Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt. A mostani fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
Újabb jelentős változás készül a naperőművek hazai szabályozásában, ugyanis lapunk több forrásból származó értesülései szerint egy új javaslat alapján az 5 megawattnál (MW) kisebb teljesítményű naperőművek esetében megszűnhet az a kötelezettség, melynek értelmében távvezérléssel szabályozhatóvá kell tenni a rendszert.
Nyilvános egyeztetés indult a rendszerhasználókkal a magyar villamosenergia-hálózat 2024-es fejlesztési tervéről. A HFT egyik újdonsága a korábbi évekhez képest, hogy a jelentős bizonytalanságokra tekintettel a 15. sarokév, vagyis a 2039 vizsgálatát elhagyta, így csak 2034-ig terjedő előrejelzéseket és fejlesztési stratégiákat tartalmaz.
A geotermikus energia több mint 100 éve része az energiarendszereknek, de globális szinten eddig korlátozott szerepet játszott. Az iparág azonban fordulóponthoz érkezett: az új technológiák lehetővé teszik a korábban kiaknázatlan forrásokhoz való hozzáférést, a költségcsökkentés és az innovatív finanszírozási modellek pedig utat nyitnak a geotermia szerepének növelése előtt - állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében, arra is rámutatva, hogy még számos kihívást is meg kell oldani.
Bár Európa atomerőmű-építési aktivitása jelenleg mérsékelt, de a kontinens - legalábbis azok az országok, amelyek már régebb óta üzemeltetnek atomerőműveket - fokozná ez irányú erőfeszítéseit, amit ugyanakkor finanszírozási nehézségek akadályoznak - áll az S&P Global jelentésében, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy készen áll-e Európa a nukleáris reneszánszra.
Fontos mérföldkőhöz ért az Egyesült Államok tiszta technológiákat gyártó iparának fejlesztésével, miután napelemgyártó kapacitása gyors bővülésének köszönhetően már csaknem a teljes belföldi keresletet képes saját termelésből kielégíteni. A tengerentúli amerikai napelemgyártó kapacitás fellendülése különösen látványos az Európai Unió vonatkozó adataival összevetve.
Jóval költségesebb lehet Európa számára a zöldátállás, mint a korábbi becslések, legalábbis a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági kutatóintézet új jelentése szerint. A klímapolitikai intézkedések költsége így is sokkal alacsonyabb lenne, mint amennyibe a tétlenség kerülne, különösen Európában, amely a leggyorsabban melegedő kontinens.
Közép-Ázsia és a Kaukázus gazdag megújuló energiaforrásokban, a régió hatalmas potenciállal rendelkezik az Európai Uniót is elérő zöldenergia-folyosók kialakítására, amelyek költséghatékony lehetőséget jelentenek a megújuló források kiaknázására, az energiabiztonság fokozására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely szerint a nemzetközi zöldenergia-folyosók kiépítésében Azerbajdzsán kulcsszerepet játszhat. A tervezett zöldáram-folyosók létesítését célzó nemzetközi projektben Magyarország is részt vesz.
Az Európai Unió jól felkészült a 2024-2025-ös télre a villamosenergia-ellátás biztonságát tekintve, a rendszer megfelelőségi kilátásai erősek, ellátási kockázatok pedig csak bizonyos régiókban merülhetnek fel - áll az ENTSO-E, az európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetségének jelentésében. A szervezet szerint összességében várhatóan a magyar villamosenergia-rendszer is biztonságos lesz a téli időszakban, fontos azonban megjegyezni, hogy az olajembargónak és egy esetleges földgázválságnak továbbra is lehetnek előre nem látható hatásai a magyar áramellátásra.
Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Egyre több rá a bizonyíték, hogy a globális energiaszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása már közel lehet a csúcsához, ami után remélhetőleg csökkenésnek indul az emisszió. Ez azt jelenti, hogy hamarosan fordulóponthoz érhetünk, majd a fosszilis alapú termelés esésének korszakába léphetünk - legalábbis az áramszektorban -, de egyelőre még nem tartunk itt. A világ vezetőinek fogadkozásai ellenére az elmúlt egy évben nem történt olyan előrelépés, amelynek hatására kedvezően, lefelé módosult volna a 2030-ban várható fosszilis energia felhasználásra vonatkozó prognózis.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Ellehetetlenítheti a nagyobb hazai megújuló energiaforrás és naperőmű beruházások jelentős részét a magyar építészetről szóló törvény új rendelkezése, mely szerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre, annak feltétele a csereterület biztosítása ugyanazon településen belül.
Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Az elmúlt években elsősorban a közlekedési és fűtési szektorban a villanyautók, illetve hőszivattyúk terjedésének köszönhetően érzékelhetően elindultak az elektrifikációs folyamatok, vagyis a villamos energia szerepének növekedése az Európai Unióban is, de miközben az áramtermelés világszerte az EU-ban az egyik legtisztább, számos más régióban magasabb az elektrifikációs ráta. A közeljövőben azonban több, az elektrifikáció szempontjából jelentős lépés is várható az EU-ban - hangzott el a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán Szabó László, a REKK igazgatójának előadásában.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vásárolj ingatlant úgy, mint egy zsák krumplit! Az ingatlanvásárlás...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
