2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.
Alig, hogy kezdett feleszmélni a világ a koronavírus járvány okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznünk: az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő energiaárak, az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció, majd a jegybankok agresszív kamatemelései nem mindennapi kihívás elé állították a gazdasági szereplőket. Ezt követően pedig a 2023-as év is érdekesnek ígérkezhet, a Saxo Bank elemzői pedig összeállították szokásos újévi előrejelzésüket, melyek között találunk igencsak meghökkentő eseményeket.
Decemberben kilenchavi mélypontra csökkent a kínai nemzeti statisztikai hivatal, az NBS általános gazdasági teljesítményt tükröző kompozit beszerzésimenedzser-indexe.
Két év koronavírus után 2022 szinte már minden másról, csak nem a Covidról szólt (Kínát leszámítva): februárban kitört az orosz-ukrán háború, ennek geopolitikai, gazdasági és energiapiaci hatásai végig kísérték az egész évet. Az infláció történelmi szinteket ütött meg a világ számos országában és itthon úgy tűnik, 2023 sem hoz fellélegzést ebben. A jegybankok folytatták a szigorítást, a recesszió pedig több elemzőház szerint is elkerülhetetlen. Az biztos, hogy 2023 is bővelkedni fog a gazdasági, tőkepiaci és geopolitikai történésekben, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett arra, hogy jövőre folytatja az ország nyugdíjrendszerének népszerűtlen átalakítását, amely gyakorlatilag arra kényszeríti az embereket, hogy tovább dolgozzanak - számol be a Bloomberg.
Január elsejétől fél évre Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel.
Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
Óriási sokként érte a koronavírus-járvány 2020-ban a légiközlekedési szektort, példátlan leállásokat és veszteségeket eredményezve. Ezt követően a 2021-es év még a túlélésről és a kapacitások újjáépítéséről, 2022 azonban már a fellendülésről szólt. Az utazások beindultak idén, a forgalom felpörgött, de újfajta kihívással találták magukat szemben a légitárságok, a két évnyi bezártság és korlátozások után a nyáron meglóduló utazási kedv olyan tömegeket eredményezett, amire nem voltak még felkészülve a repterek. A légitársaságok a két nehéz év után végre ismét nyereségbe fordulhatnak, sőt, van, ahol már idén rekordprofitokat hozott az utazók számának felfutása a magasabb olajárak mellett is, de a recesszió fenyegetése még tartogat kihívásokat.
Az S&P Global Mobility közzétette 2023-as autóipari előrejelzését, amelyben a szakértők elsődlegesen az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokra, számos piacon pedig a romló gazdasági kilátásokra hívják fel a figyelmet. A kockázatok ellenére úgy gondolják, jövőre elkezdődhet a globális járműpiac fellendülése, a gyártás felpörgetése, a koronavírus-járvány előtti szintek elérésére viszont még hosszú éveket kell várnunk.
A háborúban beálló fordulatot, valamint az ezt követő piaci felpattanást, a klímavédelem terén történő erőfeszítéseket, és az infláció vártnál gyorsabb enyhülését nevezték meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok. Év végi cikkünkben arra kértük az elemzőket, hogy nevezzenek meg néhány eseményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de mégis reálisan megtörténhetnek, és amelyek komoly pozitív hatásokkal járnának a gazdaságra és a piacokra.
Az év utolsó kereskedési napján kedvezőtlen hangulatban indul a kereskedés a magyar tőzsdén, a hazai blue chipek közül kisebb pluszban van az OTP és a Magyar Telekom, illetve mínuszban a Mol és a Richter részvényei.
A kedvező nemzetközi hangulat ellenére mínuszban zárta a napot a magyar tőzsde, a hazai blue chipek közül emelkedett a Richter és a Mol, mínuszban zárt az OTP és a Magyar Telekom.
Hamar kifulladt idén a medvepiaci rali, helyét átvette a bizonytalanság és a recessziótól való félelem. A hazai portfóliómenedzserek szerint érdemes óvatosnak lenni a kötvény- és részvénypiacon is, de a szemfülesek mindkét terepen találhatnak jó beszállási lehetőségeket. Decemberi portfólió-ajánlóikban a magyar szakértők kitérnek arra is, milyen várakozásokkal mennek neki 2023-nak.
2022 után 2023-ban is negatív események sora következhet be: elmélyülhet az orosz-ukrán háború, vagy épp olyan váratlanul ér véget, amelyre Európa nem volt felkészülve. A kínai koronavírus-járvány újabb zavarokat hoz, az energiaválságnak újabb hulláma jöhet, és a magyar gazdaság is mély recesszióba zuhanhat, amelyen nem segít, hogy a gazdaságpolitika két ága egymásnak feszül - csak néhány azok közül az előrejelzések közül, amelyekben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok a jövő évi, kicsi, de valós eséllyel bekövetkező eseményekre figyelmeztetnek.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Ukrajna megtámadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigi legerősebb üzenetet akarta küldeni a Nyugat felé: Oroszország, mint a világ egyik vezető szuperhatalma, nem tűri tovább, hogy semmibe vegyék. Az invázió egyszerre szólt volna az orosz érdekszférának is: a Kreml meg akarta mutatni, hogy azokat, akik szakadni akarnak Moszkva "öleléséből," napok alatt lesöpri a térképről a modern, ütőképes orosz haderő. A támadás elindult, a háború azonban nagyon máshogy alakult eddig, mint amire akár a Kremlben, akár a Bundestagban, akár a Fehér Házban számítottak. Tíz hónap elteltével az oroszok Ukrajna alig 18-20%-át tudták elfoglalni, az orosz haderő nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, a reputációs kár pedig alighanem még ennél is komolyabb. Mindezek mellett a gazdasági háborúban sem áll túl jól Oroszország: bár a szankciózásnak nyertesei nincsenek, eddig nagyon úgy tűnik, az oroszok a Nyugatnál súlyosabb károkat szenvednek. Tetézi az egészet, hogy Kína és India csendes kihátrálásával nemhogy veszélybe kerül a Putyin által áhított, Amerika-ellenes feltörekvő tengely, de még a Moszkva által egyértelműen uralt ázsiai posztszovjet térség integritása is töredezik. Minden eddigi kudarca ellenére még mindig "nyerhet" Oroszország Ukrajnában, világhatalmi szerepét tekintve azonban eddig nettó vesztese a háborúnak: mára talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Kína és az Egyesült Államok árnyékában Oroszország többé nem szuperhatalom.
