Lengyelország újabb Patriot rakétarendszer szerez be - jelentette be Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedden a Twitter közösségi honlapján, hozzátéve, hogy hat üteg beszerzésére írt alá ajánlattételi felhívást.
Közzétette konkrét, az országokra szabott gazdasági ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság, amelyekre azért fontos figyelni, mert az uniós helyreállítási és kohéziós programjaink jóváhagyásának előfeltételei is ezek. Lényeges, hogy a két uniós biztos mai bejelentése alapján a 3%-os GDP-arányos deficitcélra, és a 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évvel hosszabb ideig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től már újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is minél inkább törekedni kell a zöld és digitális átállással, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.
Nagyon valószínű, hogy árnyalni szerette volna hétfő reggeli, keménynek ható rádióinterjús kijelentését a német alkancellár, mert hétfő délelőtt már arról beszélt a davosi világgazdasági fórumon, hogy elvárja: minden tagállam, beleértve Magyarország is együtt dolgozzon az EU-val az orosz olajembargó megoldásán. Ez tehát arra utal, hogy mégsem szeretné, ha mi kimaradnánk a szankciós körből és így továbbra is hozzájuthatnánk az olcsó urali kőolajhoz.
Meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége is az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. A befektetők növekvő óvatossága érthető: az eladósodott, fiskálisan kevésbé fegyelmezett déliek egyszer már majdnem bedöntötték az egész eurózónát, a hozamok emelkedése pedig értelemszerűen megdrágítja a bőven 100% feletti államadósságok finanszírozását. Ismét eljöhet a pont, amikor az adósság agyonnyomja a délieket, és veszélybe sodorja az egész eurózónát?
Intenzív két napon vannak túl az Országgyűlés bizottságainak tagjai és az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjei, lezajlottak ugyanis a kormánytagok meghallgatásai. Volt, ahol csak az általános célokat ismertük meg, pedig tennivaló akad bőven az adott területen, volt viszont ahol a célok mellett konkrét feladatokat is megismerhetett a szélesebb közönség is, és voltak olyan esetek, ahol a hosszasan körülírt mondatokból lehetett kihámozni, mire is készülnek az adott tárcánál. Közben a miniszterjelöltek csapatai is összeállni látszanak. Egy komoly hiányérzetünk azonban már most van: nem látni még, hogy milyen államtitkár, illetve államtitkárság fog felelni az egészségügy szakmai tartalmáért, felügyeletéért a Belügyminisztériumban. Cikkünkben összefoglaljuk a bizottsági meghallgatásokat abból a célból, hogy bemutassuk, milyen kormányzásra is készül Orbán Viktor új szerkezetű kormánya a következő négy évben.
Oroszország gázexportja 10 százalékkal, olajexportja 1,2 százalékkal csökken az idén - áll az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb előrejelzésében.
A lakossági nem teljesítő hitelek inkább 2024-ben, míg a vállalati nem teljesítő hitelek már 2023-ban tetőzhetnek Magyarországon – mondták el várakozásaikat a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának nem teljesítő hitelekről szóló panelbeszélgetésének résztvevői. A szakértők szerint sok minden hatással lehet a fizetési hajlandóságra, de kiemelték a munkanélküliség és a reáljövedelem alakulását.
Globálisan még nem tért magához a szektor, azonban érezhető a fellendülés a koronavírus-járvány okozta nehézségek után a hazai turizmusban - mondta a Portfolio-nak Kovács Balázs. A Danubius Hotels vezérigazgatója óvatos optimizmussal tekint a közeljövőre, már csak azért is, mert a Budapest Airport 80 százalékra várja a kapacitások visszarendeződését 2019-hez képest. Tehát, turista várhatóan lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt kieső orosz vendégek hiányát bizonyos hazai desztinációk valószínűleg megsínylik. A vezérigazgató értékelve a hazai turizmusfejlesztést megjegyezte, hogy a hazai szállodaipar szempontjából rendkívül fontosak a nemzetközi sportesemények; vonzóvá teszik mind az országot, mind a fővárost a turisztikai attrakciók, azonban egy dolog még hatalmasat tudna lendíteni a fővárosi hivatás- és konferenciaturizmuson. Utóbbira egyébként nagyon nagy szükség is van: a vidéki szállodák foglaltság tekintetében jól állnak, azonban ez a főváros számára nem megnyugtató, mivel az utolsó járvány előtti békeévben, 2019-ben az országos szállodapiac bevételének a fele Budapesten keletkezett. A szállodaárak kapcsán Kovács Balázs rávilágított, hogy a növekvő energiaárak és a bérinfláció következtében jelentősen megnőttek az önköltségeik, ez pedig a drágulásban tükröződik.
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni. Cikkünkben utánajártunk, hogy fél évvel a törvény elfogadása után mennyire mondható sikeresnek a világ első nagyszabású "bitcoinkísérlete".
Amikor infláció elleni védelemről van szó, a legtöbbször a Prémium Magyar Állampapír jut eszünkbe a lakossági állampapírok között, pedig van két másik konstrukció is a piacon, amelynek szintén inflációkövető kamatozása van. Mostani cikkünkben megnézzük, melyik ez a kettő és azt is, mikor érdemes ezeket választani megtakarításainknak.
Az ukrajnai háború mély nyomokat hagyott az OTP grafikonján, miközben az orosz offenzíva előtt még 18 ezer forint felett állt a bankpapír árfolyama, az néhány nap leforgása alatt lefeleződött, és most újra a lélektani és technikai szempontból is fontos 10 ezer forintos szint alá esett.
Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022-2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint.
Számos tagállam képviselője aggodalmának adott hangot a szerdai brüsszeli nagyköveti értekezleten, hogy Magyarországnak plusz pénzt adna az Európai Bizottság a jövő héten bejelentendő REPowerEU program keretében, hogy az orosz olajembargós csomagot megszavazza – tudta meg az ülésen résztvevőktől a Politico.
Szűk két évig valósággal szárnyaltak a világ tőzsdéi, 2022-ben viszont már teljesen más szelek fújnak, és az egymás után felszínre törő globális problémák hátán komoly szakadást láthatunk a részvénypiacokon, eddig nagyon úgy néz ki, hogy sehova sem lehet menekülni a vihar elől. Persze technikai fogódzkodókat lehet keresni arra vonatkozóan, hogy éppen mennyire lehet túlhúzva a most tapasztalt elképesztő esés és mikor várható egy kisebb-nagyobb visszapattanás, de a mindenre kiható pánikhangulat közepette a fundamentumokra is érdemes lehet fél szemmel odafigyelni. Akadnak ugyanis olyan iparágak, ahol az elemzők és a legfontosabb szereplők is a kereslet jelentős megugrását vetítik előre és már tapasztalják is a fellendülést a jól sikerülő negyedéves gyorsjelentések során, ilyen ágazat például a légiipar. Elemzésünkben a legfontosabb amerikai légitársaságokat vesszük górcső alá, megnézzük, hogy a globális pánikszerű hangulat és az egekbe szökő kerozinárak mellett érdemes lehet-e lassan lenyúlni a "hulló késért".
Miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben – tudta meg az ügyre rálátó egyik diplomata forrástól a Reuters.
Magyarország és Szlovákia 2024 végéig, tehát még egy évvel későbbig kapna felmentést az orosz olajembargó alól a legfrisssebb ajánlat szerint – tudta meg diplomáciai forrásokból a Reuters. Ez azt jelentené, hogy még több ideje lenne az átállásra a két országnak, mint amit eddig felajánlott volna az Európai Bizottság, de Orbán Viktor magyar kormányfő ma reggeli nyilatkozata alapján továbbra is nagy kérdés, hogy a tagállami nagykövetek Brüsszelben jelenleg is zajló ülésén meg tud-e születni az alku, esetleg az éjszakába, vagy a hétvégébe nyúlik, mint ahogy arra a Politico céloz, vagy netán nem is jön egyelőre össze. Utóbbi esetben jövő hétre rendkívüli külügyminiszteri találkozót hívna össze az EU külügyi főképviselője.
Áprilisban már írtunk arról, mekkora terhet jelenthet a magyar költségvetésnek az állampapírpiaci hozamok emelkedése a kamatkiadásokon kívül. Akkor még nem készítettünk hosszabb kitekintést, 2022-re bő 200 milliárd forintos extra teherrel számoltunk. A napokban viszont közzétette éves konvergencia programját a kormány, melyben már egészen 2026-ig van gazdasági kitekintés. Ebből pedig még rosszabb kép rajzolódik ki, a következő években további súlyos százmilliárdokat kell pluszban kifizetni kamatra.