Beke Károly

Beke Károly

Elemző

Több mint tíz éve dolgozik gazdasági újságíróként, ezen belül 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát a makrogazdasági rovat elemzőjeként. A deviza- és kötvénypiacok mellett magyar és nemzetközi makrogazdasági témákkal foglalkozik elsősorban, emellett demográfiáról és monetáris politikáról ír.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 912

Évekig kellett tepernünk, hogy ne tekintsenek bóvlinak

Több mint négy évig volt mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriában Magyarország, ez változott most meg azzal, hogy végre felminősített a Fitch Ratings. A döntésre évek óta vártunk, a magyar gazdaság javulása pedig a gyakorlatban leginkább a sérülékenységünk csökkenésében mutatkozott meg. Persze két hitelminősítő továbbra sem javasol minket befektetésre, az igazi áttörést akkor érhetnénk el, ha ők is elismernék az eredményeinket.

Közeleg az év döntése: minden magyart hazazavarnak Londonból?

Alig egy hónap van már hátra az uniós tagságról szóló brit népszavazásig, de még mindig sok a nyitott kérdés. A legtöbb elemző szerint végül a brit választópolgárok a maradás mellett fognak dönteni, a közvélemény-kutatások megint fej-fej melletti eredményt becsülnek előre. Vannak ugyan arra vonatkozó szabályok, milyen procedúra alapján lehet kilépni az Európai Unióból, de erre még sosem volt példa.

Hogy lehet Magyarország szándékosan a régió rosszfiúja?

Az utóbbi hetekben több arra utaló lépést is láttunk, hogy a kormány és a jegybank nem feltétlenül szeretné, ha tovább javulna Magyarország megítélése. Sőt, akár azt sem bánnák, ha egy kicsit negatívabban ítélnének meg bennünket a piacon. Ebből a szempontból kulcsfontosságú lehet a Fitch Ratings jövő pénteki felülvizsgálata, hiszen hosszú ideje először van reális esély arra, hogy visszakerüljön az ország a befektetésre ajánlott kategóriába. Kérdés, hogy az éles gazdaságpolitikai fordulat elegendő lesz-e ahhoz, hogy ez ne történjen meg, illetve valóban ezt szeretnék-e a magyar illetékesek.

Örökre elbúcsúzhat a devizakötvényektől Magyarország?

Korábban rendre komoly érdeklődés övezte a magyar devizakötvény-kibocsátásokat, azonban az utóbbi években jelentősen megritkultak ezek az események. Több mint két éve nem volt komolyabb devizakötvény-eladásunk a piacon, és a kormány terveit, illetve a lejáratokat látva könnyen lehet, hogy a következő években sem kerül terítékre hasonló. Ennek ellenére lesz egy olyan egyszeri tétel, ami miatt a lehetségesnél lassabban csökken majd az adósságon belüli devizaarány.

Végleg hátat fordított nekünk Magyarország megmentője

Jelentősen csökkent az első negyedévben a Franklin Templeton magyar kötvénykitettsége, így március végén már csak jelképes pozíciója volt az amerikai alapkezelőnek - derül ki a cég portfólió-jelentéseiből. A kivonulás már tavaly elkezdődött, amikor egy év alatt 12 milliárd dollárról 4,5 milliárdra csökkent fokozatosan az állomány. A Portfolio.hu számításai szerint az első negyedév végén már az egymilliárd dollárt sem érte el a cég magyar kitettsége. Ennek oka, hogy az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően a forint állampapírok piacán a bankok kereslete jelent meg, a devizás kötvények esetében pedig az eddig lemaradó nemzetközi befektetők próbálhattak beszállni.

Jövőre is nekifut a nagy mutatványnak Magyarország

A kormány előzetes tervei szerint 2017-ben is megpróbálja forintból finanszírozni lejáró devizaadósságát Magyarország - legalábbis ez derül ki a benyújtott költségvetési törvénytervezetből. Ezzel együtt az is látszik, hogy a büdzsében egyre erősebben megjelenik az utóbbi évek jelentős hozamcsökkenésének hatása, majdnem tíz év után sikerülhet a lélektani 1000 milliárd forintos szint alá csökkenteni a bruttó kamatkiadásokat. Ezzel párhuzamosan a kiadások szerkezete is átalakult, a kamatok egyre nagyobb részét fizeti az állam a lakosságnak.

Megint külföldről mondják meg, mit kellene tennie Magyarországnak

A magyar gazdaság erőteljesen növekedett az utóbbi években, emellett jelentősen csökkent az ország sérülékenysége - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott friss értékelésében. Ugyanakkor a szervezet kiemeli, hogy még bőven vannak tennivalók a kormány számára, konkrét reformjavaslatokkal is előálltak.

Így vert át mindenkit Matolcsy

Az utóbbi napokban már mi is csak kapkodjuk a fejünket annak láttán, hogy boldog-boldogtalan milliókat kapott a Pallas Athéné alapítványok által kezelt vagyonból. Nem arról volt szó, hogy a jegybank alapítványai csak állampapírba fektethetik a rájuk bízott pénzt és az elért hozamból gazdálkodhatnak? Eredetileg igen, de - Matolcsy György szavaival szöges ellentétben - mire az alapítványok befektetési szabályzatai elkészültek, az alapítványi vagyonok harmada-ötöde tulajdonképpen bármire elkölthető lett. Vagyis a nagy célok és alapelvek csak addig valósultak meg, amíg meg kellett nyugtatni a közvéleményt afelől, hogy nem fogják ész nélkül elkölteni a jegybank 270 milliárd forintját. Még nem is lett minden elverve, tehát a pénzköltés folytatódhat.

Sosem hittük volna, hogy egyszer még mi leszünk a régió sztárjai

A múlt héten hosszú évek óta először fordult elő, hogy a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá esett. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy ez megtörténhet, azonban az elemzők szerint a számunkra kedvező folyamatnak még nincs vége, mostantól egy időre tartóssá válhat ez a helyzet. Persze ehhez kellettek a lengyel belső kockázatok is a tavalyi parlamenti választások után, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a magyar állampapírok kimagasló teljesítménye mellett.

Gyengébb forintot akarnak Matolcsyék? Ez lehet a csodafegyver

Az MNB eddig rendre elutasította, hogy árfolyamcélban gondolkodna, a piacot azonban nem hagyja nyugodni az a gondolat, hogy a jegybank a forint gyengítésére törekszik. Sőt az utóbbi hetekben ennél merészebb elképzelések is megjelentek azzal kapcsolatban, hogy esetleg cseh mintára egy árfolyamküszöböt vezethet be a jegybank. Ez egyelőre csak elméleti lehetőség, még nagyon messze van az MNB attól, hogy teljesen kifogyjon a munícióból és ehhez az eszközhöz kelljen nyúlni. Ráadásul a lépés szembe menne a jegybank eddig hangoztatott fő céljaival, ezért sem valószínű, hogy megtörténik.

Elhitted, hogy már nem vagyunk a külföldre utalva? Pedig ez csak mese!

Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.

Sokat kell még tennünk azért, hogy tényleg szeressék Magyarországot

Hiába érezzük úgy, hogy az utóbbi években javult Magyarország befektetői megítélése, ez csak illúzió, jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be a javulás - mondta a Portfoliónak adott interjúban Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető stratégája. A szakember szerint az EKB-nek nincs további eszköze a lazításra, most azért imádkoznak, hogy célba találjanak az eddigi fegyverek.

Hatalmas tehertől szabadulunk meg - Mire költöttük az IMF-hitelt?

Április 6-án szerdán kell Magyarországnak átutalnia másfél milliárd eurót az Európai Bizottság számára, ezzel a 2008 őszén megkötött nemzetközi hitelcsomag utolsó részletét is visszafizetjük. A megállapodásra azért volt szükség, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így enélkül a forrás nélkül valószínűleg csődbe mentünk volna, emellett még évekig élveztük az EU és az IMF által nyújtott olcsó finanszírozás előnyeit. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, gond nélkül vissza tudtuk fizetni a teljes lehívott összeget, ráadásul ma önerőből olcsóbban bocsát ki Magyarország állampapírt, mint a hitelcsomag kamata. Egyébként a lehívott hitel nagy része adósság típusú finanszírozást szolgált, vagy a költségvetés hiányát fedezte, vagy a lejáró állampapírokat fizettük belőle vissza. Emellett jutott még pénz például a Mol 25 százalékának megvételére és a tartalékok növelésére.

Ezért teljesülhet idén is Magyarország egyik nagy terve

Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban is azt tűzte ki célul az adósságkezelő, hogy a lejáró devizaadósság minél nagyobb részét forintkibocsátásból finanszírozza. Az első negyedéves adatok alapján erre jó esély van, hiszen a piaci kötvények esetében nagyjából megfelel az időarányos célnak az értékesítés, a lakosság pedig olyan tempóban vette az állampapírt az év elején, hogy már meg is kellett emelni az éves célját az ÁKK-nak.

Annyira ráharapott a lakosság az állampapírra, hogy már lépni kellett

Két hónap sem telt el az évből, de máris teljesült az egész évre tervezett lakossági értékesítés közel 80 százaléka, így meg is emeltük a tervet - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint ugyanakkor azt korai lenne kijelenteni, hogy emiatt nem kell majd devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak, első lépésben a forintkötvények kibocsátását foghatják vissza. A szakember szerint természetes, hogy eléri majd a korlátját a lakossági értékesítés, a cél az, hogy kialakuljon egy olyan struktúra, melyben tovább csökkenhet a deviza részarány az adósságon belül és egyre inkább belföldi kézben lehet az adósság.

Orbán most nyeri meg a háborút

Az elmúlt években még döcögött az adósság elleni harc, hiszen decemberben szinte mindig kreatív megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy az előző évi szint alá szorítsák le a GDP-arányos adósságot - igaz, évről évre érezhetően egyre kisebb lett a trükközési kényszer. Most azonban ha a tervek megvalósulnak, akkor a következő két évben egyértelműen felülkerekedhet legnagyobb ellenfelén az Orbán-kormány, számításaink szerint 2017 végére akár a 70 százalék körüli adósságráta is elérhető.

Itt az új fociforradalom: mindenkit megvesznek kilóra

Az már régóta nem meglepő, hogy Kína egyre komolyabb tényező a világ futballjában, eddig azonban elsősorban az ajándéktárgyaik felvevőpiacának tekintették a nyugat-európai klubok az országot, mostantól viszont komoly konkurenciaként kell tekinteniük a kínai focira. A távol-keleti országban ugyanis a jelek szerint a hatalom komolyan gondolja, hogy újabb területen teszi versenyképessé az országot, ennek érdekében pedig gyakorlatilag elapadhatatlanok az anyagi források.

Több milliárd dollár rohanhatna Magyarországra, de nem fog

Régóta beszédtéma Magyarország közelgő felminősítése a hitelminősítőknél, március elején indulnak az idei tervezett felülvizsgálatok, így több mint négy év után megint lehet esélyünk kikerülni a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából. Egy ilyen lépés akár több százmilliárd forintnyi tőkét is megmozgathatna a magyar piac felé, hiszen még mindig vannak olyan nemzetközi befektetők, akik csak befektetésre ajánlott értékpapírokat vásárolhatnak. Ők azonban hagyományosan konzervatív befektetők, Magyarország híre pedig továbbra sem a legjobb a nemzetközi piacokon, így valószínűleg csak átmeneti pozitív hatása lenne annak, ha végre felminősítenének.

Láthatatlan pajzs védi a forintot - De meddig?

Meglepően jól teljesített eddig a forint az év elején, a feltörekvő piaci devizák között alig volt olyan, mely lepipálta, és a régióban is kimagasló volt a teljesítménye. Az elemzők véleménye továbbra is megoszlik arról, meddig tarthat ez a "kegyelmi állapot", a tavalyi év második feléhez hasonlóan 295 és 325 között vannak a célárfolyamok annak függvényében, hogy az adott szakember éppen a forint mellett vagy ellen ható tényezőket érzi-e erősebbnek.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni

Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!