Hiába érezzük úgy, hogy az utóbbi években javult Magyarország befektetői megítélése, ez csak illúzió, jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be a javulás - mondta a Portfoliónak adott interjúban Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető stratégája. A szakember szerint az EKB-nek nincs további eszköze a lazításra, most azért imádkoznak, hogy célba találjanak az eddigi fegyverek.
Április 6-án szerdán kell Magyarországnak átutalnia másfél milliárd eurót az Európai Bizottság számára, ezzel a 2008 őszén megkötött nemzetközi hitelcsomag utolsó részletét is visszafizetjük. A megállapodásra azért volt szükség, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így enélkül a forrás nélkül valószínűleg csődbe mentünk volna, emellett még évekig élveztük az EU és az IMF által nyújtott olcsó finanszírozás előnyeit. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, gond nélkül vissza tudtuk fizetni a teljes lehívott összeget, ráadásul ma önerőből olcsóbban bocsát ki Magyarország állampapírt, mint a hitelcsomag kamata. Egyébként a lehívott hitel nagy része adósság típusú finanszírozást szolgált, vagy a költségvetés hiányát fedezte, vagy a lejáró állampapírokat fizettük belőle vissza. Emellett jutott még pénz például a Mol 25 százalékának megvételére és a tartalékok növelésére.
Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban is azt tűzte ki célul az adósságkezelő, hogy a lejáró devizaadósság minél nagyobb részét forintkibocsátásból finanszírozza. Az első negyedéves adatok alapján erre jó esély van, hiszen a piaci kötvények esetében nagyjából megfelel az időarányos célnak az értékesítés, a lakosság pedig olyan tempóban vette az állampapírt az év elején, hogy már meg is kellett emelni az éves célját az ÁKK-nak.
Két hónap sem telt el az évből, de máris teljesült az egész évre tervezett lakossági értékesítés közel 80 százaléka, így meg is emeltük a tervet - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint ugyanakkor azt korai lenne kijelenteni, hogy emiatt nem kell majd devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak, első lépésben a forintkötvények kibocsátását foghatják vissza. A szakember szerint természetes, hogy eléri majd a korlátját a lakossági értékesítés, a cél az, hogy kialakuljon egy olyan struktúra, melyben tovább csökkenhet a deviza részarány az adósságon belül és egyre inkább belföldi kézben lehet az adósság.
Az elmúlt években még döcögött az adósság elleni harc, hiszen decemberben szinte mindig kreatív megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy az előző évi szint alá szorítsák le a GDP-arányos adósságot - igaz, évről évre érezhetően egyre kisebb lett a trükközési kényszer. Most azonban ha a tervek megvalósulnak, akkor a következő két évben egyértelműen felülkerekedhet legnagyobb ellenfelén az Orbán-kormány, számításaink szerint 2017 végére akár a 70 százalék körüli adósságráta is elérhető.
Az már régóta nem meglepő, hogy Kína egyre komolyabb tényező a világ futballjában, eddig azonban elsősorban az ajándéktárgyaik felvevőpiacának tekintették a nyugat-európai klubok az országot, mostantól viszont komoly konkurenciaként kell tekinteniük a kínai focira. A távol-keleti országban ugyanis a jelek szerint a hatalom komolyan gondolja, hogy újabb területen teszi versenyképessé az országot, ennek érdekében pedig gyakorlatilag elapadhatatlanok az anyagi források.
Régóta beszédtéma Magyarország közelgő felminősítése a hitelminősítőknél, március elején indulnak az idei tervezett felülvizsgálatok, így több mint négy év után megint lehet esélyünk kikerülni a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából. Egy ilyen lépés akár több százmilliárd forintnyi tőkét is megmozgathatna a magyar piac felé, hiszen még mindig vannak olyan nemzetközi befektetők, akik csak befektetésre ajánlott értékpapírokat vásárolhatnak. Ők azonban hagyományosan konzervatív befektetők, Magyarország híre pedig továbbra sem a legjobb a nemzetközi piacokon, így valószínűleg csak átmeneti pozitív hatása lenne annak, ha végre felminősítenének.
Meglepően jól teljesített eddig a forint az év elején, a feltörekvő piaci devizák között alig volt olyan, mely lepipálta, és a régióban is kimagasló volt a teljesítménye. Az elemzők véleménye továbbra is megoszlik arról, meddig tarthat ez a "kegyelmi állapot", a tavalyi év második feléhez hasonlóan 295 és 325 között vannak a célárfolyamok annak függvényében, hogy az adott szakember éppen a forint mellett vagy ellen ható tényezőket érzi-e erősebbnek.
Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.
Általában nem túl jó hír, ha egy ország devizája jelentős zuhanást mutat, most azonban van néhány olyan hely a világon, ahol még akár örülnek is annak, hogy beszakadtak az árfolyamok, sőt igyekeznek elősegíteni a gyengülést. Az olajexportáló országok ugyanis részben a devizájuk gyengülésével tudják ellensúlyozni a nyersanyag árának zuhanását. Van olyan, akit valószínűleg már ez sem ment meg a csődtől, a venezuelai gazdaság ugyanis nem valószínű, hogy elbírja majd a bolivár jelentős leértékelését anélkül, hogy összedőlne.
Hétéves mélypontra kellett csökkenteni decemberben a központi kormányzat tartalékait - ez volt az ára annak, hogy sikerüljön teljesíteni a csökkenő adósságrátáról szóló alkotmányos szabályt. A 2015-ös kihívásokat jól jelzi, hogy még azokhoz a tételekhez is hozzá kellett nyúlni, amiket évek óta nem bolygatott a kormány.
Az elmúlt években láthattuk, hogy csak cipőkanállal sikerült az előző évi szint alá beszorítani a GDP-arányos adósságot, hogy ezzel megfeleljen a kormány az alkotmányban rögzített adósságszabálynak. Első ránézésre az idén egy kicsit talán nagyobb mozgástere lehet a kormánynak, ha nem jön valamilyen rendkívüli negatív esemény a gazdaságban, akkor teljesíthető a 76 százalék alatti adósságráta.
Sikerült az év végére 1000 milliárd forint alá csökkenteni a jegybanki kéthetes betét állományát, vagyis teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) terve, azonban a felszabaduló likviditás nagyobb része nem az állampapírpiacra, hanem az új három hónapos jegybanki eszközbe folyt be. A program így is sikeres volt, hiszen több százmilliárdnyi keresletet sikerült az állampapírok felé terelni, a következő nagy feladat pedig az lehet, hogy a három hónapos eszközből is az állampapírok felé tereljék a bankokat.
Sokakat meglepett a Fed első kamatemelése után az, hogy a dollár nem tudott jelentősen erősödni, de az utóbbi napokban szinte borítékolható volt, hogy nem fog azonnal elindulni a szárnyalás. Valószínűleg már a jegybanki döntéshozók kommunikációja is azt szolgálta, hogy tompítsák a piac majdani volatilitását, és elmondható, hogy eddig jól vizsgáztak Yellenék.
Az idén már többször beharangozták a Fed várható kamatemelését, először júniusban, majd szeptemberben számított szigorításra a piac, azonban mindkét esetben a konkrét időponthoz közeledve jelentősen visszaesett a lépés esélye. Most viszont a piac nagyjából nyolcvan százalékig biztosra veszi, hogy szerdán már tényleg megtörténik az a lépés, ami 2016-ban is meghatározhatja a piaci tendenciákat. Ha elindul a kamatemelési ciklus, az szinte minden eszközosztályra hatással lehet, ezért most igyekszünk számba venni, milyen eszközök felé érdemes elmozdulni, és mitől kell esetleg óvakodni a következő hónapokban.
Egyre többen számítanak a forint gyengülésére, ráadásul a szerdai nagy esés után technikailag sem néz ki szépen a forint. A grafikon alapján középtávon 326-os árfolyam sem elképzelhetetlen, ami már majdnem történelmi mélypontot jelentene a forint szempontjából. Ráadásul hosszabb távon az MNB-nek sem biztos, hogy ellenére lenne a gyengébb forint, vagyis könnyen lehet, hogy nem fognak pánikolni az esetleges 320 feletti jegyzéseket látva.
Egyre komolyabb fejtörést okozhat az NGM-ben, hogy az év vége felé közeledve ismét nagy nehézségekbe kerül az államadósság-ráta csökkentése. Ahhoz, hogy teljesüljön a kormány célja, a tavaly év végi 76,2 százalékról legalább 76,1 százalékra kellene leszorítani a GDP-arányos adósságrátát. Ez elvileg teljesíthető, de nem kizárt, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is szükség lesz trükkökre, kreatív megoldásokra.
Kamatdöntő ülést tart csütörtökön az EKB kormányzótanácsa, melyet követően további gazdaságélénkítő lépéseket jelenthetnek be. A legnagyobb gond az, hogy az utóbbi hetekben olyan erős várakozásokat tápláltak, hogy azoknak már nehéz lesz megfelelni. Így könnyen lehet, hogy Mario Draghi sajtótájékoztatója csalódást okoz majd a piacnak, mely már belelovalta magát abba, hogy kulcsfontosságú intézkedések jönnek.
Éppen csak kezdjük kiheverni az előző világgazdasági válságot, azonban máris újabb veszélyek leselkednek a növekedésre. Vagyis korai lenne abban bízni, hogy a következő évtizedeket a válság előttihez hasonló töretlen bővülés jellemzi majd. Egyelőre a többség optimista, hogy sikerül majd elkerülni a komolyabb visszaesést, de a negatív kockázatok bármikor élesedhetnek.
Az utóbbi időben az MNB többször jelezte, hogy további monetáris lazítással készül, azonban azt nem feltétlenül a kamaton keresztül hajtaná végre. Szó esett már néhány nem konvencionális eszközről, azonban az árfolyammal kapcsolatban továbbra sem foglal állást a jegybank. Pedig a mozgásterünk ebből a szempontból jelentősen nőtt az utóbbi években, vagyis ma már egy forintgyengülés sokkal kevésbé fájna Magyarországnak, mint korábban, ráadásul az MNB valószínűleg inflációs szempontból sem ellenkezne, ha gyenge lenne a magyar deviza. Az elemzői vélekedésben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy gyengébb forintra lehet számítani.
Az Energiaügyi Minisztérium adott ki egy új grafikát a május végén startoló felújítási programról, amiről sok...
A NAV online számla rendszerrel kapcsolatban számos vállalkozás kapott váratlan értesítést a cégkapun az adóhatóságtól... 
Itt az osztalékszezon, az okos befektető pedig forgatja a pénzt. Milyen stratégiák merülhetnek fel, amikor az osztalék... 
A berlini szövetségi kormány célul tűzte, hogy az évtized végére 15 millió darab elektromos meghajtású autó közlekedjen...
Mind az USA-ban, mind Kínában heves viták folynak az adósságszintek emelkedéséről. Michael Pettis szerint ez alapvetően...
Két ország dominálja a lítium globális kitermelését, a versenyhivatalok vakarhatják a fejüket egy esetleges lítiumkartell...
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
