Nemrég jött a bejelentés, miszerint hamarosan elkezdődik a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra tervezett beruházás, ahol egy 29 ezer négyzetméteres vegyes funkciójú épület jön létre. A Centrale projektben a kiskereskedelmi és gasztronómiai funkciók mellett iroda és hotel is helyet kap. Hogy pontosan miből áll össze a koncepció és milyen hatása lesz ennek a környék életére nézve, arról a fejlesztőt kérdeztük.
Egy hét múlva teszi közzé a KSH a tavalyi utolsó negyedévre és ezáltal a teljes 2023-as évre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy mennyi új lakást adtak át Magyarországon tavaly. Az előrejelzések nem túl optimisták: szinte biztos, hogy nem fogjuk elérni a megelőző év 20 ezer körüli átadását, így legalább ötéves mélypont várható. De mit jelent ez az európai országokhoz képest? Hogyan teljesít nemzetközi összehasonlításban a magyar lakásépítési piac?
Az elmúlt évtizedben évente jellemzően 90-150 ezer között változott a Magyarországon eladott lakások száma, ugyanakkor vannak olyan városok vagy fővárosi kerületek, ahol az átlagnál élénkebb a lakáspiac. Más helyeken viszont egy főre vetítve és a lakásállományhoz képest is kevesebb lakás cserél gazdát, vagyis lassabb a lakások forgási sebessége. Az alábbiakban a budapesti kerületek és a megyeszékhelyek példáin keresztül néztük meg két kiemelt időpontban, hogy hol, mekkora a lakóingatlanok iránti kereslet, valamint egy térképen is megmutatjuk az országon belüli különbségeket.
Örök kérdés, hogy az ingatlanpiac vagy a részvénypiac eszközei között érdemes-e nézelődni a magasabb hozam reményében. Ha visszatekintünk az ezredfordulóig, akkor vajon melyikkel jártunk jobban? Hogyan teljesített a magyar lakáspiac a magyar és az amerikai részvénypiacokhoz képest? Mi történt, ha valaki a 2008-as válság előtt vagy közvetlenül utána egy budapesti lakást, magyar részvényeket vagy különböző amerikai részvényeket vásárolt? Mostani elemzésünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A gazdaság, a technológia és a társadalmi igények változásával a városaink szerkezete is folyamatosan változik. Egykori ipari területekből rozsdaövezetek jönnek létre, alkalmat adva arra, hogy az adott városrész új funkciót kapva születhessen újjá és ismét megteljen élettel. Budapesten is számos ilyen változásnak lehetünk tanúi, melyek közül évtizedek óta napirenden lévő kérdés a Nyugati pályaudvar mögötti terület hasznosítása. Több látványos terv is készült már erre, például egy zöld folyosó koncepciója, ami a Városligettel kötné össze a pályaudvart. A korábbi terveket és a lehetséges fejlesztési irányokat ezúttal építészek és ingatlanfejlesztők vitatták meg.
A szinte állandósult munkaerőhiány és a termelékenység növeléséért folytatott küzdelem az építőipar mindennapjainak a része, amiben a technológiai innovációk egyre jobban felértékelődnek. A mesterséges intelligencia, az automatizálás és a robotika is azok közé a megoldások közé sorolható, ami hatékony választ adhat az ágazatot sújtó kihívásokra. Íme öt technológia, ami már 2024-ben jelentős változásokat hozhat a világ építőiparában.
Sivatagi felhőkarcolók, víz alatti alagutak és hatalmas gátak sorolhatók a 2023-ban átadott legnagyobb beruházások közé, de óriásberuházásokból idén sem lesz hiány. A párizsi olimpia helyszínei mellett kelet-ázsiai és észak-amerikai felhőkarcolók, ausztrál metróprojekt és európai országok különleges épületei is helyet kaptak a listán. Az alábbiakban világ tíz legnagyobb, 2024-es átadású projektjét gyűjtöttük össze.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
Gyakran szóba kerül, hogy a budapesti lakásárak mennyivel magasabbak a vidékieknél és a kistelepülések folyamatosan szakadnak le a fővárostól. De valóban ez a jellemző tendencia? Mennyire lehet általánosítani a települési jogállások szerint? Elemzésünkben az MNB számai alapján azt néztük meg, mennyire igaz a kistelepülések Budapesthez viszonyított lakáspiaci hanyatlása és mekkora ma az árolló a főváros és a vidék között.
Lassulást hozott 2023 a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több szempontból is vannak óvatos optimizmusra utaló jelek. Év végi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben az árakra vonatkozó előrejelzések mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi várható a lakásépítések és a befektetési célú vásárlások terén, illetve melyek lehetnek 2024-ben a legnépszerűbb, legkeresettebb lakástípusok.
A 2023-as év gazdasági és lakáspiaci változásait követően ma különösen aktuális kérdés, hogy mi lesz 2024-ben a lakásárakkal, milyen folyamatok fogják befolyásolni a piacot. Bár varázsgömbünk továbbra sincs, de a piac alakulásából lehet következtetni a várható változásokra, így tíz ingatlanszakértőt megkérdezve ismét elkészítettük az előttünk álló évre vonatkozó Lakáspiaci Hangulatfelmérésünket. Nézzük, mit várhatunk 2024-ben a hazai lakáspiacon!
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Összesen 5531 új lakást kínálnak az idei negyedik negyedévben eladásra Budapesten. Ezzel szemben az előző negyedévben 852 talált gazdára, vagyis a jelenlegi értékesítések alapján bő másfél évre lenne szükség ahhoz, hogy az értékesítés alatt álló teljes mennyiséget felszívja a piac. Az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának számai alapján megnéztük, hogy az egyes kerületekben a teljes kínálathoz képest mennyi lakás cserélt gazdát egy negyedév alatt és hogy néztek ki a ténylegesen kifizetett árak Budapest kerületeiben.
November elején bombaként robbant a hír, hogy fizetésképtelenné vált az egyik legnagyobb osztrák ingatlanfejlesztő. A Signa amiatt került a hírek középpontjába, hogy a kifizetetlen számlái miatt nem tudta folytatni a munkát a 64 emeletes hamburgi Elbtower felhőkarcolón, így leállt a fejlesztés. Mostanra kiderült, hogy a cég csődje egy sokkal átfogóbb problémának a jele, miután a vállalatnak rengeteg más gazdasági társasággal van összefonódása, köztük bankokkal, biztosítókkal és a regionális gazdaság szereplőivel, akik most próbálják menteni a menthetőt és a pénzükhöz jutni.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
Nyolcadik alkalommal mutatjuk be a hazai ingatlanpiac legfontosabb látható szereplőit, akik nevéhez a legtöbb és legfontosabb események kötődnek. Az elmúlt 8 évben eddig 123-an szerepeltek a listán, az idei 50-ből pedig 16-an eddig minden alkalommal felkerültek. Ez 2 fővel kevesebb, mint tavaly, így tovább fogyott azok listája, akik eddig minden évben szerepeltek a Top50-ben. A tavalyi 10 után idén „mindössze” 8 új szereplőt találhatunk, a hölgyek aránya viszont sajnos még mindig 10% alatt maradt, de többek is nagyon stabilak a listán! Jó lapozgatást és olvasgatást az idei szereplők megismeréséhez.
Eddig csak beszéltünk róla, de mostanra ténylegesen itt vannak velünk azon folyamatok eredményei, amiket a Covid, a háború és az ezekkel kapcsolatos gazdasági bizonytalanság hívott életre. Mindez az ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül: az ellátási láncok lerövidültek, az európai gyártók számára még jobban felértékelődött a kelet-közép-európai régió, miközben a kínai gyártók is kezdik felfedezni ezt a térséget, ami elsősorban az ipari-logisztikai piac szereplőinek kedvez. Az ezzel kapcsolatos folyamatokról, arról, hogy miként éli meg ezt a vidéki piac egyik legaktívabb hazai ipariingatlan-fejlesztője, milyen a piaci környezet és a kilátások, Székely Ádámmal, az Infogroup ügyvezető igazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen...
Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024... 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
