Alig néhány napja Brüsszel razziára emlékeztető rajtaütés sorozatot kezdett a Gazprom európai partnereinél, összegyűjtve azokat az iratokat, amelyekről feltételezhető, hogy a német, osztrák, lengyel, cseh, bolgár, litván és észt földgázvállalatok az Európai Unió monopóliumellenes előírásait sértő megállapodásokat kötöttek az orosz energetikai óriással.
Évek óta folyik a találgatás, hogy ki lesz a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának egyes számú vezetője a 2012 tavaszán esedékes elnökválasztás után. Két államfői ciklusa után, 2008-ban, az akkor 56 éves Vlagyimir Putyin játszva jogot szerezhetett volna arra, hogy hatalmon maradjon, hiszen az oroszok körében a nyugati világban elképzelhetetlen, 80 százalékot is felülmúló népszerűségnek örvendett. Ma sem tudjuk, miért nem vállalkozott a volt Szovjetunió számos utódállamában általánosnak mondható forgatókönyv megvalósítására: a harmadik ciklust tiltó alkotmány megváltoztatására, és az élethosszig tartó államfői hatalom törvénybe iktatására.
Az egykori Szovjetunió legnagyobb utódállamában már 9 éve működnek nyugdíjpénztárak, de csak 2011 elejétől tapasztalható a tömeges átjelentkezés az állami nyugdíjellátás rendszeréből. Idén az első félévben közel kétmillió ember nyújtotta be ez irányú kérelmét, ami két és félszerese az egy esztendővel korábban nyugdíjpénztári tagságot választó orosz állampolgároknak.
A függetlenné vált egykori szovjet tagköztársaságok - ahogy Romániától Magyarországon át Lengyelországig a Moszkva fennhatósága alól két évtizede felszabadult államok is - egyre határozottabban ellenállnak a távolról sem csak gazdasági logikára épülő, agresszív orosz expanziónak. Amelynek szalonképtelen voltát illusztrálja a WikiLeaks napokban közzétett dokumentuma arról, milyen durván megfenyegette Igor Szecsin orosz miniszterelnök helyettes a MOL elnök-vezérigazgatóját, amiért a magyar vállalat vezetése nem volt hajlandó beengedni igazgatótanácsába az ellenséges felvásárlással 21,2 százalékos MOL részvénycsomagot szerzett Szurgutnyeftyegaz képviselőjét.
A szaksajtóban még mindig a régen okafogyottá vált "Moszkva-barát" jelző kíséretében emlegetett Viktor Janukovicsnak a Szocsiban pihenő Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott tárgyalásai mindkét fél szerint teljes kudarccal végződtek. A házigazda megismételte a még tavaly tavasszal Vlagyimir Putyin miniszterelnök által felvetett "fúziós" tervet. A látszólag jó szándékú, jámbor ötlet a Gazprom és ukrajnai megfelelője, az állami Naftogaz fúziójáról szólt, amelyet bátran a kisegér és az elefánt frigyének minősíthetünk, hiszen a kiszemelt ara az orosz gigaholding piaci tőkeértékének hét százalékát sem éri el. Putyin szokás szerint minden előkészítés nélkül bejelentett ötletét akkor szakmai körökben olyan felháborodás fogadta, hogy észrevétlenül lekerült a napirendről.
Az orosz gázóriás hosszú évek után most először hajlandóságot mutat arra, hogy a kereslet—kínálat hektikus változásait követni képtelen hosszú távú szállítási megállapodások helyett áttérjen az európai és most már a kínai importőrök által is követelt spotszerződésekre.
Moszkvában sokan egészen augusztus közepéig azt remélték, hogy az Amerikai Egyesült Államokra és az euró zóna tagjaira oly drámaian ható válság nem érinti majd túlságosan az év elején kifejezetten jó eredményeket produkáló orosz gazdaságot. Igaz, egy ideje jóval kevesebb az építkezés Oroszországban, mint korábban. A szállítási szféra és a kiskereskedelem is érzékeny veszteségeket könyvel el, ugyanakkor, amint az már jó ideje várható volt, nő az inflációs nyomás.
A világ már nem is lehetne globálisabb, mint 2011 nyarán: a költővel szólva "szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált". Az amerikai törvényhozás döntései vagy a hitelminősítők hókuszpókuszai éppúgy otthonunk ajtaján dörömbölnek, mint a horvátországi választási kampány balkáni trükkjei, vagy a japán földrengés következményei.
Meglepően keveset tudunk a legnagyobb orosz pénzintézetről, amely a napokban megállapodott a nemzetközi érdekeltségeit 51 százalékban birtokló, de a minapi stresszteszten megbukott Österreichische Volksbankennel, hogy - feltehetőleg egymilliárd amerikai dollárért - stratégiai célból megvásárolja az utóbbi kilenc régiós érdekeltségét, köztük a magyar Volksbankot. Pedig a Szberbanknak, amely a bevásárlás érthető eufóriájában deklarálta vagy egy tucat újabb közép-kelet-európai pénzintézet iránti érdeklődését, legalább a közelmúltját érdemes megismerni.
Az orosz földgázholding belső konfliktusairól, de még szakmai vitáiról is nagyon ritkán szivárognak ki hírek. A német Wirtschaftswoche (WiWo) most közzétette azt a látszólag nem túl fontos információt, hogy a Gazprom európai központját Berlinből Luxemburgba telepítették át, pontosabban a Gazpromexport leányvállalataként működő Gazprom Germania nevű céget ott jegyezték be. Az orosz földgáz óriás európai tevékenységét ténylegesen Londonból fogják irányítani.
A világ kilencedik legnagyobb területű, de tengeri kijárattal nem rendelkező és csupán 16 millió lakosú országa július elsejével keletre nyitott. Kazahsztán az emberjogi szervezetek tiltakozása és a nyugati demokráciák hosszas vonakodása ellenére a 2010. évben betöltött EBESZ-elnöksége, valamint a VII. Iszlám Gazdasági Világfórumon kifejtett aktivitása után most egy évre az 57 országot és több mint egymilliárd embert képviselő OIC elnöke lett. A szaúd-arábiai székhelyű szervezetnek 24 tagja van, felvették már a palesztinokat is, és megfigyelőként részt vesz a munkájában Oroszország, valamint Bosznia-Hercegovina.
Ezen a héten élénkebbé vált a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás két potenciális jelöltje közötti küzdelem Oroszországban, bár már mindketten nem egyszer kijelentették, hogy - a demokrácia nagyobb dicsőségére - egymás között fogják eldönteni a dolgot, és az utolsó pillanatban hozzák nyilvánosságra, mit határoztak. Ez a dolgok jelenlegi állása szerint 2011 szeptemberében lesz.
Világszerte értetlenkedve kommentálják az elemzők, hogy a Bank Moszkvi nevű pénzintézetet, amely a legutóbbi időkig elsősorban az orosz főváros beruházásait finanszírozta, több mint 14 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeggel szándékoznak megmenteni. A moszkvai lapok is azon háborognak, hogy egy állítólag 2,5 milliárd (más vélemények szerint 6 milliárd) dollár piaci tőkeértékű bankra minek ennyit áldozni? Nem lenne logikusabb hagyni, hogy csődbe menjen? És a kérdések kérdése: miért éppen most derült ki hirtelen, hogy rossz hitelei miatt csőd fenyegeti a pénzintézet? Hogyhogy ezt nem tudták az állami többségű Külkereskedelmi Bank döntéshozói, akik 2011 februárjában megszerezték a Bank Moszkvi 46,2 százalékos tulajdonrészét? Nem néztek utána? Jogos a kérdés, hogy milyen állapotok uralkodnak a többi orosz banknál, ha mindez előfordulhatott?
A június közepén Szentpéterváron megrendezett gazdasági fórumon, amely inkább politikai deklarációkat, mintsem gazdasági megállapodásokat hozott, Dmitrij Medvegyev egyrészt "zöld folyosó" biztosítását ígérte a külföldi befektetőknek, másrészt határozottan felszólította a hazája gazdasági életét irányító hivatalnokokat, hogy gyorsítsák fel az állami tulajdon magánosítását.
Lenyűgöző exportadatokról számolt be a héten Alekszandr Medvegyev, az orosz földgázkonszern exportját koordináló leányvállalat első embere. Prognózisa szerint a nehéz évek után a cég idén elérheti a válság előtti utolsó esztendő több mint 81 milliárd dolláros - akkor rekordnak számító - exportbevételét.
Az ezúttal is Zelko Bogetic által jegyzett, júniusi világbanki elemzés Oroszországról az ország makrogazdasági mutatóinak alig észrevehető, de tendenciaként értékelt javulásáról számol be. Elsősorban a munkanélküliségnek főleg a központi régiókban tapasztalható, lassú ütemű csökkenéséről, és egy minimális GDP-növekedésről, amelyet az idei 4,4 százalék után jövőre 4 százalékra becsül. Hasonlóképpen kismértékű javulást mutat az inflációs prognózis. A márciusi elemzésben olvasható 8-9 százalékkal szemben 2011 decemberére a szakember 7,5-8 százalékot valószínűsít. Ez persze, még mindig félelmetesen magas szám, de a gazdaságra gyakorolt inflációs nyomás alig észrevehető enyhülése is jó "üzenet". Kedvező tendenciát jelenthetnek a tavalyinál nagyságrenddel jobb idei terméskilátások, és az elemző szerint szigorodó orosz pénzügyi és hitelpolitika is.
Amikor felmerült, hogy a tucatnyi európai fociklub érdeklődését felkeltő Dzsudzsák Balázs esetleg a dagesztáni Anzsi Mahacskala játékosa lesz - azóta már alá is írták a szerződést -, sokan keresték a térképen az Oroszországi Föderációhoz tartozó, Kaszpi-tenger menti köztársaságot. Különös régió, annyi bizonyos: a fél Magyarországnyi, közel három millió, többnyire szunnita mohamedán vallású ember lakta Dagesztán etnikailag hihetetlenül sokszínű. Ezt az is érzékelteti, hogy arrafelé csak hivatalos állami nyelvből 14 van. Az Azerbajdzsánnal, Grúziával, Csecsenfölddel, Kalmükfölddel határos köztársaságban a 120 ezer orosz mellett főleg avarok, darginok, kumikok, lezginek, lakok, nogajok élnek, de ez a szülőhazája egy egészen különleges törzsnek, az ősidők óta Derbent városában lakó hegyi zsidóknak is.
Elvileg éppen egy esztendeje működnie kellene az orosz-belorusz-kazah vámuniónak, amelyről a résztvevő országok elnökei - hosszú viták és a belorusz tárgyalóküldöttség utolsó pillanatig tartó ellenállása közepette - 2009 decemberében állapodtak meg Minszkben. Gyakorlatilag azonban a felek sok esetben még mindig nem alkalmazzák a három állam nemzeti törvényeit felváltó közös vámkódexet, amelynek pedig lehetővé kellene tennie a 11 időzónán átívelő vámunió tényleges létrejöttét, és ebben az irdatlanul nagy régióban elvezetni az integrált gazdasági térség létrejöttéhez.
Az első júniusi kormányülést követően, késő este Vlagyimir Putyin miniszterelnök személyesen jelentette be, hogy hosszú, nehéz tárgyalásokat követően fontos megállapodást kötött a Gazprommal. Az államnak tett szolgálatai fejében több mint egy évtizede kivételes kedvezményeket élvező, hatalmas vállalat eddigi kötelezettségein felül a következő három évben - a bányajáradék drasztikus növelésével - 505 milliárd rubelt (18 milliárd dollárt) fizet be a költségvetésbe. 2012-ben 150, 2013-ban 170, 2014-ben 185 milliárd rubel a kirótt összeg, amellyel a büdzsé 3-4 százalékos (egy más szempontok szerint kiszámított, most publikált elemzés szerint viszont 13 százalékos!) hiányát igyekeznek befoltozni.
Külföldi nagybefektető jelent meg az orosz médiapiacon, nem is akármilyen: a Nemzeti Médiacsoport (NM) nevű orosz holding és Európa egyik legnagyobb médiaholdingja, a luxemburgi RTL csoport hamarosan részvénycserét hajt végre.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
