Hol a török bevándorlók németországi konfliktusaira, hol a francia hatóságok romaellenes intézkedéseire, hol pedig egyenesen Gyöngyöspatára emlékeztet a FÁK-országokból az orosz városokba érkező, hivatalos források szerint öt millió -- független szociológusok szerint 12 millió -- külföldi munkavállaló sorsa.
A Gazprom tekintélyes, hétszázalékos részvénycsomagjának birtoklásához kapcsolódik, néhány mozzanatában azonban a MOL-Szurgut konfliktusra is emlékeztet az az évek óta húzódó ügy, amelynek legújabb fejleménye, hogy a svájci hatóságok május elején zárolták a félelmetes hírben álló Butirki börtönben 2009. november 16-án meghalt 37 éves jogász, Szergej Magnyitszkij ügyével kapcsolatban álló, vezető beosztású orosz belügyi dolgozóknak és családtagjaiknak a Credit Suisse-ben lévő bankszámláit. Az orosz gazdasági életre nézve rendkívül kínos, nagy port felvert ügy, amellyel az amerikai Kongresszus is foglalkozott, sokat rontott a Moszkvában mostanában gyakran emlegetett befektetői klímán.
A Szovjetunió felbomlása és az "irányított demokrácia" vadkapitalista viszonyainak kialakulása óta még nem telt el annyi idő, hogy Oroszország polgárai megszabadulhattak volna az egykori hiánygazdaság fojtogató pszichózisától. Nem csoda, hogy az ország nagyvárosaiban az elmúlt hetekben kialakult és április 23-a óta akuttá vált benzinhiány néhány nap alatt 5--10 százalékos árdráguláshoz vezetett a belföldi piacon. Az okokból sejthető egy s más abból, hogy miközben a BP kútjain literenként 23 rubelről majdnem 25 rubelre emelkedett az ár, a Gazprom kőolaj leányvállalataihoz tartozó kutaknál nem változott semmi. A legnagyobb orosz energetikai cégek nyilvánvalóan nem akarják fokozni a feszültséget.
Átrendezheti a Szovjetunió felbomlása óta egészen mindmáig mozdíthatatlannak látszó, évszázadok alatt kialakult geopolitikai erőviszonyokat Iszlam Karimov üzbég elnök múlt csütörtökön tett pekingi látogatása, amelynek során a taskenti diplomácia által hosszan és alaposan előkészített kétnapos tárgyalássorozat részeként Peking ötmilliárd dollár értékben beruházásokat vállalt az energetikai szektor mellett az üzbég bankszférában, az infrastruktúrában és természetesen az energetikai szektorban.
2008. évi hivatalba lépése óta az orosz miniszterelnök immár harmadszor állt az alsóház, az állami duma szónoki emelvényére szerdán délben, hogy számot adjon kormánya előző évi tevékenységéről. A több mint két órán át tartó beszédet legalább ötvenszer szakította félbe a képviselők tapsa - a tetszésnyilvánítás azonban egyszer sem a megelőző esztendő eredményeit, hanem a bejelentett jövőbeli prioritásokat jutalmazta. Elsősorban az állam szociális kötelezettségvállalásainak teljesítéséről, az ország hadiipari komplexumának fejlesztéséről és az energetikai szféra perspektíváiról szóló kijelentéseknél tört ki tapsvihar.
A világ egyik legnagyobb területű, de csak mintegy 16 millió ember lakta országát 1989 óta módszeres politikai leszámolások sorával irányító Nurszultan Nazarbajev újraválasztását követően sietve letette az esküt, és elkezdte újabb elnöki ciklusát. A 71 éves politikus meggyőződése, hogy 2020-ig uralmon lesz. Kérésére ezért az államfői hivatal által pénzelt kazah orvosok és vajákosok már javában dolgoznak az emberi élet meghosszabbítását segítő szerek előállításán.
A két esztendeje a MOL-ban vásárolt tulajdonrésszel a brüsszeli tervekbe való betekintést remélő Vlagyimir Bogdanov cége most úgy döntött: 2011-2012 folyamán négymilliárd rubelt áldoz arra, hogy felgyorsítsa Oroszország egyik legnagyobb kőolajtartalékkal rendelkező, ám Isten háta mögötti lelőhelyének hasznosítását, amelyre a Szurgutnyeftyegaz kizárólagos kitermelési licenccel rendelkezik.
A gazdasági élet fellendítéséről nagy propaganda hadjárattal nyilvánosságra hozott, de többnyire már a tervezés stádiumában elhalt elképzelések hosszú sora után a Kremlben most a korábbiaknál életszerűbb program született, amelynek megvalósításához a politikai akarat is megvan, legalábbis az államfő részéről.
Kétnapos balkáni látogatása során Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a múlt héten szlovén kollégájával, Borut Pahorral megállapodást írt alá Ljubljanának a Déli Áramlat projekthez történő csatlakozásáról. A felek közös vállalat létrehozásáról döntöttek, amelynek feladata a szlovéniai szakasz megtervezése, felépítése és működtetése lesz.
Az orosz miniszterelnök hetek óta egyre furcsább energetikai elképzelésekkel áll elő. Szombaton Juzsno-Szahalinszk városában, a kelet-szibériai és távol-keleti energetika fejlesztésétől rendezett konferencián például azt nyilatkozta, hogy hazája száz nap alatt hatmilliárd köbméterrel növelni tudja európai földgáz szállításait, lehetővé téve ezzel, hogy a kontinensünkre Katarból érkező cseppfolyósított földgázt Európa helyett Japánba irányítsák.
A világsajtó nemrég kész tényként közölte a 2011. évi földgázszállításokról a felek között kötött megegyezés hírét, valójában azonban a folyamat még nem tart sehol. Olyannyira nem, hogy a múlt héten lengyel PGNiG állami kőolaj- és földgáz vállalat perrel fenyegette meg a Gazpromot, ha a tárgyalásokra kijelölt félév elteltével nem jutnak egyezségre. Ezt Radoslaw Dudzinski, a PGNiG elnökhelyettese közölte a Bloomberggel.
Március 9-én Joe Biden amerikai alelnök a Kremlben találkozik Dmitrij Medvegyev orosz államfővel. A Líbiában kialakult helyzet megvitatását szolgáló, munkalátogatásnak minősített tárgyalás másik célja néhány gyakran idézett moszkvai elemző szerint az, hogy Washington egyértelműen jelezze: az egy év múlva esedékes elnökválasztáson Vlagyimir Putyinnal szemben Oroszország jelenlegi első emberét támogatja.
Miközben a válság egyik utóhatásaként a fejlett országok, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és más NATO-tagállamok csökkentették a 2011. évre tervezett hadikiadásaikat, a volt Szovjetunió legtöbb utódállamában az elmúlt öt év átlagát messze felülmúló katonai költségvetés született. A 2010. évhez képest a Független Államok Közössége és Grúzia 23 százalékkal, mintegy 60 milliárd dollárra - a tavalyi és az idén várt mintegy 4, 5 százalékos GDP növekedés csaknem hatszorosára - emelte hadikiadásait.
Kedden az amerikai és az ukrán kormány képviselői együttműködési memorandumot írtak alá az északkeleti szomszédunknál kitermelt, nem hagyományos földgázkincs közös hasznosításáról. A dokumentum megszövegezésén tavaly nyár óta dolgoztak a szakemberek, igyekezvén elkerülni az ukrajnai lelőhelyek kiaknázására kizárólagos igényt formáló oroszok figyelmét. Most azonban az ukrán fél képviselői - talán a saját ázsiójuk növelésére - kiszivárogtatták, hogy komoly amerikai cégek, többek között a Chevron, a Shell és az Exxon is érdeklődnek az új projekt iránt.
A Putyin-kormány nemrégiben azt ígérte, hogy a következő három év alatt öt százalékra csökkenti az éves inflációt. A moszkvai Gazdaságfejlesztési Minisztérium most kiadott jelentése szerint azonban ez az adat már 2011 tavaszán átlépheti a 10 százalékos lélektani határt. Független elemzők egyetértenek Elvira Nabiullina hivatalának prognózisával, mivel számos külső és belső tényező ebbe a nem kívánt irányba hat.
Miközben a pénzügyi és a befektetői szférában világszerte erősödnek a válság végét ünneplő hangok, az Európai Unió új tagállamainak többségében ismét sokasodnak a gazdasági problémák. Külön gondot jelent, hogy nagyon váratlan, gyors és drámai változásokról van szó. Pedig tavaly év vége felé már úgy látszott, hogy a pénzügyi válságot súlyosan megszenvedő - 2006/2007-ben még "balti kis tigrisek" néven emlegetett - Lettország, Észtország és Litvánia már kilábolóban van a válságból. Lettországban például tavaly az év első 9 hónapjában a 2009. év azonos időszakához képest 2, 9 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak, és a távközlési piactól a gyógyszergyártásig új prioritásokat választva, gyors eredményekkel kecsegtető, bátor, exportorientált szerkezetátalakításba fogtak. Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet.
Recep Erdogan egy hónappal ezelőtt tett első kijevi látogatásán körvonalazódni kezdett a két ország között korábban elképzelhetetlen együttműködés. Ankara, miként a Szovjetunió felbomlása óta több - muzulmán többségű - volt szovjet tagköztársaságnak, most Ukrajnának is befektetéseket ígért. Cserében megrendeléseket kért a kínai építőipar után a világon a második legnagyobb kapacitással rendelkező építőipara számára, amely például Baku azeri fővárost teljesen újjáépítette.
Szerdán Davosban a British Petroleum és a legnagyobb orosz állami kőolajvállalat, a Rosznyefty vezetői ünnepélyesen aláírták a két cég együttműködési megállapodását, amelyet a felek január 14-én este jelentettek be Londonban. Az egyezség célja az Arktisz gyors olvadása nyomán néhány év múlva valószínűleg elérhetővé váló hatalmas kőolaj- és földgázkincs közös kitermelése, orosz (vagy annak vélt) felségterületen, korszerű (vagy annak vélt) brit technikával.
A volt szovjet utódállamok közül szinte kivétel nélkül valamennyiben ott lappang az etnikai hátterű szeparatizmus veszélye. Távolról sem csak a muzulmán többségű oroszországi régiókban és Közép-Ázsia mesterséges államaiban, hanem a volt birodalom nyugati régióiban is. Belorussziában például lázad a diktátor-elnök által gátlástalanul kisemmizett, nagy létszámú lengyel közösség, Ukrajnában éppen ezekben a napokban a keleti, illetve a nyugati civilizációhoz tartozó országrészek különválása ellen tüntetnek. De talán sehol nem olyan komoly a politikai stabilitást és a gazdasági fejlődést is súlyos következményekkel fenyegető összeütközés, mint a világ energetikai piaca számára kulcsfontosságú Azerbajdzsánban és a Kelet—Nyugat kompországának tekintett Moldáviában.
Az energetikai szféra kapcsán szinte mindig a kitermelés körülményeiről és az export—import bonyodalmairól szólunk, pedig könnyen belátható, hogy legalább ilyen nagy a szállító hálózatok stratégiai jelentősége és esetleges biztonsági kockázata. A legutóbbi időkig mégis ritkán érkezett hír az orosz kőolajszállítás 93 százalékát kontrolláló, 2009-es adatok szerint 7,6 milliárd euró forgalmat bonyolító, 78,1 százalékban állami Transznyefty vállalatról. Karácsony óta viszont egyik leleplezés követi a másikat.
A múlt század közepén a legtöbb országban a cégek voltak az egyik legjelentősebb adóbefizetők, a teljes adóbevétel...
Még mindig a változó kamatozású állampapírokkal érhető el a legmagasabb hozam a lakossági állampapírok közül....
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly... 
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
A nyers kakaóbab felhasználásának és kinálatának aránya már harmadik éve deficites, és a jövő is bizonytalan:...
A Morgan Stanley és a LuxConsult közös, 2023-as kutatása alapján a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy...
Ez csak egy politikai üzenet - mondta Zsiday Viktor a Partizán vendégeként arról, hogy a kormányzat az elmúlt évek...
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
