Csiki Gergely

Most van kritikus döntési pontnál Magyarország - Interjú az MSD hazai vezérével

Magyarország a régiós versenytársak között az egyedüli ország, ahol csökkent a nettó gyógyszerkassza-költés, pedig a gyógyszerkassza mérete odavezethet, hogy bizonyos készítménybefogadások késnek - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Thomas Straumits, aki 2014 óta ügyvezető igazgatóként vezeti az MSD gyógyszergyártó vállalat magyar leányvállalatát. A magyarországi Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének korábbi elnöke arról is beszélt, hogy a magyar gyógyszeripar egyedül maradt a különadók tekintetében, ugyanis ez az az ágazat, ahol még mindig ugyanolyan magas a különadó mértéke, mint a válság alatti időkben. A szakember szerint lenne tér a különadó csökkentésére, de nemcsak ebből a szempontból van fontos döntési helyzetben a magyar döntéshozás. A klinikai vizsgálatok terén is egyre nagyobb versennyel kell ugyanis Magyarországnak szembenéznie, új országok zárkóznak fel hazánk szintjére.

Segítünk, megmutatjuk a konkrét botrányos kórházi eseteket

Valójában nem újdonság az, amire most Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének kemény szavai után sokan rácsodálkoztak. Inkább a kijelentés időzítése érdekes. Az állami egészségügyi intézmények szabálytalan gazdálkodása ugyanis évek óta folyik, eddig azonban ezt elnézték nekik. Nagyon úgy néz ki, hogy ebben új világ jön.

A magyar, aki Európa egészségügyét alakítja

Itt az MNB nagy terve, amivel Magyarország elkerülheti a csapdába esést

Az új versenyképességi stratégia minden elemének a demográfiai helyzet javítása mellett támogatni kell a tudásfelhalmozást és az innovációs képességeink javítását - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank 180 pontos csomagjával kapcsolatban. A világ új technológiai korszakában csakis a piramis alapjaitól a csúcsig terjedő oktatási és vállalkozás-fejlesztési reformokkal lehetünk sikeresek. Az MNB szerint ha Magyarország végre tud hajtani egy átfogó versenyképességi fordulatot, azzal biztosíthatja, hogy 2030-ra megközelítsük az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékát.

"Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani"

A kutatók területén nem látok annyi gondot, mint a betegellátás területén. Ez utóbbi esetében egyértelmű, hogy az ellátás egyre nehezebben szervezhető. Nem azért, mert kevés az orvos, hanem a szakszemélyzetből, a műtősnőkből, nővérekből nincs elég a magyar egészségügyben - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Erőss Loránd neurológus, idegsebész, akit az áprilisban robottal végrehajtott műtétjének részleteiről, körülményeiről is kérdeztünk. A szakember, akivel körbejártuk az egészségügyben várható jövőbeni trendeket is, úgy véli, hogy innováció nélkül csak egy helyben toporgás a medicina.

Szinte hihetetlen, milyen újítás lesz az új állami álomkórházban

Zajlik az új dél-budai állami kórház népszerűsítése minden fronton, igaz az alapkő letételére még egy évet várni kell. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott most a Figyelőnek adott interjút és meglepő újdonságokkal reklámozta a születőben lévő intézményt.

Elkészült a mesterterv, amivel Magyarország megközelíti Ausztriát

A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.

A három alapfeltétel ahhoz, hogy jobb legyen végre a magyar egészségügy

Kinyilvánított kormányzati és össztársadalmi szándék, jövőkép-stratégiai célok-tervek, valamint megfelelő szakembergárda - Tótth Árpád ezek az alapfeltételei annak, hogy Magyarországon javuljon az egészségügyi ellátás. Az öt éve Norvégiában élő és az északi régió hatóságának orvosszakmai tanácsadójaként dolgozó egészségügyi szakemberrel interjúnkban arról is beszélgettünk, hogy miként működik a norvég egészségügyi modell, mi a szerepük ott a magánszolgáltatóknak, mindezekből mit lehetne és érdemes átültetni Magyarországra. Beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy Norvégiában felismerték: az adat lesz az új kor olaja. Eloszlatta azt a tévhitet is, hogy az északi országban kevesebb lenne a beteg ember, a lényeges különbség ott az például velünk szemben, hogy mindent megtesznek a korai felismerésért és a gyors ellátásért, másrészt a "végzetes" stroke-ot vagy szívinfarktust nem 60 évesen kapja meg valaki, hanem 80-90 évesen. Úgy vélekedett a magyar ellátás kapcsán, hogy a magánszolgáltatók erősödése bele van kódolva a magyarországi egészségügy mostani működésébe.

Nemcsak neked fáj a gyenge forint, hanem kivégzi Orbán Viktor legféltettebb álmát

Idén tavasz óta tartósan és fokozatosan értékelődik le a forint, az euróval szembeni árfolyama megcsípte a 330-as szintet is és ha ez így marad az év végéig, akkor abból az államháztartásnak is gondja származhat. A tartósan gyenge forint ugyanis átírja az államadósság-számokat és eltűnhet a csökkenő pálya az év végére. Számításaink alapján bemutatjuk, mennyire kell félnie a kormánynak.

Új online csodafegyver került a NAV-testvér kezébe

Egyedülálló, nemzetközi összevetésben a leginkább előremutató, úttörő, Magyarország a globális élbolyban - tömören és röviden így jellemzik szakértők a július elsején élesben is elindított online számlázó programok rendszerét, melynek következtében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valós időben rálát a cégek számlaforgalmára bizonyos összeg felett. A vizsgált számlaforgalom összértéke elérheti az 50 ezer milliárd forintot és az élesedés után célzottabb ellenőrzéseket hajthat végre a NAV, tovább fehéredhet a gazdaság és növekedhetnek az áfabevételek. Jelentős idő volt a felkészülésre a hosszú tesztidőszaknak köszönhetően, azonban az egész rendszer alapját jelentő séma még az utolsó napokban is változott, a regisztrációs felület is nemrég vált csak elérhetővé. Nem meglepő módon sok cég az utolsó pillanatra hagyja az átállást, az alaposabban előkészülő, de az átállással nem minden tekintetben sikeres vállalkozások számára pedig méltányosságot ígér a Pénzügyminisztérium.

Nincs két rendszerre elég egészségügyi dolgozó (Interjú)

Az állami- és magánegészségügyi ellátásban is elengedhetetlen a szakmai felügyelet és minőségbiztosítás, mert a beteg mindkét rendszerben beteg - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese hangsúlyozta: nincs egyszerre két (állami és magán) rendszerre elég egészségügyi dolgozó, sokan elhagyták az egészségügyi pályát, míg mások külföldön vállaltak szakmai munkát, és az itthon maradt orvosok nagy része az állami munkahelye mellett több, akár 3-4 helyen is magánrendel, ezért szabályozott átjárásra lenne szükség a számukra. A magyar egészségügy átalakításáról szólva kifejtette: a kiegészítő egészségbiztosításokra egyre nagyobb az igény mind a biztosítók, mind a betegek részéről. Az évtizedeken keresztül fizetett járulékot ugyanis egyre többen szeretnék felhasználni a magánszektorban.

Gigantikus adócsökkentés jöhet Magyarországon

Amennyiben valóban fennmarad a kormány által kivetített 4%-os gazdasági növekedés a következő években, akkor valóságos kánaán köszönt be az állami költségvetés számára - ezt lehet kiolvasni a 2019-es költségvetés pénteken beterjesztett fejezeti köteteiből. Az szja- és áfabevételek valósággal felrobbannak ebben a négy évben és ennek köszönhetően 2021-re jelentős szabad tartalék állhat a kormány rendelkezésére.

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magánegészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.

Így adózunk jövőre - Új érdekességekre bukkantunk

Egyszerűsítés. Ezt igyekszik üzenni a gazdasági élet szereplőinek a kormány a kedden beterjesztett 2019-es adócsomaggal. Lesznek ugyan érdekes és váratlan adócsökkentések és emelések, de ezek nem nagy horderejűek, illetve már korábban ismert elemei voltak az adórendszernek. A hangsúly ezúttal valóban az egyszerűsítésen van, mind az adminisztráció, mind pedig az adók száma tekintetében. Bemutatjuk és értékeljük a jövő évi adóterveket.

Adóemelés is lesz 2019-ben?

Az egészségügy olyan terület lesz a jövő évi költségvetésben, amely relatíve jól jár, érzékelhető többletforrást kap a terület. Emellett van két olyan érdekesség a 328 oldalas költségvetési törvényjavaslatban, ami szintén az egészségügyet érinti.

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa

Hozott is a kormány valamit a 2019-es költségvetéssel, meg nem is - az egyik magyar népmese története ugrott be számomra, amikor a jövő évi büdzsé legfőbb tulajdonságát akartam meghatározni. Azzal ugyanis, hogy a kormány nem bolygatta meg nagyobb jelentőségű adóintézkedésekkel, vagy éppen kiadásnöveléssel a költségvetést, egyfajta stabilitást tett le az asztalra és a befektetők felé ez fontos üzenet. Közben azért van egy komolyabb béremelésre tett ígéret, azonban ez csak ősszel lehet aktuális, viszont mértéke 25-30 százalék lehet.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!

A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.

Jövőre nagyon sok pénzt költünk a katonaságra

A legnagyobb újdonság a 2019-es költségvetésben, hogy nincs újdonság - lehet kiolvasni a Költségvetési Tanács héten megjelent véleményéből, melyből az is kiderül: a GDP-növekedésre vonatkozó kormányzati várakozás nagyon optimista. Az is látható, hogy jövőre mire jut majd sokkal több pénz.