Miután a külföldi országok közül korábban jó ideig csak Magyarország jelezte érdeklődését a horvát LNG-terminál, illetve az ezáltal az orosz gázzal szemben kínált alternatíva iránt, úgy tűnik, most már Ukrajna is szeretne részesülni az új beszerzési útvonal és forrás jelentette előnyökből.
Az otthonfelújítási támogatási program napelemes rendszerekre vonatkozó részének felülvizsgálatát kéri a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség napelemes szakmai érdekképviseleti szervezet az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztertől. Indoklásuk szerint a jelenlegi bruttó 450 000 forintos értékhatár csak alacsonyabb műszaki tartalmú és rövidebb garanciájú rendszerek vásárlását teszi lehetővé a lakosság számára.
A napenergia vártnál gyorsabb terjedését a költségek folyamatos csökkenése és az ezt lehetővé tevő technológiai fejlődés alapozta meg. A napelemgyártók között éles innovációs verseny folyik, hogy a legjobb technológiát a legjobb áron kínálhassák ügyfeleiknek, így aztán nem csoda, ha az iparágban kiemelt jelentőséggel bír a szellemi tulajdonjogok védelme, és egy-egy újítás, illetve szabadalom használatának jogáért akár a bíróságra is készek elmenni.
A nagyrészt tűzifahasználatot jelentő erdei biomassza energetikai célokra való alkalmazása többnyire károsabb a Föld légkörére nézve, mint a fosszilis tüzelők ezáltal kiváltandó égetése - állítja az Európai Bizottság témában készült új jelentésében. A jelentés alapján a hosszú távon érvényesülő negatív hatások miatt az Unió jelenlegi biomassza-égetési gyakorlatának fennmaradása veszélybe sodorná az EU 2050-es klímasemlegességi célját és a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítést. A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve.
Magyarországi napenergia-iparági vélemények szerint már itthon is épülhetnének tisztán piaci alapon, támogatásmentesen naperőművek, ha az ágazat szereplőinek nem kellene a Robin Hood-adónak nevezett elvonást fizetniük. A kötelezettség fizetése alól jelenleg kizárólag a KÁT-ban vagy Metárban részt vevő termelők mentesülnek, így a támogatásra nem jogosult nagy projektek beruházói kétszeresen is hátrányban vannak előbbiekkel szemben. A Robin Hood-adó még a jókora kormányzati napenergiás célok elérését is veszélybe sodorhatja. Az iparágból származó értesüléseink szerint az utóbbi időszakban egyre inkább témát jelent az adó ügye a szektorban, és jelentős lobbierő szerveződik az adónem eltörlésére. Amennyiben ez megtörténik, az mindenkeppen új utat nyit az ezirányú fejlesztéseknek.
2011 után új, földgázzal üzemelő nagyerőmű jöhet Magyarországon a Magyar Villamos Művek Zrt. tervei szerint. A következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 MW gázerőmű épülhet Magyarországon, de ezzel, a paksi bővítéssel és a várható jelentős naperőmű-fejlesztésekkel is 20 százalék közelében maradhat az import aránya a hazai áramellátásban.
A jelenleg általánosan elfogadott nézet szerint a globális felmelegedés még azt követően is évtizedekig fokozódna, hogy ha egyik napról a másikra sikerülne is teljesen megszüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Új kutatási eredmények szerint azonban, ha sikerül a terveknek megfelelően nulla közeli szintre mérsékelni a kibocsátást, azzal az eddig vártnál gyorsabban meg lehetne állítani a felmelegedést.
Miközben lendületesen bővül a hazai naperőmű kapacitás és meghaladja a 2000 megawattot, az egyébként kedvező szabályozási környezet nem mindig tűnik kifejezetten támogatónak. A bürokrácia jelentős akadályokat gördíthet a naperőművet tervező vállalkozók elé.
Az idei 107 gigawattot követően 2021-ben közel 10 százalékkal nagyobb, 117 GW új fotovoltaikus napenergia termelő kapacitást telepíthetnek világszerte, de ha - elsősorban Kínában - kedvezően alakulnak a folyamatok, akár 149 GW-tal is bővülhet a globális naperőmű kapacitás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint. Magyarországon is óriási ütemben épülhetnek tovább a napelemparkok, de a külföldi szereplők mellett a hazaiak egyre inkább háttérbe szorulhatnak.
Az EU ugyan csökkentette a klímaváltozáshoz erőteljesen hozzájáruló, elsősorban hűtőkben és légkondicionálókban alkalmazott fluorozott szénhidrogének (F-gázok, HFC-k) kibocsátását az elmúlt években, azonban egyértelműen szigorítani szükséges a vonatkozó, 2014-ben megalkotott jogszabályokat. Az Európai Bizottság éppen ezt tervezi, az új szabályozás keretében pedig a Kínából az Unióba érkező illegális import elleni fellépést is fokozni kívánják.
Újabb mérföldkövet ér el hamarosan a megújuló energia magyarországi terjedése, miután befejezéséhez közeledik az ország első, városi tulajdonban lévő, energiatárolóval és naperőművel is integrált okoshálózat-beruházása. A mesterséges intelligenciát is alkalmazó rendszer az országos hálózat áramszünete esetén és borús időben is képes lesz biztosítani a létesítmények ellátását.
A hírek egyre gyakrabban arról szólnak, hogy a megújuló energiák mind kevésbé szorulnak támogatásokra, és noha ez igaz is, azért még mindig jelentős tételeket fordítanak ilyen célra a világ országai. Az egyéb tényezőket, például a be nem árazott környezeti és egészségi költségeit, illetve a megújulók révén e téren elérhető megtakarítást most nem vizsgálva megnéztük, hogyan alakulnak a megújuló szektor támogatásai az Európai Unióban.
Úgy tűnik, sikeresen abszolválhatja a klímaváltozás elleni fellépés aktuális kötelező feladatát Európa, sőt, a 2020-ra az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan kitűzött célt még túl is teljesíti az EU. A távlati célok szempontjából azonban a helyzet már egyáltalán nem ilyen rózsás.
A naperőművek fenntartásában világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan technológiák, mint a drónok, a különféle kamerák, a mesterséges intelligencia és az 5G. Magyarországon ugyanakkor sok tulajdonos számára felesleges munkának, kidobott pénznek tűnik az üzemeltetés, viszont megfelelő felügyelet és karbantartás nélkül jelentős bevételkieséssel kell számolni.
A magyar kormány több feltétele is teljesült a 2030-as uniós klímacél emelését tartalmazó új megállapodásban, amely ugyanakkor számos kérdést is felvet. Noha a legalább 40-ről minimum 55 százalékra emelt kibocsátáscsökkentési cél kollektíven értendő, vagyis elméletileg Magyarországra nézve sem kötelező, azért valószínű, hogy nekünk is fokozni kell ez irányú erőfeszítéseinket, amire lenne is tér. A zöld szervezetek a politikusokkal ellentétben nem elégedettek; a Greenpeace emlékeztet, az ENSZ szerint 65 százalékos célra lenne szükség a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak megvalósításához, ráadásul azáltal, hogy már a természetes szén-dioxid-nyelők, például erdők hatása is beszámítandó, valójában csak 51-53 százalékkal csökkenne az emisszió.
Váratlanul erőteljes maradt a benzin- és gázolajfogyasztás a Covid-19 második hulláma alatt Európában - derül ki a Rystad Energy elemzéséből. Az emberek a tavaszihoz képest még inkább kerülik a tömegközlekedést és preferálják a saját autó használatát.
A napelemgyártó iparágat sújtó üveghiány emeli a fotovoltaikus panelek előállítási költségeit és a termelésben is csúszásokhoz vezet, ami az energiaátmenetet is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Az üveghiány részlegesen már Magyarországon is érzékelhető, és a naperőmű-projektek, illetve a napenergia drágulását is eredményezheti – vélik a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft.-nél.
Összesen nyolcmilliárd forint támogatásban részesülnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs pályázatának nyertesei úgynevezett power-to-gas technológiák fejlesztésére. A támogatott projektek között akad olyan, amelynek keretében napenergiával termelt hidrogént kevernek a gáztárolóba besajtolt és kitermelt földgázáramba, egy másik nyertes pedig zöld hidrogén közlekedési célú értékesítését is tervezi. A pályázatok kapcsán ugyanakkor számos kérdés is felvetül.
Bizonyára szinte mindenki megtapasztalta már azt a frusztráló érzést, ami akkor jelentkezik, ha egy viszonylag drága terméket el kell dobnunk, miközben egyetlen apró alkatrész cseréjével javítható lenne. Sok termék élettartama ezért mindössze pár év, pedig akár évtizedekig is használhatóak lennének, ami rengeteg hulladékkal és egyéb szennyezéssel terheli meg a környezetet. Az Európai Parlament minapi határozata gyakorlatilag hadat üzenne az eldobhatóság kultúrájának, egyebek mellett egy új, a termékek tartósságát és javíthatóságát jelző új címkézési rendszer bevezetésével is.
Az ősz folyamán magyar fordításban is megjelent a napelemes rendszerek létesítésére vonatkozó, eddig csak angol nyelven elérhető szabvány. A magyar nyelvű szabvány nagy segítséget nyújthat a tervezők számára, azonban a fő probléma eddig sem a tervezéssel, sokkal inkább a kivitelezések színvonalával volt.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal...
Lendületesen indította az idei évet Kína gazdasága, az amerikai vámrendeletek azonban várhatóan jelentősen visszafogják...
A tragikus 2023-as és 2024-es év után a Főnök bejelentette év elején, hogy repülőrajttal fog Magyarország gazdasága...
A greenwashing mellett az utóbbi időben egy új vállalati zöld kommunikációs trendet is megfigyelhetünk.
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Pár éve még elképzelhetetlen lett volna: leült egymással vitatkozni a HOLD vezérigazgatója és az egyik legnagyobb... 
Az Egyesült Államoknak most valódi esélye van arra, hogy visszaszerezze korábbi vezető szerepét a globális nukleáris...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
