A magyarországi földgáz-felhasználás alakulásán is tükröződik az elmúlt tél rendkívüli enyheségének fogyasztáscsökkentő hatása. Igaz, az összesített téli gázfelhasználás – legalább is az elmúlt másfél évtizedet tekintve - nem nevezhető átlagon alulinak, azonban több napon is szélsőségesen alacsonyan alakult a fogyasztás még az utóbbi évek extrém enyhe teleit tekintve is.
Míg a világ mind nagyobb része a koronavírus terjedése miatt retteg, a járvány csendben ha nem is választ ad, de legalább is átmenetileg közelebb viszi az emberiséget a valaha volt egyik legnagyobb kihívása megoldásához, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A klímaváltozás első számú felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás ugyanis - egyelőre még csak Kínában - akkorát zuhant, nagyrészt a koronavírus ipari termelést és közlekedést visszafogó hatására, ami már globális léptékben is érzékelhető. Ezzel együtt jelenleg erősen kérdéses, hogy hosszabb távon is megspórolhatjuk-e a koronavírus-járvány miatt nem kibocsátott üvegházhatású gázt, sőt.
A fosszilis energiahordozók használata 25-40 százalékkal nagyobb metánkibocsátással járhat az eddig véltnél - állítja a New York-i Rochesteri Egyetem kutatóinak a Nature-ben ismertetett új jelentése. A kutatás fenntartásokkal kezelendő eredménye szerint így a szén-dioxidnál is agresszívebb üvegházhatású gáz óriási tömegekben a légkörbe való kerüléséért szinte kizárólag az emberi tevékenység tehető felelőssé. A felfedezés ugyanakkor bizonyos tekintetben reménykeltő, mivel az emberi tevékenységgel összefüggő emisszió visszafogása az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének korábban feltételezettnél nagyobb potenciálját hordozhatja magában.
A megújuló energia iparban, de még inkább az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódóan a gép- és építőiparban annyi új munkahely jöhetne létre az Észak-magyarországi régióban, mint amennyit a Mátrai Erőmű 2030-ig tervezett "zöld" átalakítása veszélyeztet. Ezzel a létrehozható munkahelyek száma várhatóan 2030-ban még nem, csak 2050 körül éri majd el a szén és a lignit hazai villamosenergia-termelésből való kivezetésével nagy eséllyel megszűnő munkahelyek számát. Az energiahatékonysági ágazat élénkítése ezért a zökkenőmentes dekarbonizációs átmenet kulcsa lehet a régióban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint.
Még Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is bírálta az uniós intézmény döntését, mellyel az a Brexitre hivatkozva megszüntette az Egyesült Királyság tagságát az Északi-tengeri szélenergia együttműködési platformban annak ellenére, hogy az együttműködés hivatalosan nem is az EU testülete. A szervezet több tagországa és iparági vélemények szerint a lépés negatív hatást gyakorolhat az európai offshore szélerőmű-telepítések alakulására, és kockázatot jelent a közös klímavédelmi célok elérésére is.
Bár a társasházak helyzete több szempontból komplikáltabb, mint a családi házaké, előbbieknek szintén megérheti a hálózatra visszatápláló napelemet telepíteni a kihasználatlan és arra alkalmas tetőfelületre, mint a családi házaknak. Néhány szempontot azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.
Többéves gyengélkedést követően 2019-ben ismét magára talált az európai napenergia-piac, és az előző évinél mintegy 88 százalékkal nagyobb, összesen 23 GW új fotovoltaikus naperőmű kapacitást telepítettek - áll az IHS Markit előzetes adatokat tartalmazó jelentésében. Ez történelmi rekordnak számít, és a szervezet szerint ezáltal Európa a fenntartható növekedés új korszakába lépett. A hagyományos nagy országok mellett tavaly Magyarország is kulcspiaccá vált, és felkerült a legnagyobb európai napenergia-piacok tízes toplistájára.
Tíz év alatt a jelenlegi mintegy hétszeresére bővítené a hazai lakossági napelemes rendszerek számát, míg összteljesítményben legalább négyszeresére növelné a kapacitást a kormány új energiastratégiája. A kabinet ösztönözni is kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő kis naperőművek terjedését, ezzel együtt az ezek iránti érdeklődés már napjainkban is rendkívül dinamikus növekedési trendet mutat. Amennyiben napelemes rendszert telepítenénk a háztetőre, a vásárlásnál néhány szempontra érdemes kiemelt figyelmet fordítani.
Az évszázad végéig 3,5-4,5 fokkal is emelkedhet az éves átlaghőmérséklet Magyarországon az 1971–2000 időszakhoz képest, ennek hatására pedig felerősödhetnek és gyakoribbá válhatnak a szélsőséges éghajlati események is. A hatásoknak egyik leginkább kitett terület az energiaszektor, melynek működését számos kockázat veszélyezteti a következő évtizedekben, ugyanakkor néhány kedvező irányú változásra is lehet számítani a területen - áll a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című kormányzati dokumentumban.
Az enyhe télnek, a rekord betárolt mennyiségnek és a tartalékot tudatosan kímélő felhasználásnak köszönhetően a magyarországi gáztárolók töltöttsége január vége felé még mindig 86 százalék körül alakul. A január 22-én rendelkezésre állt mintegy 5,574 milliárd köbméteres töltöttséggel az ország önmagában, az egyébként fennálló importlehetőségek és hazai kitermelés nélkül is képes lenne átvészelni egy keményebb telet is. Bár az engedély szerinti maximális kapacitás "mindösszesen" 6,33 milliárd köbméter, decemberben a tartalék mennyisége elérte a 6,451 milliárd köbmétert is.
Elsősorban az ingatlan- és a közlekedési szektorban várhatóak már a következő években olyan, a hétköznapokat is érzékelhetően befolyásoló változások, amelyeket a kormány új energia- és klímapolitikai stratégiái jelölnek ki. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030 a célok megvalósításának sok részletét ugyan nem tartalmazza, (ami stratégiai dokumentumokról lévén szó, nem rendkívüli) ugyanakkor már körvonalazódik jó néhány konkrét intézkedés is. Ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, az okosmérők tömeges telepítése vagy a használt gépjárművek forgalomba helyezésére és károsanyag-kibocsátásuk ellenőrzésére vonatkozó szabályozás környezetvédelmi szempontok szerint tervezett szigorítása.
Részleteiben több érdekes módosítást is tartalmaz a kormány által csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), nagy vonalaiban azonban megfelel a csaknem egy évvel korábban megismert első változatnak. A NEKT első változatával az Európai Bizottság több okból sem volt elégedett, az abban vázolt vállalások mértékét éppúgy kevesellte, mint a megvalósítással kapcsolatos részleteket. A most megismert végleges változat ugyan mindkét téren hoz némi előrelépést, azonban kétséges, hogy mennyiben nyeri el az EB tetszését.
2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.
A szélenergia egyre nagyobb szerepet kap a globális villamosenergia-ellátásban, világszerte egymás után épülnek a tengeri és szárazföldi szélfarmok. Magyarországon azonban az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia, és úgy tűnik, a kormány hosszú távon sem számol ezzel a tiszta energiaforrással. Jelenlegi tervei szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni itthon, pedig az elméleti potenciál jelentős, ami alapján akár meg is többszörözhetnénk a hazai kapacitást.
Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A "nettó" azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg - legalább is a terv szerint - kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A világnak sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kellene fókuszálnia, ennek érdekében a kormányoknak, beruházóknak, vállalatoknak és mindenki másnak egy olyan nagykoalícióba kellene tömörülniük, amely elkötelezett a klímaváltozás kezelése iránt. Ezt nem egy radikális zöldszervezet képviselője, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol mondta a globális energiaszektorról szóló idei jelentés sajtóbemutatóján.
Az EU-nak le kellene állnia minden olaj-, földgáz- és szén-felhasználást elősegítő projekt támogatásával - áll az uniós pénzügyminisztereinek közös állásfoglalásában. A lépés jelentős változást jelenthetne a blokk éghajlatvédelmi politikájában, a deklaráció mögé azonban nem állt be minden ország. Értesülések szerint Magyarország mentességet harcolna ki a földgáz-beruházások finanszírozásának leépítése alól, arra hivatkozva, hogy ez az orosz befolyás erősödését vonná maga után a régióban. De nem csak a magyar energiapolitika van ezen az állásponton, más utakon Lengyelország, Németország és Olaszország is igyekszik kiharcolni a gázprojektek további támogathatóságát. Az Európai Beruházási Bank ugyan a témában meghozta az első fontos lépést, az EU azonban egyéb módon is jelentősen támogat fosszilis energia projekteket.
A világ legnagyobb olajvállalatainak radikálisan, több mint harmadával vissza kellene vágniuk termelésüket 2040-ig a nemzetközi éghajlatváltozási célok elérése és részvényeseik érdekében, miközben a bizonyított fosszilis készletek állománya jóval nagyobb annál, mint amennyit a klímacél teljesítéséhez maximálisan el lehetne égetni - hívja fel a figyelmet a Carbon Tracker intézet jelentése. A szervezet elemzői szerint az iparág szereplői igyekeznek a nemzetközi klímacél támogatóiként beállítani magukat, de többnyire továbbra is a fosszilis termelés fokozására törekednek, a két dolog azonban gyakorlatilag kizárja egymást.
Évtizedes mélypontra lassult a világ energiahatékonyságának javulása 2018-ban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint. A trend az ebből eredő közvetlen gazdasági károkon túl is rendkívül aggasztó, amelynek súlyos következményei vannak a fogyasztók, a vállalkozások és a környezet szempontjából is. Az elérhető eszközök közül az energiapazarlás visszafogásával lehetne a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben közelíteni a fenntarthatósági és klímacélokhoz, azonban amennyiben a trend folytatódik, erre esélyünk sem lesz.
Ötéves mélypontra szorította le a magyarországi földgázfogyasztást az október végi nyár. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal napi felhasználási adatai szerint október 19-től egy héten át minden nap rekord alacsony volt a hazai fogyasztás. Miután a mostani hűvös idő csak átmenetinek tűnik, és egy újabb, az évszakban megszokottnál melegebb időszak jöhet, így november első felében várhatóan újra lejjebb lehet majd tekerni a hőfokszabályzókat. A további kilátások bizonytalanok, mindenesetre az ország rekord gáztartalékkal készült fel a fűtési szezonra.
Az SAP rendszer a pénzügy, a beszerzés, és az ügyfélkapcsolatok kezelése mellett a humánerőforrás (HR) és a bérszámfejtés... 
Az elhúzódó gyerekkor, a végtelenbe tartó erőforrásigények vagy a követhetetlen változások felelősek inkább... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egy sikeres Bankmonitor szakmai napja 2011-ben kezdtem dolgozni egy Takarékszövetkezetben…...
Fontos mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligenciát (MI) érintő jogalkotási folyamat az Európai Unióban...
Gombákat szinte mindenki evett már, azt azonban kevesen tudják, hogy a klímaváltozás visszafordításában és az ökoszisztémák...
Mind nagyobb lakáshiteleket vesznek fel a magyarok, az átlagos hitelösszeg 2024. februárban már elérte a 17,9 millió...
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
