Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130 000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.
Számos indikátor terén az eddigi legalacsonyabb értékre estek a VOSZ Barométer Index mutatói a harmadik negyedévben - olvasható ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő felmérés friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy bár a beruházások mértéke alacsony, illetve a veszteséges működés réme is megjelenik sok vállalkozásnál, továbbra sem terveznek jelentős elbocsátásokkal a cégek. Igaz, a következő egy évben béremelést nem tervező vállalkozások aránya sem volt még olyan magas, mint most. Továbbá a cégek közel 70%-a még mindig beépíti az inflációt az áraiba.
Az Egyesült Államokban 4,7 százalékkal csökkent az új lakások eladása augusztusban az előző hónaphoz képest, így az egész évre kivetített értékesítési darabszám 716 ezer volt - derült ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau szerdai jelentéséből.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Miért az energetikai korszerűsítésben rejlik a magyar települések klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának kulcsa? Milyen állami és önkormányzati feladatok állnak előttünk? Hol érdemes az egészet elkezdeni? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük a Portfolio Checklist különkiadásában Csernus Dórát, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatóját. A Checklist augusztus 20-ig nyári szüneten van, addig előre felvett adásokat közlünk. Hagyományos hírelemző adással legközelebb augusztus 21-én jelentkezünk.
Júliusban kissé emelkedhetett az infláció a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ám még így is az MNB toleranciasávjában maradhatott. Néhány szakértő azokban úgy véli, hogy a kötelező akciózás és a korábbi árstopos termékek árkorlátozásának eltörlése a jegybank 2-4%-os célsávja fölé lökhette az inflációt. Drágultak az üzemanyagok, de nőhettek az üdülési, a lakhatási, illetve egészségügyi szolgáltatások árai is. A szakértők úgy vélik, hogy a következő hónapokban emelkedhet a pénzromlás, az év végére pedig megközelítheti az 5%-ot.
Két héttel ezelőtt rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2024 Conference on Mechanism and Institution Design nevű konferenciát, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. Az első napon Vincent Crawford professzor 75. születésnapja alkalmából volt diákjai – Alex Teytelboym, Madarász Kristóf és Nagore Iriberri – tartottak előadást munkásságának legfontosabb eredményeiről, majd a végén Crawford professzor is előadott. Másnap Paul Milgrom beszélt a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, aki 2020-ban kapott közgazdásági Nobel díjat az aukciók témakörében. Harmadnap a 2012-es Nobel díjas Alvin Roth előadása a piactervezés etikai kérdéseiről szólt. A konferencia negyedik napján az előadó Tardos Éva volt, a Cornell University számítástudományi professzora, számos matematikai díj kitüntetettje (2006 Dantzig Prize, 2012 Gödel Prize, 2017 EATCS Award, 2019 Neumann Medal). Tardos tanulási modellek elméletéről és gyakorlati alkalmazásairól beszélt a forgalomirányítás és az algoritmikus aukciók témakörében. A konferencia utolsó plenáris előadását Roger Myerson, 2007-es közgazdász Nobel díjas tartotta online egy mechanizmustervezési témában. Beszámoló a konferencia főszervezőjétől, Biró Pétertől.
Átment Virág Barnabás MNB-alelnök múlt heti üzenete a piacok felé, amikor azt mondta: júliusban az asztalon lesz a kamatvágás. A Portfolio felmérésében megkérdezett elemzők nagy része szerint ugyanis holnapi ülésén folytatja a kamatcsökkentést a jegybank. Az MNB a legutóbb kamatdöntő ülésen még a monetáris politika új szakaszáról beszélt, amit akkor a kamatemelések szüneteltetéseként értelmezhettünk, ám azóta érdemben változott a környezet pozitív irányban. Abban már nincs ekkora egyetértés az elemzők között, hogy jövőre hogyan alakul a kamatpálya.
Az infláció érzékelése továbbra is jelen van a hazai vállalkozások körében, amelyek jelentős hányada, közel 60%-a beépíti áraiba a drágulást – derül ki a VOSZ Barométer felmérés második negyedévre vonatkozó friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérés szerint a cégek legnagyobb része még mindig az inflációt tartja az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémának.
Tavaly már voltak tagállamok, amelyek a hétfőn induló magyar soros elnökség elhalasztását kérték, de Brüsszelben nem várnak konfrontatív helyzeteket a következő félévben. A kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe, a versenyképesség például olyan téma, amely minden tagállam számára egyre fontosabb kérdéssé válik, és teljesen illeszkedik az EU-s agendába. Sok, a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő és diplomata mondta azt, hogy ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.
Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rövid időn belül jelentősen át fogja alakítani a vállalatok működését, a hazai vállalatok a technológiában a lehetőséget, mintsem a veszélyt látják – derül ki az RSM Hungary és a Bizalmi Kör közös kutatásából. A cégek 80 százaléka már kipróbálta az AI-t, és ahol bevezették, ott jól is teljesítenek az MI megoldások. A hazai cégek több mint fele jelentős befektetésre készül az elkövetkező 3 évben a területen, jelenleg még csak a cégek hatoda költött érdemben az MI alkalmazására. A GenAI banki környezetben való hasznosításáról is szó lesz június 11-ei Financial IT konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt!
Hétfőn jelenik meg a májusi inflációs adat, amitől a Portfolio által megkérdezett elemzők azt várják, hogy 4% feletti éves drágulási ütemet mutat majd. Nagy dráma nincsen, de a szolgáltató szektor visszatekintő árazása fájdalmas visszarúgást jelent, így az amúgy visszaszorult infláció az év végéig kissé emelkedni fog.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
A forint elmúlt időszakban látott erősödő trendje az Egyensúly Intézet szerint csak átmeneti, a következő időszakban több tényező miatt is gyengülni fog.
Tavaly új szabályok léptek életbe a geotermikus kutatási engedélyeknél Magyarországon. A szakma szerint az új rendszerben a megtérülés még problémásabbá vált, a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen a fúrásokat elvégezni, és éppen a hagyományos geotermia-hasznosítók, vagyis az önkormányzatok kerültek ki az engedélyt kapók köréből. A mélygeotermia magyarországi helyzetéről volt szó a Sustainable Tech 2024 konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén.
Véget ért a pangás időszaka, és ha nem is kitörő lendülettel, de bővülésnek indult a gazdaság - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio elemzői felméréséből, amelyet a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok kapcsán készítettünk. Az idén fokozatos élénkülés lesz a jellemző, bár az év egésze így sem hoz majd kitörő számokat, mivel a lakosági fogyasztás és az export is gyengébben muzsikál, mint pár hónapja gondolták a szakértők.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Ahogy arról délelőtt már beszámoltunk, a kormány bejelentése szerint változik az új otthonfelújítási program egyik fontos szabálya. Számos település számos családi házába nincs bekötve a gáz, ezért „ezt a földgázbekötést eltöröltük” az otthonfelújítási pályázat legújabb feltételrendszerében, amelyet rövidesen társadalmi vitára bocsátunk – mondta erről Lantos Csaba a 24.hu podcast adásában. Most újdonságként kiderült az adósból az is, hogy az 1990 végéig megépült családi házak mind beleférhetnek a programba, a két változás hatására pedig a nyertesek száma a kormány szerint 20 ezerről 30 ezerre emelkedhet.
Hiába a forint gyengélkedése, az MNB kitart az előre kijelölt kamatcsökkentési pálya mellett - mondják egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az 50 bázispontos (fél százalékpontos) lazítási ütem egészen az év közepéig kitarthat, utána azonban decemberig már csak igen kis mértékben vágja tovább a kamatot.
A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
