Jó-e, ha Kína irányítja majd a magyar akkumulátor-exportot?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A hazánkban működő dél-koreai cégek révén a magyar akkumulátor-kivitel egyre jelentősebbé vált az utóbbi években (1. ábra). Egyedül a lítium-ion akkumulátor 2023-ban már kivitelünk 6,5%-át tette ki az Eurostat Comext adatai szerint. A Samsung hatalmas gyára Gödön, az SK ON gyárai Komáromban és Iváncsán összesen 87 GWh-nyi kapacitással termelnek (ez megközelíti a nálunk jóval nagyobb Lengyelország kapacitását). Exportunk kisebb, mint Lengyelországé, de jóval nagyobb, mint a két kisebb visegrádi országé. A szlovák, cseh és magyar akkumulátor-export szinte teljesen (90% felett) az EU-ba irányul, míg a lengyel kivitelben viszonylag magas, (21,7%) az Unión kívüli arány, a Mexikóba, USA-ba és Törökországba irányuló szállítások miatt. (Érdekesség, hogy a Samsung SDI éves  beszámolójában a cég exportja 84%-ban EU-n kívüliként szerepel, mert papíron a koreai anyavállalatnak értékesítenek).

2022-ben a magyar export 43%-a Németországba irányult, és kb. 10-10-10 százalék ment Belgium, Olaszország és Csehország felé. Körülbelül 3-5%-kal jelentősebb irány még az USA, Hollandia és Spanyolország (2. ábra). Belgiumban a Volvo genti gyára használ Samsung SDI akkumulátorokat, a csehországi szállítások a nosovicei Hyundai üzem felé is jelentősen nőnek majd a jövőben a két koreai csoport megegyezése alapján.

A Samsung gödi és az SK ON iváncsai bővítése nyomán a magyar lítium-ion akkumulátor export már 2024-ben jelentősen tovább fog nőni, idén elérheti akár a 10%-ot a teljes magyar kivitelben. A tervek szerint a magyar akkumulátorgyártási kapacitás a mostaninak közel háromszorosára (87 GWh-ról 250 GWh-ra) fog bővülni, tehát 2025-től beindul a magyarországi kínai gyárak (pl. a CATL) masszív exportja is,

vagyis 2030-ra akár a hazai kivitel 20%-a is akkumulátor lehet.

A szakirodalom szerint az erős kiviteli koncentráció általában a sérülékenységet növeli az adott országban.

A kínai vállalatok elemi érdeke az európai piac meghódítása, mert Kínában erős a verseny. A kínai piac már telített akkumulátorokkal és egyre inkább elektromos autókkal is. Annakidején dömpingáron tarolták le az európai piacot a napelemekkel (jelenleg a világpiac 80%-át uralják), most hasonló tendencia bontakozhat ki az akkumulátorok és elektromos autók esetében. Mindez erős kínai állami támogatással zajlott a korai fejlesztési szakaszban (a 2015-ben meghirdetett Made in China 2025 állami terv keretében), s mára már a kínai technológia és automatizáltság kiemelkedően fejlett, az amerikai autógyárak is innen vásárolják a robotokat. Ugyan az állami támogatásokat fokozatosan kivezetik, de a hatását már elérte.

A BMW mellett a legújabb autógyár Magyarországon a kínai BYD lesz, szintén jelentős exporttal. Kínai portálok szerint a cég akkumulátort is fog gyártani (bár legújabb hírek szerint egyelőre nem nálunk), ami logikus is, hiszen a cég a saját fejlesztésű „Blade” (penge) ultravékony, egyedi akkumulátorát használja. A Blade lítium-vas-foszfát akkumulátor és kiváló tulajdonságai miatt erős versenyt jelent a CATL akkumulátorának (például sem egy 46 tonnás teherautó áthaladása, sem a szögbeverős teszt nem ártott neki, míg az utóbbi felrobbant). Ezzel együtt, nagyon hidegben és nagyon melegben a Blade töltési sebessége erősen csökken.

Nem tudjuk, örül-e a CATL a nagy rivális érkezésének. Kínában az akkumulátorok piacán a  BYD piaci részesedése mindenesetre 6,5%-kal nőtt 2023-ban, míg a CATL-é 9,1 %-kal csökkent, az árverseny erősödik. A CATL persze, mint az akkumulátor világpiac vezető cége a kínai kommunista párt védettségét is élvezi. 2020-ban a „szögbeverős videó” után két hónappal például a kínai hivatalnokok megszüntették ezt a tesztet az országban (külföldön egyébként sem alkalmazták). Zeng Yuqun, a CATL elnöke pedig beszédet mondott a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencián, mint annak bizottsági tagja, toleráns szabályozást javasolva a technológiák korai fejlesztési szakaszában.

2022 végén egyébként Zeng Yuqun a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség (ACFIC) alelnöke lett. A Szövetség a Kommunista Párt irányítása alatt áll és célja a magánvállalkozások és a pártideológia összekapcsolása. Ahogy köztudott, minden kínai cégnél van legalább egy pártkomisszár, de egy 2018-as kínai törvény szerint a tőzsdei cégeknél kötelező pártsejtet is alapítani, amelyek a cég stratégiáját irányítják és a cég adataihoz teljes hozzáférésük van. (A hazánkba befektető nagy akkumulátor cégek (CATL, Huayou Cobalt, Sunwoda, Eve Energy) mind tőzsdei vállalatok).

nem véletlen, hogy egyre több amerikai és az európai tanulmány, cikk emleget biztonsági kockázatot a kínai akkumulátorgyárak kapcsán.

Idén januárjában jelent meg a hír, mely szerint a Pentagonban tilos lesz CATL, BYD akkumulátorokat alkalmazni. A tiltás alapja az, hogy a CATL-t, ami az akkumulátoros energiatároló rendszerekben is élenjár, mint az új Huawei-t emlegetik. A washingtoni konzervatív „Defense of Democracies” alapítvány tanulmánya arra figyelmeztet, hogy az amerikai energiatároló állomásokon, a kínai akkumulátorokhoz esetlegesen kapcsolt kifinomult, néha észrevehetetlen rosszindulatú szoftverek veszélyt jelenthetnek az amerikai energiahálózathoz kapcsolódó ipari vezérlőrendszerekre is. Mindez akár kiterjedt áramkimaradásokat eredményezhet, amelyek ipari központokat vagy pénzügyi központokat érintenének. A „smart grid” korában az interneten keresztül minden össze van kapcsolva és az okos energiatároló rendszerekben kiberbiztonsági szakértők tucatnyi gyenge pontot, betörési lehetőséget találtak. Nem beszélve a nagy tömegű begyűjthető adatról.

Ráadásul Kína 2014-es kémelhárítási törvénye minden kínai vállalatot arra kötelez, hogy együttműködjön az állami kémkedésben és hozzáférést biztosítson a kormány számára az érzékeny, vállalati információkhoz. A törvény 2023-as módosítása lehetővé teszi a kínai kormány számára akár azt is, hogy a CATL és az amerikai ügyfelek közötti rutinszerű kereskedelmi kapcsolatokat kémkedésnek minősítse, ha éppen az áll érdekében.

A geopolitikai helyzet ma a világban bizonytalan. Ha néhány év múlva Kína viszonya esetleg ellenséges lesz az EU-val, akkor az akkumulátor export visszafogását is szankcióként alkalmazhatja (volt ilyenre példa a gallium és germánium esetében nemrég). Mivel a magyarországi kínai tulajdonú gyárak kivitelét a kínai vezetés tartja majd ellenőrzése alatt, a magyar gazdaság és kivitel bezuhanása csak eszköz lesz a nagyhatalmak játszmájában, de nekünk fájni fog.

A cikk az International Visegrad Fund által finanszírozott, 22330218 számú, „Shift to electric car production: national strategies in Central and Eastern Europe” című kutatás keretében készült.

A cikk a szerző véleményét tükröz, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images