Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Sokan várnak arra, hogy a nemrég bejelentett otthonfelújítási program részleteinek ismertetése után júniusban benyújthassák a családi házuk felújítására kiírt pályázatot. Mindez az érintett ingatlantípusok iránti keresletet is növelheti, a kamatmentes hitel és a támogatás mellett kedvező feltételekkel valósulhat meg a korszerűsítés. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, milyen árkülönbségek vannak az ország egyes részein a programba bevonható felújítandó és felújított gázfűtéses családi házak között. Emellett arról is kérdeztük a szakértőket, hogy egy ilyen felújítás milyen mértékben épülhet be az egyes ingatlanok árába.
A lakásárak alakulása és a lakásépítések várható üteme után Lakáspiaci Hangulatfelmérésünk utolsó részében arról kérdeztük az ingatlanszakértőket, hogy véleményük szerint a családtámogatási elemek mit adtak a hazai lakáspiacnak, és milyen hatással lehetnek az előttünk álló évben a lakáspiacra nézve. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy szükségesnek látnák-e a meglévők mellé további támogatások bevezetését a lakásvásárlások elősegítése érdekében.
Összesen 18 647 új lakás épült fel tavaly Magyarországon, amivel tovább csökkent az egy év alatt használatbavételi engedélyt kapott lakások száma. Hogy az idei év vagy 2025 hozhat-e pozitív irányú változást ebben, arról legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben kérdeztük a szakértőket, akik elmondták, hogy az előttünk álló két évben mennyi új lakás átadására számítanak.
Az éve eleji tranzakciószámokat látva egyre inkább úgy tűnik, hogy 2024 a lakáspiaci élénkülés éve lesz. A magasabb kereslet viszont egyelőre mérsékelten jelent csak meg az árakban, de az év második fele ebben is változást hozhat. Mennyivel emelkedhetnek a következő egy évben a budapesti lakásárak? A használt vagy az új lakások fognak jobban drágulni? Milyen térségek és ingatlantípusok lehetnek az átlagnál keresettebbek Magyarországon, és hogy alakulhat a befektetők és a külföldi vásárlók száma? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az idei első Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben, melynek lakásépítésekre és lakásvásárlási támogatásokra vonatkozó részeit külön cikkekben mutatjuk majd be.
Nemcsak Magyarországon, de globálisan is számos kihívással néz szembe az utóbbi években az ingatlanpiac. A gyorsan változó környezethez a piac szereplőinek is alkalmazkodniuk kell, amiben a szakmai szervezetek is kiemelt szerepet kapnak. Hogy milyen iránymutatásokkal segíthetik a szakmát, hol tart ma a hazai ingatlanszakértő képzés, mik a legfőbb globális és lokális kihívások, illetve milyen hatással lesz a digitalizáció és a klímaváltozás az ingatlanpiacra nézve, arról Schőmer Norbertet, az RICS Magyarország nemrég kinevezett elnökét, az Atenor Hungary Country Managerét kérdeztük.
Az utóbbi években szinte letaszíthatatlan a városok élhetőségét vizsgáló listák éléről Bécs, amit az egészségügyi rendszer, az oktatás, az infrastruktúra, a közbiztonság és a kulturális környezet mellett a világszínvonalú lakhatási körülményeinek is köszönhet. Mi vezetett ahhoz, hogy Bécsben ma jövedelemarányosan sokkal olcsóbb lakást bérelni, mint Budapesten? Hogy alakult ki az osztrák fővárosban a világ egyik legmagasabb szintű bérlakásrendszere? Milyen kihívásokkal néz szembe ezen a téren Bécs és Budapest? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Átfogó otthonfelújítási programot jelentett be a kormány, melyet az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet felhasználni. Az építőipari szakértők szerint ezzel végre megérkezett az az első lökés a szektornak, amire a kilábaláshoz szükség volt. Mivel 30%-os energiamegtakarítást kell elérni a támogatáshoz, ezért komplex korszerűsítésben érdemes gondolkodnia mindenkinek. Ehhez építőipari kapacitásból vagy éppen szigetelőanyagból nem lesz hiány. A mintegy 20 ezer támogatott ingatlan felújítása csak az első lépés lehet a hazai ingatlanállomány megújulásában, a kamatmentes hitelen és a támogatáson túl pénzügyi előnyt fog jelenteni az egyes ingatlanok piaci értékének a jelentős növekedése is az igénybevevőknek.
Míg az adásvételek számában a tavalyi utolsó negyedévben már látszott egy enyhe élénkülés, a lakásárakban ez még nem volt érezhető. A KSH legfrissebb, 2023 utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe szerint a megelőző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,3 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami az április 25-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Vélemények tucatjai feszültek egymásnak az elmúlt hetekben, hónapokban a Rákosrendezőre tervezett fejlesztés kapcsán. Bár konkrét tervek még nem készültek a területre, az eddigi kommunikáció alapján egy felhőkarcolós negyed megvalósítása van kilátásban, amihez a fejlesztőnek is megvannak a referenciái. Az épületek magasságán túl azonban kevesebb szó esik a funkciókról és azokról a részletekről, amik az új városrész élhetőségét meghatározzák. Az alábbiakban három különböző, de hasonló volumenű városnegyed-fejlesztést mutatunk be Európából, melyek között egy bécsi, egy stockholmi és egy belgrádi projekt is szerepel. Emellett egy urbanisztikai szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy az épületek kialakításán és a funkciókon túl mire kellene még odafigyelni, mielőtt elkezdődik a fejlesztés.
Hol, mekkora részét kell a jövedelmeknek lakbérre költeni? És hol, hány évnyi jövedelem szükséges egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához? Mostani cikkünkben megnéztük, Budapest kerületeiben és a megyeszékhelyeken mennyit keresnek az emberek, mennyibe kerülnek a lakások és hogy alakulnak a lakbérek. Ezúttal nem az országos vagy a megyei átlagokhoz, hanem a korábbiaknál pontosabb számítást végezve az egyes városokban és Budapest kerületeiben jellemző átlagfizetésekhez képest néztük meg, hol, mennyire drága vagy olcsó a lakhatás.
Az éves lakásépítési volumennel összefüggésben gyakran kerül szóba a lakásállomány megújulási ideje, ami adott időszakra nézve mutatja meg, elméletben mennyi idő alatt cserélődhetne ki a teljes lakásállomány. Ezzel együtt azt is bemutatja, hogy a lakóingatlanoknak hány éven keresztül kellene betölteniük a lakófunkciót a végső bontás előtt. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogy az építésekkel szemben mennyi lakóépületet bontanak el évente, és ez hogy aránylik az újonnan épülő állományhoz képest. Az alábbiakban ennek jártunk utána.
Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, megjelent az Eltinga legfrissebb, a 2024 első negyedéves értékeket tartalmazó Budapesti Lakáspiaci Riportja, melyből kiderül, hogy az előző negyedévhez képest minimálisan tovább emelkedett a budapesti új lakások ára. Az 1,47 millió forintos átlagos négyzetméterár mögött ismét nagyok a kerületi különbségek. Ezúttal az elmúlt közel egy évtized átlagai mellett a kerületi négyzetméterárakat és a tényleges kerületi átlagárakat mutatjuk be.
Az építőipar az országok többségében az egyik legfontosabb iparág. Az EU-ban 2022-ben az építési piac termelési értéke 1768 milliárd euró volt, de a tavalyi év a becslések szerint már 2,5 százalékkal gyengébb lehetett ennél. Az egyes országok valós építőipari teljesítményéről sokat elárul az, ha a termelési értéket összevetjük az iparágban foglalkoztatottak számával. Az ÉVOSZ felméréséből kiderül, hogy Magyarországon nagyon alacsony az építőipar hatékonysága, de a szövetség szerint lehetne mit tenni azért, hogy javuljon az egy főre jutó teljesítmény.
Hiába vágta el a Covid az irodapiac iránti befektetői és fejlesztői bizalmat, bizonyos alpiacokon ma is jelentős építkezések zajlanak. Ide sorolható a Nem-központi Pest területén épülő Zugló Városközpont és a dél-budai BudaPart beruházás is. Előbbi mintegy 150 ezer négyzetméternyi alapterülettel bővítheti a fővárosi állományt, és állami, kormányzati intézményeknek ad majd helyet, utóbbin pedig szintén több tízezer négyzetméternyi irodaterület valósul meg, ahova részben ugyancsak állami intézmények költözhetnek. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, milyen hatása lehet a budapesti irodapiacra nézve annak, ha ekkora volumenben költöznek állami intézmények jelenlegi épületeikből modern, A kategóriás irodaházakba.
Tavaly augusztusban a Szerencsejáték Zrt. az OTP Bankkal együttműködve úgy döntött, ötven év után visszahozza a lakásnyereményt a Játékoskártya elnevezésű hűségprogramban részt vevő játékosok számára. A nyereményjáték tavaly augusztus 28-án kezdődött és idén március 3-án ér véget, a fődíj pedig egy 100 millió forintos penthouse jellegű lakás. A közelgő sorsolás okán arra voltunk kíváncsiak, mennyire mozgatta meg a játékosokat a nyereményjáték, tervez-e újabb ingatlannyeremény-játékot a lottótársaság, illetve mit jelent ma egy ekkora nyeremény a hazai lakáspiacon.
Ahogy néhány napja írtuk, hiába készült el a 790 lakásos Duna Terasz Grande társasház, a vásárlók mégsem tudnak lakásaikba beköltözni a fejlesztő és a kivitelező cég vitája miatt. Legutóbbi cikkünk hatására több pórul járt vásárló is megkeresett minket, és a fejlesztő D&B Ingatlanfejlesztő Csoport, valamint a kivitelező KÉSZ Építő Zrt. is megszólalt.
Jelképes, pár centes összegért kínálnak eladásra egy hatalmas londoni irodakomplexumot. A bökkenő, hogy a tulajdonjog mellé egy 800 millió dolláros adósság is jár. Az előttünk álló időszakban egyre több lehet az olyan kereskedelmi ingatlan, aminek valós értéke a hitelfedezeti értéke alá csökken, így inkább megszabadulnak tőle a tulajdonosaik. Iparági szakértők szerint 2008 óta a mostani a legnagyobb ingatlanválság a világon, a legsúlyosabb problémákat az Egyesült Államok és Németország piacain látjuk. Ennek kialakulását és a lehetséges kimenetelét az alábbiakban foglaltuk össze.
A hét első felében tette közzé a tavalyi lakásépítési számokat a KSH, amiből kiderült, mennyivel esett vissza az előző évben az ágazat. Míg a Magyarországon használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 9 százalék felett csökkent, azaz 18 647 új lakás épült fel az országban, addig a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma - ami a jövőbeli lakásépítéseket jelzi előre - ennél nagyobb mértékben, 39 százalékkal esett vissza. Mostani cikkünkben megnéztük, hogy alakulnak a lakásépítési számok megyénként, hol, mennyire voltak aktívak a lakásfejlesztők, és mi jellemzi árak és lakástípusok terén a budapesti piacot.
A fővárosban járva egyre több helyen tűnnek fel az utóbbi években szállodafejlesztések, melyek között meglehetősen sok a látványos, felsőkategóriás hotel. Felmerülhet a kérdés, valóban van-e ekkora igény a szálláshelyekre, mint amennyivel az elmúlt években bővült és a következő években bővülni fog a kapacitás. Mi zajlik most a nemzetközi turizmusban és hogyan kapcsolódik ehhez Magyarország? Milyen típusú szálláshelyek iránt a legnagyobb a kereslet? Mekkora volumenben épülnek szállodák a korábbi évekhez képest és hol vannak most a legnagyobb fejlesztések? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ iparági szakértők segítségével.
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
