Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle

2010 óta a magyar termőföldek ára még a lakóingatlanok áránál is nagyobb ütemben emelkedett. Míg a világgazdasági válság után a lakáspiacon évekig árcsökkenést lehetett tapasztalni, a termőföldek ára már akkor is évről évre emelkedett, igaz kezdetben lassabb, majd gyorsabb ütemben.

Így jutottunk el odáig, hogy a termőföldek átlagára az elmúlt másfél évtized alatt nagyjából négyszeresére, 500 ezer forintról több mint 2 millió forintra nőtt.

A termőföldek átlagára elsősorban Hajdú-Bihar és Békés vármegyékben haladja meg az átlagot, de ki kell még emelnünk Budapest és néhány nagyvárosunk környékét is. Utóbbiak esetében szerepet játszik az is, hogy az ott megtermelt terményt logisztikai szempontból könnyebb eljuttatni a piacra, de ennél talán még nagyobb szerepe van annak, hogy ezen termőföldek esetében gyakran a potenciális átminősítés is szóba kerülhet, ha egy ipari beruházás történik

– emelte ki az Alapvetés podcast műsorában Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. A műsorban szó esik arról is, hogy a zártkertek – a lakások egyre emelkedő ára miatt – nemcsak háztáji gazdálkodásra, hanem egyre inkább állandó lakhatásra is szolgálnak, így ma Magyarországon körülbelül 150 ezren élnek ilyen ingatlanokban. 

KÖVESS MINKET

Mint azt Futó Péter kiemelte, ez a kiköltözési trend az elmúlt években az értelmiségi fiatalok körében is teret nyert, akik elsősorban a természetközeli életmód miatt választják ezt a lehetőséget, különösen a Balaton-felvidéken. Ez azonban számos kérdést felvet, például hogy be lehet-e jelentkezni egy zártkerti ingatlanba, szükséges-e előtte az átminősítés vagy milyen hitellehetőségek érhetők el rá.

Hogy lehet-e az árak felfutására számítani a horgászházak, vadászházak és halastavak piaca esetében, az is szóba kerül az Alapvetés podcast legújabb műsorában.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ