• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: magyar német fordító | Találatok száma: 305 Új keresés

Tudnak hatni a jegybankok a gazdasági teljesítményre hosszú távon?

Tudnak hatni a jegybankok a gazdasági teljesítményre hosszú távon?

Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.

Nagyobb lett az egy egység: a százmilliárd az új tízmilliárd a magyar cégeknél

Nagyobb lett az egy egység: a százmilliárd az új tízmilliárd a magyar cégeknél


Emlékszem, hogy a 2008-as válság alatt milyen gyorsan emelkedett az ingerküszöb, a gigantikus csődök és mentőcsomagok hatására a lépésköz már nem a milliárd, hanem előbb a tízmilliárd, majd a százmilliárd dollár volt. Az elmúlt hónapokban a magyar cégeknél is ugrottunk egy nagyságrendet, a Mol legutóbbi felvásárlása forintban már a 12 számjegyű kategória, de ebben a nagyságrendben volt mostanában néhány tranzakció mondjuk az OTP-nél vagy a 4iG-nél is.

6000 milliárdból egyelőre nulla – A helyreállítási tervünk és a jogállamisági viták komoly tétjei

6000 milliárdból egyelőre nulla – A helyreállítási tervünk és a jogállamisági viták komoly tétjei

Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.

Meghódítja a világot a fintech, amely fizet helyetted, ha épp nincs pénzed

Meghódítja a világot a fintech, amely fizet helyetted, ha épp nincs pénzed

Először nagyot hasalt egy stockholmi startup versenyen, ma már viszont a világ második legértékesebb fintechjeként tartják számon a svéd BNPL-céget, a Klarnát. A banki licenccel rendelkező vállalat gyors terjeszkedésbe kezdett és Nyugat-Európában ma már szinte mindenhol elérhető, így csak idő kérdése, hogy Magyarországra is bekéredzkedjen. Összegyűjtöttük, mire számíthatnak a felhasználók, ha a Klarna alkalmazása és szolgáltatásai itthon is elérhetőek lesznek majd.

Rajtunk is múlik, hogy meghagyjuk Brüsszelt távoli ügyintézőnek, vagy beszállunk az EU jövőjének tervezésébe

Rajtunk is múlik, hogy meghagyjuk Brüsszelt távoli ügyintézőnek, vagy beszállunk az EU jövőjének tervezésébe

Október közepéig több mint 32 ezer európai polgár mondta el a véleményét arról, hogy merre menjen tovább az EU. Ez a szám látszólag nagy, azonban a közösség összlakosságához képest roppant alacsony, alig 0,01%. Félidőben van a Konferencia Európa jövőjéről rendezvénysorozat, ezért még volna idő tanulni a hibákból és változtatni. Mindenképp nagyobb hírverésre volna szükség, mert miközben az EU-val kapcsolatos rossz hírek futótűzként terjednek, az Unió képtelen jól kommunikálni a pozitívumot, és bevonni polgárait saját jövőjük tervezésébe. Megoldást az alulról építkezés hozhatna: kicsiben kell elkezdeni ezt a konzultációt, bevonva a helyi közösségeket. Erre módszertanilag kiváló példát nyújt a közösségi gyűlés műfaja, ami Budapest után idén Miskolcon is képes volt mobilizálni és egy platformra hozni az állampolgárokat a környezet- és klímavédelem területén. Nagy kérdés, hogy milyen EU-t szeretnénk: továbbra is egy sokak által mérsékelten legitimnek tartott távoli ügyintézőt, aki fogja a kassza kulcsát, vagy mi is több szerepet szánunk magunknak tágabb otthonunk közös jövőjének a megtervezésében? A válasz csak rajtunk múlik, viszont akkor azt el kell mondanunk.

A 15%-os multiadó nem számolja fel az adóversenyt

A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.

Szelíd motorosok - Lendületben az AutoWallis

Szelíd motorosok - Lendületben az AutoWallis

Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb sztorija volt az AutoWallis a magyar tőzsdén. A társaság a járványhelyzet ideje alatt számos akvizíciót jelentett be, és az organikus növekedés mellett ezek hatására folyamatosan javult a társaság eredménytermelő képessége és a jövedelmezősége. Ami viszont érdekesség, hogy a részvényárfolyam - némiképp érthetetlen módon - nagyon sokáig nem követte le ezeket a folyamatokat. Az viszont mostanra egyértelműen látszik, hogy amint a vezetőség tervei szerint alakulnak a főbb bevételi és eredményszámok, ahogy javul a transzparencia, és egyre hihetőbbé válnak a társaság középtávú ambiciózus célkitűzései, a tőkepiac valamennyi résztvevőjének érdeklődése fokozódik a társaság kötvényei és részvényei iránt egyaránt.

Ezek azok a szikrák, amelyek belobbanthatják a negyedik járványhullámot Magyarországon

Ezek azok a szikrák, amelyek belobbanthatják a negyedik járványhullámot Magyarországon

Több tényező is abba az irányba mutat idehaza, hogy kialakul őszre egy negyedik járványhullám. Az agresszívebb delta variáns, az oltatlanok milliói, a beadott vakcinák összetétele, a második adag felvételének tömeges elmaradása lehetnek emögött a fő felelősök. Nagy kérdés, hogy ez a - várhatóan megint az iskolákból kiinduló – hullám milyen mértékben fogja megterhelni az éppen Covid utáni időszakra készülő, és fellélegezni is alig tudó egészségügyi ellátórendszert. Van azért jó hírünk is: mindenki kezében van arra eszköz, hogy a negyedik hullám kialakulását és méretét befolyásoljuk.

A foci Eb ellenére is döcög Budapest, a vidéki turizmus mentheti meg az évet

A foci Eb ellenére is döcög Budapest, a vidéki turizmus mentheti meg az évet

A védettségi igazolvány beváltotta a hozzáfűzött reményeket, legalábbis a vidéki szállodák egyre erősebb forgalomról számolnak be. Budapesten viszont a foci-Eb meccsei ellenére egyszámjegyű a szállodák kapacitásainak kihasználtsága. A magyar kormány kétoldalú megállapodásai sem érezhetőek számottevően a fővárosi szállásadók számára. A hotel- és panziótulajdonosok most abban bíznak, hogy a július elindítja a nemzetközi turizmust, és legalább a beoltottak vagy a koronavírusfertőzésen átesettek útra kelnek majd. Budapest közben reklámkampánnyal csábítja a magyar, belföldi vendégeket.

Nagyon rossz hír szivárgott ki a magyar autóiparnak is: teljesen betiltanák 2035-től az EU-ban a belsőégésű motorokat

Nagyon rossz hír szivárgott ki a magyar autóiparnak is: teljesen betiltanák 2035-től az EU-ban a belsőégésű motorokat

Még tovább szigoríthatják a gépjárművekre vonatkozó károsanyag-kibocsátási célokat az Európai Unióban, lapértesülések szerint az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy 2035 után már csak zéró károsanyag-kibocsátású járműveket lehessen értékesíteni a blokkon belül, ami egyben az is jelentené, hogy teljesen megszűnne a benzines és dízeles autók értékesítése mostantól számolva 14 év múlva, de a döntés a plug-in hibrideket is érintené. Az egyelőre még kérdéses, hogy a javaslat végül valóban bekerül-e a július 14-én megjelenő jogszabály-tervezetben, de az szinte biztos, hogy mind az autóipari lobbi, mind az autóipartól nagyban függő országok, mint például Németország is ellenezni fogja a javaslatot.

Külföldi nyaralást tervezel? Így lehet majd utazni a magyarok kedvenc üdülőhelyeire

Külföldi nyaralást tervezel? Így lehet majd utazni a magyarok kedvenc üdülőhelyeire

A koronavírus-korlátozások feloldása és az egyre jobb vírusadatok mellett sokan gondolkodnak már azon, hova lehetne külföldre utazni a nyáron. Az utazási korlátozások feloldásával is érvényben marad azonban számos olyan korlátozás, amivel nem árt tisztában lenni, ha külföldön nyaralnánk. Alábbi cikkünkben a magyarok kedvelt nyaralóhelyei kapcsán gyűjtöttünk össze néhány hasznos információt.

Amikor mindenki milliárdos volt Magyarországon

Amikor mindenki milliárdos volt Magyarországon

Magyarország a második világháborúban is csúnyán megégette magát, de fájdalmaink koránt sem értek véget 1945-ben. Hazánk gazdasága teljesen megroggyant, szétvertek és kifosztottak minket, az egykor szebb időket megélt pénzünk, a pengő pedig teljesen elvesztette az értékét. Sőt, ezt nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire: konkrétan világrekordot állítottunk hiperinflációból. Ebben a cikkben most ezt a gazdaságtörténetileg igen sötét időt tekintjük át, amely a forintunk bevezetésével ért véget.

Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?

Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?

Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén döntött az április 19-i nyitásról, akkor még senki sem tudta megmondani, hogy milyen lesz a járványhelyzet április közepén, de sejteni lehetett, hogy nem javul eleget. Mostanra azonban már világosan látszanak a trendek: az eredményeink azt mutatják, hogy a járványhelyzet rosszabb, vagy legalább olyan rossz, mint amikor a kabinet az iskolák zárásáról döntött márciusban. Az iskolák nyitása mellett felsorakozhatható járványmutatók gyengébb lábakon állnak, mint a zárás fenntartása mellettiek. A nyitással lassabb lesz a járvány lecsengése, tízezres nagyságrendben lehet több a regisztrált fertőzöttek száma a következő időszakban a fiatalok körében, mint abban az esetben, ha fenntartják a digitális oktatást. Az iskolák nyitása valójában akkor nem okoz majd érdemi gondot az intézményekben, ha kellően sok szülő dönt úgy, hogy nem engedi be a gyerekét az iskolába. A kormány azzal is segíthetne a helyzeten a nyitás elnapolása mellett, ha az intézményekben a korábbinál sokkal szigorúbb járványügyi szabályokat vezetne be.

Üvegplafon az

Üvegplafon az "összeszerelő üzemekben": nem könnyű áttörni a hazai cégeknek

Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.

Palkovics László: negyedével ugrik idén a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok keretösszege

Palkovics László: negyedével ugrik idén a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok keretösszege

A tavalyi 145-ről idén 182 milliárd forintra, azaz mintegy 25 százalékkal minden eddiginél magasabbra nő
Magyarországon a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható magyar költségvetési források volumene - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn az NKFI Alap 2021. évi program-stratégiájáról tartott online sajtótájékoztatóján.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás: itt van minden, amit tudni lehet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility