Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Körvonalazódik egy komoly méretű gazdaságújraindító intézkedéssorozat, legalábbis az elmúlt napok kormányzati nyilatkozataiból ezt szűrhetjük le. Videónkban összefoglaljuk, hogy az elemzők és kulcsfontosságú gazdasági szereplők mit javasoltak eddig, mi lehet a csomagban és hogy minderre honnan lehet pénz.
Újabb videót tett közzé közösségi oldalán Orbán Viktor, amiből az látható, hogy a gazdasági élet szereplőivel egyeztet a teendőkről, amelyeket a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt rendkívül negatív hatásának csillapítása miatt kell megtenni. Ezeket három pontban foglalt össze és ezek egyike, hogy egy nagy gazdaságújraindítási akciótervet készítenek, amihez a résztvevő beszélgetőpartnerektől várják a javaslatokat. A készülő gazdasági csomagról szóló videókonferenciáról Varga Mihály is megemlékezett saját közösségi oldalán. Időközben az is kiderült, hogy a javaslatcsomagot mikor mutatja be a kormány.
Mind az állami, mind pedig a magánszolgáltatóknál nagy változásokat hozott a koronavírus-járvány európai terjedése, egyelőre operatív szinten, de várhatóan a strukturális és stratégiai szintű átalakulások is előjönnek - vetítette előre Végh Attila a Portfolio-nak adott interjújában a koronavírus egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A svéd Capio és a kelet-európai régióban érdekelt Panta Hospitals korábbi elnök-vezérigazgatója beszélt arról, hogy Nyugat-Európában milyen döntéseket hoztak a felkészülés érdekében, részletesen ismertetve Anglia példáját, de azt is előrevetítette, hogy a járványügyi helyzet hogyan írja át a magánszolgáltatók térképét. Úgy véli: a pandémiás krízis után várható recesszió még nagyobb hatással lehet a magánegészségügyi szolgáltatók piacára. Az egészségügyi szakember szerint három fontos tanulsága van az ellátórendszerekre nézve a mostani helyzetnek.
Tombol a koronavírus-járvány, súlyos áldozatokat szed Európában, ágazatok állnak a földbe, teljes gazdaságok satufékeznek és a kormányok sorra jelentik be fiskális mentőcsomagjaikat. Úgy tűnik, hogy már-már a kormány is eljátszik a gondolattal, hogy elengedi a deficitet. Ugyanakkor a mértéket tekintve mintha nem lennének realisták a várakozások, és elfelejtődik, hogy a jelenlegi helyzetben magától is elszabadul a deficit.
Méretében egyáltalán nem kielégítő, cserébe célzott, emiatt pedig kevés szektort érint - így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett elemzők véleménye a kormány eddig bejelentett 5+6 gazdasági intézkedéséről, amely a koronavírus-járvány miatt született. Sokan egyetértettek abban, hogy a deficit idén könnyedén a GDP 3 százalékáig kúszhat, az egyenlegromláshoz ugyanis hozzájárulnak a recessziós kilátások. Villámfelmérésünkben azt is megkérdeztük a közgazdászoktól, hogy milyen intézkedéseket várnak még a kormánytól ezen a területen.
Nagyon pozitív, hogy a kormány ilyen gyors tempóban hozza meg az újabb és újabb támogató intézkedéseket a gazdaság bizonyos szereplői számára, de összefoglalóan továbbra is úgy gondolom, hogy míg az adóbefizetésektől sokakat sikerül a mostani bejelentésekkel mentesíteni egyes szektorokban, addig más vállalkozások ez idő alatt még súlyosabb helyzetbe kerülnek – fejtette ki érdeklődésünkre Fajcsák Gábor. Az RSM adóüzletágának vezetője elmondta a véleményét az eddigi 11 pontról, valamint arról is beszélt, hogy ha a kormány nem nyúl más típusú kiegészítésekhez, akkor annak súlyos következményei lehetnek.
A koronavírus-járvány alapjaiban írta át néhány hét leforgása alatt az egész világ életét és a tragikus halálesetek mellett számtalan következménnyel járt. Itt gondolhatunk arra, hogy a pandémia megrengeti az országok egészségügyi rendszerét, valamint az országok gazdaságait is, de közben - mivel a kormányok és a nemzetközi hatóságok gőzerővel keresik a megoldásokat - a figyelem középpontjába kerülnek a tudományos lehetőségek. Az egyik ilyen a hálózatelmélet, ami - egyes tudósok szerint - képes előre jelezni a vírusok terjedését és amelynek egyik legnagyobb képviselője Barabási Albert-László magyar származású professzor. A hálózatkutató a napokban egy Facebook-poszttal, egy tanulságos videóval, valamint több interjúval került a figyelem középpontjába. Szerinte amit a jelen helyzetben Magyarország és sok más ország csinál, azok a helyes és szükséges lépések.
A koronavírus-járvány olyan erővel csapott le nemcsak az egészségünkre, hanem a gazdaságunkra is, hogy alapvetően írja át egyes ágazatok, vállalatok terveit. A magánegészségügyi szolgáltatók körében korábban készített körképünkből kiderült, milyen válaszokat adtak a cégek az új helyzetre, most pedig Fábián Lajos, a Róbert Magánkórházat is tulajdonló Tritonlife igazgatóságának elnöke válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
Az Európai Bizottság eddig még soha nem alkalmazott intézkedésről döntött pénteken a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások mérséklése érdekében. Felfüggeszti a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú költségvetési szabályokat. Mostantól minden adott ahhoz, hogy a kormányok, így a magyar is, szórja a pénzt a gazdasági továbbfertőzés mielőbbi megakadályozása érdekében.
Ha csak a költségvetési hatását nézzük a szerdán ismertetett első gazdaságújraindító csomagnak, akkor azt mondhatjuk, hogy nem méretes a csomag. Az is igaz, hogy ez csak az első lépéssorozat. A Portfolio számításai szerint 40-50 milliárd forintos adóelengedésről döntött a kormány.
Jó az irány, de túlságosan szűkre szabott és ennél mennyiségében is több kell - így foglalhatjuk össze első gondolatainkat a kormány gazdasági intézkedéseiről, amelyeket a koronavírus okozta negatív hatások csökkentése érdekében hozott. Ezért is várjuk és várja mindenki a részleteket és a további lépéseket.
A miniszterelnök a Facebookon megjelent videójában beszélt arról, hogy a kormány a mai ülésén a koronavírus okozta gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Orbán Viktor 5 konkrét intézkedést jelentett be, melyek egy része az adósoknak jelent nagyon fontos könnyítést (és várható volt az MNB javaslatai alapján), másik része pedig célzott intézkedéssorozat a járvány által leginkább sújtott ágazatok számára. Cikkünk végén már megtalálható gyorsértékelésünk is.
A koronavírus okozta új helyzet és a kormányzati döntések alapvetően befolyásolják rövid távon a magánegészségügyi szolgáltatók hétköznapjait, ezért piaci körképünkben megkérdeztük a legnagyobb hazai privátszolgáltatókat, hogyan reagáltak ebben a környezetben, mit tapasztalnak az ügyfelek részéről és mennyiben írja át üzleti terveiket a járvány terjedése. Ami egyértelmű: a működést átírja a mostani helyzet, a beruházási döntéseket nem feltétlenül, és logikus megoldás a távkonzultáció bevezetése, alkalmazásának bővítése. Nagyon úgy tűnik, hogy a kényszerhelyzet felgyorsította az online megoldások és a technológiai újítások alkalmazását. Különösen érdekes volt számomra, hogy a privát intézmények vezetői és tulajdonosai mennyire közlékenyek voltak egy ilyen érzékeny helyzetben, főleg annak fényében, hogy ezúttal borúlátó jövőképüket kellett a szélés nyilvánossággal megosztaniuk.
A Budai Egészségközpont Királyhágú úti kórháza 120 ággyal rendelkezik és 36 lélegeztetőgéppel, ami komoly kapacitást jelent egy járványügyi helyzetben - magyarázta a Portfolio megkeresésre Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-ügyvezetője a döntés hátterét, melynek során járványkórházzá alakul az intézmény. A szakember arról is beszélt nekünk, hogy mit okoz a cégnek a mostani járványügyi helyzet.
Néhány napja tudjuk, hogy Magyarország terápiás készítmény kifejlesztésével is harcba száll az új koronavírussal szemben. Az állami pályázati forrásból támogatott konzorcium célja egy olyan gyógyszer létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. A legnevesebb hazai kutatóintézetekből álló konzorciumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszéke vezeti, melynek élén Kacskovics Imre tanszékvezető, egyetemi tanár, az egyetem Természettudományi Karának dékánja áll. Az immunológus szakember a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan indult el ez a projekt, miért más ez a vírus, mint az eddigiek és mire lesz jó a konzorcium által fejlesztett gyógyszer. Azt is elárulta, hogy a kutatócsoport hamarosan izolálni fogja a hazai betegekben megjelent vírust is.
Több száz milliárd forintnyi tartalékhoz tud hozzányúlni az idei költségvetésben a kormány, ha azt a koronavírus miatti helyzet indokolná. Ennek azonban ára van.
Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag- és végbélrákban. Ha pedig az egyes ország mutatóit vetjük össze, akkor kiderül: Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz - fejtette ki Molnár Tamás, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember beszélt a szűrőprogramok fontosságáról, egészséggazdasági előnyükről és arról is, hogy az ezzel kapcsolatos halálozás megelőzésére, csökkentésére fordított állami forrás ne elegendő.
Új kormányzati munkacsoport alakult, amely vizsgálni fogja, hogy a legnagyobb nemzetközi technológiai vállalatok hogyan befolyásolják az életünket, érvényesülni tudnak-e az alkotmányos garanciák, emberi szabadságjogok ezeknél a szolgáltatóknál. A Portfolio-nak adott interjújában a Digitális Szabadság Bizottság konkrét terveit részletezte Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek kiemelt célja, hogy megakadályozza egyfajta pszeudo-jogrendszerek kialakulását a digitális térben. A tárcavezető hangsúlyozta: az államnak kötelessége védeni az emberek jogait, ha kell, a technológiai cégekkel szemben is.
Nem csillapodik a koronavírus-járvány a világban, Magyarországon csütörtök éjszakára 4 fertőzöttet regisztráltak. Korábban már írtunk arról, hogy milyen eszközei vannak az egyénnek a fertőzés minimalizálása érdekében, valamint milyen eszközei vannak a közegészségügynek ilyen esetekben, most pedig ismertetjük, hogy mennyi idő alatt fejleszthetőek ki védőoltások az ilyen helyzetek kezelésére. A fejlesztés, gyártás kulisszatitkairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Zsigmond Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) védőoltás-munkacsoportjának vezetője.