Változik az élet jövőre: így adózunk 2020-ban!
A 2020-as költségvetés beterjesztésével egy időben a kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A legfontosabb változásokat gyűjtöttük egy cikkbe.
A 2020-as költségvetés beterjesztésével egy időben a kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A legfontosabb változásokat gyűjtöttük egy cikkbe.
A kormány 2020-ban nagyot lép a költségvetési fegyelem javításának irányába, karnyújtásnyira kerül ugyanis a valódi nullás egyenleg teljesítéséhez, legalábbis az EU felé fontos hiánymutató szerint. Persze ehhez kell az, hogy teljesüljön a kedvező GDP-növekedési pálya, a bejelentett gazdaságtámogató lépések érdemi hatással járjanak, megvalósuljon a kormány újabb körös gazdaságfehérítő terve és egy lényeges elszámolási tétel is szükséges. Részletesen értékeljük a 2020-as költségvetést a legfontosabb hiányszámok és háttérfolyamatok oldaláról, következő cikkünkben pedig az egyes kiadási területeket mutatjuk be.
Varga Mihály kedden délután 14 órakor adja át Kövér Lászlónak a 2020-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Időközben a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről, amiből több lényeges információt is megtudtunk.
Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán - amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart - beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.
Barbási Albert-László fizikus, hálózatkutató kapta 2019-ben a Bolyai-díjat - jelentette be Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke szerda este a Magyar Tudományos Akadémián. Immár tizedik alkalommal adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért járó Bolyai-díjat. Az eddigi hagyományoknak megfelelően Áder János köztársasági elnök adta át személyesen a díjazottnak az elismerést, amihez 100 ezer eurós díjazás jár.
Április utolsó napjaiban egy új endoszkópos gerincsebészeti módszerrel műtötte meg két betegét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet orvoscsoportja. A Dél-Koreából elsajátított technika annyira új, hogy Európában az OKITI orvosai alkalmazták először. Az új beavatkozásnak köszönhetően a gerincműtéten átesett betegeket akár már egy nap után haza lehet engedni. A műtét előkészületeiről, jelentőségéről, előnyeiről, várható elterjedéséről, magyarországi jövőjéről beszélgettünk az intézet munkatársaival. Hármas interjú Óváry Csaba főigazgatóval, Banczerowski Péter professzorral, idegsebészeti szakmai igazgatóval és Czigléczki Gáborral, a Gerincsebészeti Osztály orvosával.
Még mindig magasak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek a régióban, az áfabeszedés tekintetében pedig terjednek a digitális megoldások - állapították meg a Mazars szakértői a hetedik alkalommal készített Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra kiadványban, melynek célja, hogy a befektetőknek adjanak támpontot döntéseikhez. Magyarországra kitérve külön megemlítették, hogy kivételesen magas az áfakulcs és kivételesen alacsony a tao kulcs, és közben az adóék tekintetében is rosszul állunk, ha nem számoljuk a családi adókedvezmény hatását. Az is jól látható azonban, hogy a kormány úgy próbálja alakítani adórendszerét, hogy az az egyik legvonzóbb legyen a régióban befektető vállalatok számára.
Egész Európában rendkívül forró témává vált az egészségügy, komoly kórházláncok épülnek ki magánbefektetésekből, felvásárlások, láncba szerveződések zajlanak és ez a folyamat Magyarországon is elindult - fejtette ki Végh Attila, az EIT Health által rendezett első Morning Health Talks rendezvényen, amelyen a legnagyobb betegforgalommal bíró magánegészségügyi szolgáltatók vettek részt. A skandináv magánkórházlánc, a Capio, valamint a régióban érdekelt Penta Csoport korábbi elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, milyen trendek várhatóak a szektorban és hogy a digitalizáció milyen következményekkel járhat az ellátásban.
Azoknak a lapértesüléseknek a tükrében, amelyek a Mercedes és a BMW magyarországi beruházásainak felfüggesztéséről, elhalasztásáról szóltak az elmúlt napokban, érdemes alaposan végignézni, mit is veszíthet pontosan Magyarország. A korábban beharangozott új gyárak nem csak a makrogazdasági folyamatainkra lennének hatással, hanem érdemben növelhetnék az ország autógyártó-kapacitását, ahogy meghatározó szerepet játszanának abban is, hogy olyan autók készülhessenek nálunk, amelyekre várhatóan 10-15 év múlva is szükség lesz. A jövőre vonatkozó tervek miatt is nagyon lényeges a két beruházás, ha ezek kiesnének, vagy később valósulnának meg, akkor a kormány előrejelzésében szereplő, hosszú távú 4%-os GDP-növekedési ütem kérdőjeleződne meg. Ezzel pedig Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett célja kerülne veszélybe.
Nehéz tisztán látni költségvetési ügyekben az uniós projektek finanszírozása miatt, de mi most bemutatjuk a háttérfolyamatokat.
A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Újfajta elemzéssel állt elő az Állami Számvevőszék a költségvetés kapcsán. A szakemberek arra mutatnak rá, hogy az elmúlt években egyre nagyobb összegben képződött maradvány a költségvetésben, és ezek későbbi gyors ütemű felhasználása veszélyezteti a költségvetési hiánycél teljesítését.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
5 méter hosszú, 2 méter széles, de közben nagyon eltalált arányos forma. 2,1 tonnához 3 ezres dízelmotor, 286 lőerővel és 8 sebességes automata váltóval. Az Audi jelenlegi csúcsváltozata, a legmodernebb technikai eszközökkel ellátva - csak néhány jellemző az idén magyarországi fennállásának 50 éves évfordulóját ünneplő Avis Autókölcsönző amúgy is különleges flottájának legújabb darabjáról, a Q8-asról. Ezzel az igazi nehézfegyverrel az autókölcsönző társaság ezúttal célzottan lő, elsősorban a cégeket szólítja meg, de nem zárja ki a lehetőségből a különleges SUV-okba szerelmes magánszemélyeket sem.
Ha a közfinanszírozott egészségügyet nem erősíti meg a kormány, miközben a magánegészségügy hatalmas kapacitásokat épít ki, ami erőteljes elszívóhatásként jelentkezik, akkor az állami rendszer össze fog omlani - vetíti előre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a magyar egészségügy jövőképét. Szerinte kedvező, hogy a kormány végre kezdi komolyan venni az egészségügy problémáit, azonban a vízió, amivel hozzálát a rendszer átalakításának, hibás. Azt is vallja, hogy szükség van új, modern egészségügyi intézményekre, de akkor biztosan be kellene zárni néhány régit és nem konzerválni a jelenlegi struktúrát. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes az a fajta bűnbakkeresés, ami a kórházakkal és orvosokkal szemben folyik.
Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részéről. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár pénzügyi következménnyel. Közben az Európai Bizottság egy friss dokumentumában frissítette a Magyarországtól elvárt középtávú hiánycélt, ami alapján a kormánynak még nagyobb költségvetési szigort kellene alkalmaznia.
Még több tranzakcióra akar rálátni a kormány, ezért az év közepéig minden automataberendezést regisztrálni kell az adóhivatalhoz. A kiterjesztés után például az autómosó, parkoló, szórakoztató (flipper), gyerekhintáztató eszközök, masszírozó székek automatáinak adatait is ismerni fogja a NAV. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára lapunknak hangsúlyozta, hogy az automaták adóhivatali bekötése példaértékű az egész Európai Unióban, a megoldás iránt komoly a nemzetközi érdeklődés. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg hány automatára lát rá a NAV, és hogy mekkora üzlet ez az automatákat szolgáltató cégek számára.
Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.
Érzésem szerint ma az orvosnak csak statiszta funkciója van, a fehér köpeny csak hitelesítő eszköz az egészségkereskedelmi folyamatban - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Bánsághi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki a Magyarországon egyedülálló daganatterápiát levezénylő orvosként került be legutóbb a hírekbe. A szakemberrel beszélgettünk a személyre szabott terápiákról, az orvoslás jövőjéről, a magánegészségügy magyarországi helyzetéről. A klinikai főorvos vallja: egy társadalmi új szövetséget kellene kötni. Szerinte az alkotmányban is rögzített egészségügyi ellátáshoz való jog egy, a kormányok által kitöltött biankó csekk.
A hazai egészségügyi rendszer célja a magyarok népegészségének a javítása. Már ott megfogalmazódik, hogy nem azt kell a célkeresztbe tennünk, hogy minél több műtétet, beavatkozást végezzünk, hanem a cél az egészség javítása - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences divíziójának igazgatója, aki szerint mindehhez a betegekben is kell egyfajta szemléletváltás, miszerint én is felelős vagyok a saját egészségemért. A KPMG szakértője kifejtette véleményét a legújabb jegybanki és kormányzati elképzelésekről is.
A héten számos, minden magyart érintő hír látott napvilágot, többek között megjelent a legfrissebb átlagbér adat...
A Nasdaq Global Financial Crime Report 2024. évi kiadványa szerint csak tavaly nagyjából 3100 milliárd, illegális... 
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
