eu euró zászló európa válság
KRTK blog

Mennyire tudja megvédeni a magyar munkahelyeket az EU egyik legfontosabb programja?

Fertő Imre, KRTK
A munkahelyteremtés és -fenntartás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a közös agrárpolitika (KAP) hagyományos célkitűzése. Ezt az Európai Unió és az Európai Parlament hivatalos dokumentumai újra és újra megerősítik. A gazdasági növekedéssel és a gazdasági fejlettség magasabb szintjével azonban a mezőgazdaság részesedése csökken a foglalkoztatásban, míg a mezőgazdaság állami támogatása növekszik. Joggal merül fel a kérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások mennyire hatásosak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában?

Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon hozzájárulhatnak-e a KAP-támogatások a munkahelyteremtéshez és megakadályozzák-e a gazdaságokból és a vidéki területekről való elvándorlást. A két közelmúltbeli globális krízis (a 2008-as pénzügyi válság, és a Covid járvány) megerősítette annak szükségességét, hogy megértsük a helyi földhasználat fontosságát és az élelmiszertermelés jelentőségét, melyek hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben.

A munkahelyteremtés a gazdaságokban új munkahelyek létrehozásának folyamatát jelenti, különösen a fiatalok és a munkanélküliek számára. A különböző típusú támogatások hatékonyságáról szóló empirikus bizonyítékok azonban nem meggyőzőek sem a munkaerőnek a mezőgazdasági ágazatban való megtartásában, sem a munkahelyteremtésben. A gazdasági hatások nagysága is meglehetősen mérsékelt és heterogén lehet az egyes KAP-eszközök között.

Vizsgálatunkban a magyar és a szlovén mezőgazdasággal foglalkoztunk 2007-2015 között. Magyarország és Szlovénia összehasonlítása két szempontból is érdekes lehet. Két olyan szomszédos országról van szó, melyeknek jelentősen eltér az üzemszerkezete. Az országok közötti összehasonlítás érdekes az EU „új” tagjainak kontextusában. A csatlakozás után mindkét ország átvette a KAP rendszerét, tehát megvizsgálhatjuk, hogy az uniformizált támogatásoknak milyen hatása volt két eltérő agrárszerkezetű ország mezőgazdasági foglalkoztatottságára.

A KAP-intézkedések teljes portfóliójának hatását elemeztük, ezért a mezőgazdasági üzemek teljes támogatását az I. pillér és a II. pillér különböző elemeire bontottuk. A támogatásoknak a mezőgazdasági üzemek gyakorolt foglalkoztatási hatását kiegészítettük a gazdaságok méretére és a regionális munkaerő-piaci jellemzőkre vonatkozó változókkal, amelyek fontosak lehetnek a helyi vidéki és mezőgazdasági munkaerőpiacok fenntartásában.

A gazdaságok foglalkoztatása tekintetében különbséget tettünk a családi gazdaságokban foglalkoztatott munkaerő és a fizetett munkaerő foglalkoztatása között. Számításainkat elvégeztük a gazdaságok teljes foglalkoztatására és külön-külön a családi gazdaságokban foglalkoztatott munkaerő és a fizetett munkaerő foglalkoztatására.

A 4. ábra összefoglalja legfontosabb az eredményeinket. Az országok között két lényeges eltérés van: az összes támogatás, és ezen belül az I. pillér támogatásai döntő jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági üzemekben való foglalkoztatás szempontjából a vizsgált országtól és a foglalkoztatás típusától függően. Ez a megállapítás részben összhangban van Garrone és szerzőtársai (2019) megállapításaival is, miszerint a KAP-támogatások csökkentik a mezőgazdaságból történő munkaerő-kiáramlást a termeléstől függetlenített I. pillér kifizetései miatt. Az előbbi szerzők különbséget tettek a termeléstől függetlenített és a termeléstől függő I. pilléres kifizetések között, és az utóbbiak esetében nem találtak szignifikáns hatást a mezőgazdaságból történő munkaerő-kiáramlás csökkentésére vagy a mezőgazdasági munkahelyek megőrzésére.

A II. pillér támogatásainak hatása vegyes, ami megerősíti annak összetettségét a mezőgazdasági munkaerő különböző szegmenseire gyakorolt heterogén következmények tekintetében. A szlovéniai családi munkaerő a beruházási támogatásoknak nincs pozitív hatása a mezőgazdasági munkaerő különböző szegmenseire.

A szlovéniai gazdaságokban a családi munkaerő foglalkoztatása pozitívan kapcsolódik a II. pillér támogatásaihoz azok különböző típusai szerint, kivéve az egyéb vidékfejlesztési támogatásokat. Ez a megállapítás - különösen az agrárgazdasági támogatásokhoz kapcsolódóan - összhangban van Unay-Gailhard és Bojnec (2019) következtetéseivel a zöldgazdasági intézkedéseknek a vidéki foglalkoztatásra, különösen a szlovéniai gazdaságokban a zöld munkahelyekre gyakorolt pozitív hatásáról. A vidékfejlesztési támogatások egésze, és ezen belül az agrárkörnyezeti-támogatások, a hátrányos helyzetű térségek támogatása, valamint a beruházási támogatások csak a családi munkaerő foglalkoztatására hatnak pozitívan a szlovén gazdaságokban, de a fizetett munkaerő foglalkoztatására nem. Magyarországon a vidékfejlesztési támogatások egésze nem befolyásolja a mezőgazdasági foglalkoztatást függetlenül annak típusától. Azonban a vidékfejlesztési programok közül a hátrányos helyzetű térségek és az egyéb vidékfejlesztési támogatások sikeresek voltak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában annak minden szegmensében.

A támogatások hatása a fizetett munkaerő tekintetében is jelentősen különbözik a két országban. Szlovéniában a különböző támogatásoknak nincsen hatása a fizetett munkaerő foglalkoztatására. Ez alól csak a hátrányos helyzetű térségek támogatása kivétel, ahol a támogatások csökkentik a fizetett munkaerő foglalkoztatását.  Ez összefügghet azzal a ténnyel, hogy a családi munkaerőnek nagy a súlya a szlovén mezőgazdaságban, így ezek a támogatások inkább a családi munkaerő megtartását segítik. A hátrányos helyzetű területeken általában az üzemek kisebb méretűek, ezért a támogatások munkaerőpiaci hatása inkább a családi munkaerőre korlátozódhat. A gazdaságok inkább a saját családtagjaikat akarják foglalkoztatni a támogatásokból, nem pedig a fizetett munkaerőt. 

Ezzel szemben Magyarországon az a hátrányos helyzetű térségek támogatások növelték a fizetett munkaerő foglalkoztatását.

A fizetett munkaerő foglalkoztatása szempontjából Magyarországon az egyéb vidékfejlesztési támogatások is fontosak, de Szlovéniában nem, ahol a hátrányos helyzetű területek az összes mezőgazdasági terület jelentős részét teszik ki.

Az eredmények megerősítik, hogy a KAP-támogatások hozzájárulhatnak a szlovén és a magyar gazdaságokban a foglalkoztatás fenntartásához, és a támogatások típusától függően a mezőgazdasági munkahelyteremtéshez. Ez utóbbi - az egyéb vidékfejlesztési támogatásokat kivéve - a családi munkaerő foglalkoztatásának növekedését igazolta Szlovéniában, ahol a gazdaságok átlagosan kisebbek, és munkaigényesebb gazdálkodást folytathatnak. Ez a fajta gazdálkodás nemzetközileg kevésbé lehet versenyképes a támogatások nélkül, amelyekről nem derült ki, hogy hozzájárulnak-e a teljes tényezőtermelékenység különböző összetevőihez. Érdekes módon az egy gazdaságra jutó támogatások Szlovéniában sokkal kisebbek, mint Magyarországon, ahol a gazdaságok átlagosan nagyobbak.

Szembetűnő megállapítás, hogy az egy gazdaságra jutó támogatások átlagos értéke Szlovéniában 2010 óta korábban és gyorsabban csökkent, mint Magyarországon.

A KAP-támogatásoknak enyhítő és ellensúlyozó hatásai lehetnek a gazdaságok túlélésére a hátrányos helyzetű területeken és a környezetbarátabb agrár-környezetvédelmi gazdálkodásra, ugyanakkor a gazdaságok szerkezetátalakítása, rugalmassága és korszerűsítése is beruházásokat igényel. Mindezek a tevékenységek a KAP szerint támogathatók, hozzájárulva a gazdaságok stabil jövedelemforrásainak beáramlásához a bizonytalanabb, piaci jövedelmükhöz képest. A vidékfejlesztési politikáknak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének diverzifikációjára és a gazdaságok diverzifikációs stratégiáira gyakorolt hatása közismert: a gazdaságok túlélési stratégiája az EU hivatalos dokumentumaiban is támogatást kapott.

A KAP-támogatások azonban a mezőgazdasági munkahelyteremtés és a mezőgazdasági munkahelyek megőrzése szempontjából költségesek lehetnek az adófizetők számára, és a célzott mezőgazdasági támogatási rendszerek kialakítása során kompromisszumot kell kötni a hatékonyság és a méltányosság között. Ezek az eredmények kérdéseket vetnek fel a költségvetés számára a mezőgazdaságban megőrzött vagy létrehozott munkahelyenkénti kiadásokkal, valamint a vidéki és mezőgazdasági foglalkoztatást célzó szociális és egyéb kormányzati politikákkal kapcsolatban. Ezen túlmenően az ilyen támogatások megléte és elosztása kérdéseket vet fel a mezőgazdasági- és élelmiszerrendszer jövőbeli fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen a kisgazdaságoknak a vidéki fenntarthatóságban játszott szerepét illetően, valamint a globális (nem)fenntarthatóság és élelmezésbiztonság különböző mozgatórugóival összefüggésben. A mezőgazdasági és vidéki munkahelyek különböző multifunkcionális szerepeket tölthetnek be a mezőgazdaságban és az elnéptelenedő vidéki térségekben. A kérdés az, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a gazdák egy KAP nélküli helyzetben, és ez milyen hatással van a vidéki és a városi területek, valamint a tagállamok közötti migrációra.

A KAP-támogatások végrehajtásának nagyobb átláthatósága és hatékonysága a politikai döntéshozók és a társadalom (adófizetők), különösen pedig a mezőgazdasági termelők érdeke. Így csökkenthetők lennének a KAP hatásosságával szemben megfogalmazott  aggályok

A bejegyzés alapjául szolgáló cikk:

Bojnec, Š., & Fertő, I. (2022). Do different types of Common Agricultural Policy subsidies promote farm employment?. Land Use Policy, 112, 105823.

Hivatkozások:

Garrone, M., Emmers, D., Olper, A., Swinnen, J., 2019. Jobs and agricultural policy: Impact of the common agricultural policy on EU agricultural employment. Food Policy 87 (C), 101744.

Unay-Gailhard, İ., Bojnec, Š., 2019. The impact of green economy measures on rural employment: green jobs in farms. Journal of Cleaner Production 208, 541–551

Fertő Imre az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Föld Holdról
herszon ukrajna stock
Holodomor
Ukrán gabona
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Óvoda