Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
Jelentős pozitív szabályozási módosulások történek év elejével a jellemzően iparvállalatok energiaigényének kiszolgálását célzó nagyobb úgynevezett on-site erőművek létesítésének megkönnyítése érdekében. A jogszabályváltozások lendületet adhatnak a hosszú távú vállalati villamosenergia-adásvételi szerződések (cPPA) keretében megvalósuló, elsősorban naperőművek hazai piacának, ami gazdasági és klímaszempontból egyaránt kedvező fejlemény. A szegmens Magyarországon egyelőre több ok miatt gyerekcipőben jár, és az így telepített kapacitás mindössze 100 és 200 MW között alakul, de szakértők szerint ennek a helyzetnek nem csak az energiaéhes ipar kiszolgálása miatt, hanem azért is mindenképpen változnia kell, mert a jókora tervezett új naperőművi (és energiatároló) kapacitás, illetve termelésének piacra vitele egyébként nem tűnik biztosíthatónak.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Hamarosan tilos lesz az Európai Unió tagállamai számára, hogy műanyaghulladékot exportáljanak nem OECD-országoknak, Európában azonban nem áll rendelkezésre elegendő újrahasznosítási kapacitás, az újrahasznosított nyersanyag iránti kereslet pedig alacsony, mivel jelenleg jóval olcsóbb elsődleges, "szűz" nyersanyagból csomagolóanyagokat gyártani, mint újrahasznosított anyagokból.
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
Az erőmű hálózati csatlakozásának igénybevételére rendelkezésre álló 2024. január 30-i határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérhették azok az erőműfejlesztők, akik az erre vonatkozó kérelmüket tartalmazó egyoldalú nyilatkozatot legkésőbb 2024. február 5. napjáig igazolható módon megküldték az elosztóhálózat-üzemeltető társaságnak - derült ki a kormány január 31-i rendeletéből.
Bár a hazai telek egyre enyhébbek, az idei tél eddig eltelt részében több olyan időszak is akadt, amely a szokásosnál hidegebb időjárást hozott Magyarországon; ilyen volt december első harmada, de januárban is több hideghullám érte el az országot. Ilyenkor a földgáz- és a villamosenergia-felhasználás is megemelkedik, így számos háztartás magasabb rezsiszámlákat kaphat.
A koronavírus-világjárvány és az energiaválság kivételesen erős éveket hoztak az európai uniós napelem-szektor számára, de a következő 4 évben több kihívás hatására jelentősen lassulhat az évente telepített új kapacitás nagysága - áll az európai napenergia iparági szervezet jelentésében.
A magyar helyreállítási tervben önálló fejlesztési fókuszterületként jelenik meg a fenntartható zöld közlekedés, illetve szállítás. A gyakorlatilag valamennyi szállítási szegmenst érintő fejlesztési célokat számos intézkedés és jókora európai uniós források szolgálják, és megvalósulásuk a hétköznapokban is érzékelhető módon javíthatja a szektor fenntarthatóságát és az általa nyújtott szolgáltatásokat.
A magyar helyreállítási tervben önálló fejlesztési fókuszterületként jelenik meg a zöld készségek fejlesztése, melynek érdekében a kormány jelentős új képzési programokat indítana európai uniós támogatással. A tervek szerint az új tananyagok és képzési programok kialakítása során kiemelten fontosak egyebek mellett a nap- és szélenergia technológiák és telepítésük, az akkumulátorgyártási technológiák és a kapcsolódó vegyipari ismeretek, valamint az elektromosjármű-technológia területei.
2023 első 10 hónapjában folytatódott Magyarország energiaimport-függőségének 2022-ben kezdődött csökkenése - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által január elején frissített statisztikából.
Az idő előrehaladtával és a gazdasági környezet változásának függvényében akár feleződhet is a háztartási méretű napelemes rendszerekbe történő beruházások aktuálisan kiszámított megtérülési ideje - mondta a Portfolio-nak Székely András. Az Optimum Solar Home System Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint az új, bruttó elszámolási rendszerben elérhető, korábbiaknál alacsonyabb átvételi ár a fogyasztói oldali rugalmassági piacok kialakulását is ösztönözheti, amely kedvezményes díjak elérését is lehetővé teheti a fogyasztók számára.
Jelentős uniós forrásból finanszírozott pályázatok nyílhatnak meg hamarosan a hazai cégek előtt, melyek támogatásával a magyar ipar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó változatos fejlesztések valósulhatnak meg.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
EU-s pénzek támogatásával folytatódhat a hazai energiarendszer korszerűsítése. Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz Magyarországra jutó forrásrészének tervezett felhasználását vázoló REPowerEU fejezettel kiegészített végleges helyreállítási terv fő fejlesztési fókuszát a zöld átmenet képezi, ezen belül pedig az egyik leghangsúlyosabb témakört az energiafelhasználás hatékonyságának javítása jelenti. Az energiahatékonyság növelésére, vagyis az energiafelhasználás csökkentésére jelentős pályázati programok indulhatnak hamarosan a lakosság, a vállalatok és a közszféra számára a helyreállítási alap forrásaiból, és a cél érdekében a kormány szabályozási reformokat is bevállalt.
Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
A klímamodellek által vázolt forgatókönyvekbe illeszkedik a hazai és más európai országok folyóin december végén, január elején kialakult árhullámok megjelenése. A magas víz Magyarországon nem okozott komolyabb problémákat, de az átalakuló időjárási, illetve csapadékmintázatok miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a hasonló jelenségek, amire érdemes felkészülni.
A hazai fotovoltaikus kapacitás bővülése Görögországéval holtversenyben a 9. legnagyobb volt 2023-ban az Európai Unióban, a további növekedési kilátások viszont bizonytalanok.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
HOLD After Hours. Zsiday Viktorral megbeszéljük, hogy kinek a nagymamája a modernebb. És hogy a zene lehet-e megoldás... 
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
