Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Készpénzfelvevő automaták (ATM) és pénztárral rendelkező bankfiókok tömegét szüntették meg a bankok az elmúlt években Magyarországon, az MNB-nek azonban szemmel láthatóan elege lett ebből a folyamatból. A közlönyben megjelent rendeletben ügyfélszám, pontosabban a kibocsátott bankkártyák száma arányában határozza meg a jegybank, hogy hány ATM-mel kell rendelkezniük, és lefekteti, milyen új készpénzforgalmi, többek között pénzváltási szabályoknak kell megfelelniük ezentúl a bankoknak.
Az európai kriptopiacot egységesen szabályozó rendeletet (MiCA) hamarosan, már 2023 első negyedévében kihirdethetik, az új szabályok várhatóan 2024-ben és 2025-ben hatályba is léphetnek. A kriptopiaci szereplők többnyire várják már a szabályokat, ez ugyanis nem csak kötelezettségeket, hanem bizalmat is hozhat az alulszabályozott piacnak. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a MiCA-ról, hogyan készül a magyar piac a változásokra, illetve egy nemrégiben alapított magyar gyökerű kriptós startuppal is beszélgettünk minderről.
Jelentős, 425 millió eurós, azaz csaknem 170 milliárd forintos hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a kormány a Magyar Fejlesztési Bank számára, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett. A Magyar Közlönyben vasárnap délután megjelent kormányhatározat értelmében az MFB a hitelkeretet a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlásához biztosíthatja a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária számára. Ez azt jelenti, hogy a 4iG többségi tulajdonában lévő vállalat is szerepet kap majd a tranzakcióban, amiről eddig még nem esett szó. A 4iG pénteki felminősítését követően mindezekből arra következtethetünk, hogy napokon belül lezárulhat a Vodafone Magyarország felvásárlása.
2022 nem egy átlagos év volt. Európában háború tört ki, felerősödött a Nyugat és a Kelet elválása, az infláció 40 éves csúcsra emelkedett, a jegybankok kamatot emeltek, és mindezt tetézte egy energiaválság is. Felsorolni is nehéz, annyi fontos történést éltünk meg idén. A sorsfordító eseményeken túl viszont számtalan olyan szürreális dolog is történt, amelyek – bár egyáltalán nem hírértékűek – abszurditásuk miatt külön cikket érdemelnek. Természetesen csakis szilveszterkor.
Most már biztos: havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon. Ám emellett egy másik fontos területen is döntés született: a QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek nem csak tranzakciós illetéktől lettek mentesek a közelmúltban, hanem a minap megszavazott törvénymódosítás értelmében ingyenesek, banki díj- és költségmentsek lesznek.
Két héttel ezelőtt az elektronikus fizetési piac szempontjából nagyon fontos gesztust tett a kormány, és az amúgy is feszes költségvetési helyzetben kétfajta elektronikus fizetési tranzakciónál lemond a tranzakciós illetékről annak érdekében, hogy az innovációt ösztönözze. A QR-kódos azonnali átutalások és a fizetési kérelmek esetében szűnik meg az illetékfizetési kötelezettség. Az idei évre vonatkozóan jelentéktelen illetéktételről van szó, ám az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő fizetések szélesebb körű elterjedéséhez működőképes üzleti modell kell már egy megoldás bevezetése előtt is, ebben segít, hogy illetékmentesek lehetnek ezek a tranzakciók.
Hamarosan – akár már ezen a héten – elfogadhatja az Országgyűlés azt a javaslatcsomagot, amely lehetőséget nyit a kiskereskedők előtt arra, hogy a havi kétszeri, legfeljebb 40 ezer forintig szóló ingyenes bolti készpénzfelvétel szélesebb körben terjedjen el segítségükkel Magyarországon. Úgy tudjuk, a bolthálózatok nyitottak a szolgáltatás bevezetésére, az első bolti pénzfelvételekre azonban 3-6 hónapot biztosan várnunk kell még, ugyanis a bankok és a kasszarendszerek fejlesztésére is szükség lesz, és persze arra is szükség van, hogy a kiskereskedők a szolgáltatás bevezetése mellett döntsenek.
Nemrégiben 500 millió WhatsApp-felhasználó telefonszámát kezdték el hackerfórumokon árulni, köztük 377 ezer magyar telefonszámot próbálnak meg értékesíteni a kiberbűnöző csoportoknak, spammereknek, adathalász csalóknak. Az ügy az egyik legnagyobb adatszivárgási eset az érintett felhasználók számát tekintve, ezért összeszedtük, melyek voltak eddig a legnagyobb port kavaró ügyek. Az adatszivárgások milliárdok, százmilliók adatait érintették, közvetve pedig sokan lehettek, akik az adatszivárgások miatt váltak csalások, visszaélések áldozatává. Íme a tíz legdurvább eset.
Budapesti fejlesztőközpontot épít a részben magyar alapítású jutalékmentes befektetéseket kínáló londoni brókercég, a Freetrade. A fintech társ-alapítója és operatív igazgatója, Nebehaj Viktor lapunknak azt is elárulta, a helyi irodát terveik szerint 50 fősre bővítik. Az 1,4 millió felhasználóval rendelkező társaság engedélyt szerzett Svédországban, ahonnan Európát és Magyarországot is meghódíthatják. Céljuk, hogy az összes meglévő piacukon globális tőzsde-elérhetőséget építsenek, és közvetlen kriptobefektetési lehetőségen is dolgoznak. A hazai IT-munkaerőpiac szerintük vonzó, annak ellenére, hogy a bérek a nemzetközi szintekhez konvergálnak. A Magyarországon nemrégiben a határon átnyúló szolgáltatásokra is bevezetett tranzakciós illetékkel számolnak, várhatóan áthárítják majd azt az ügyfelekre.
Az online fizetések terjedésével párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma, és sajnos a csalók időről időre sikerrel járnak. Így történt ez olvasónk családjában is, aki részletesen elmesélte történetüket: néhány héttel ezelőtt több millió forintot csaltak ki nyugdíjas szüleitől a bűnözők. A történet nem egyedi, évek óta ilyen és ehhez hasonló esetekről hallani, ezért nagyon fontos az ügyfelek edukációja. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Kormányzati és piaci körökben is hónapok óta téma, hogy a kormány a pénzügyi folyamatok digitalizációja érdekében a szektorral közösen szabálymódosításokra készül, az ehhez kapcsolódó javaslatok egy szűkebb köre jelent meg a minap benyújtott pénzügyi salátatörvényben. Így például az állam adatváltozás-bejelentési rendszeréhez a közműszolgáltatók, távközlési szolgáltatók mellett kapcsolódhatnak a pénzintézetek is, és az önkéntes nyugdíjpénztárak adminisztrációs feladatai is tovább digitalizálódhatnak.
Magyarországon szakmai körökben régóta szó van arról, hogy a bitcoint működtető technológia, a kriptovilág alapját megteremtő blokklánc (blockchain) mi mindenre lehet alkalmas, mely területeken hozhat hatékonyságjavulást a hagyományos pénzintézeteknél. Az egyik ilyen terület, ahol nemzetközi szinten is láthatók eredményes tesztek és pilotok, az értékpapírok tokenizációja. A nemrégiben benyújtott pénzügyi salátatörvény pedig ezt a lehetőséget nevesíti Magyarországon.
A Dorsum évekkel korábban lépett a külföldi piacépítés rögös útjára, ám a régiós terjeszkedés után idén egy fontos momentumhoz érkezett a magyar fintech: egy londoni vagyonkezelőnél szereztek referenciát, ezzel pedig Nyugat-Európa kapuja is megnyílhat előttük. A terjeszkedési tervek megvalósítása nyomán a társaság felsővezetésében is változások lesznek, különválasztják az elnök-vezérigazgatói pozíciót: az elnök Kő Róbert marad, a vezérigazgatói székbe pedig Mészáros Mariann érkezik a Deutsche Telekom IT Solutions HR-vezetői pozíciójából. A szervezeti átalakulás hátteréről, a társaság létszámbővítési szándékáról, a HR-piaci kihívásokról és a stratégiai tervekről beszélgettünk az első számú vezetőkkel.
Egekbe szöktek a hitelkamatok, ezért nagy szükség van most a vállalkozások számára az államilag kamattámogatott hitelekre, ezért is folytatja a kormány a Széchenyi Kártya programot - mondja Krisán László lapunknak. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elárulta, a Széchenyi Kártya programban az alapvető hitelpaletta január elsejével sem változik, a kezelési költség eltűnésével pedig még a tervezett 5%-os kamat ellenére is csökkenhet a hiteldíj. A programban lesz folyószámlahitel, forgóeszközhitel, beruházási hitel, ugyanakkor egyes szektorokat speciális, többlettámogatott termékekkel szolgálnak ki, és folytatódik a mikrohitel konstrukció is, illetve egy lízingtermék kidolgozása jelenleg is zajlik. Elmondása szerint óriási rohamot tapasztalnak most a hitelekért, naponta 6-700 vállalkozás érkezik a KAVOSZ irodáiba.
A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés - véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon csak még nagyobb piactorzítással lehet ellensúlyozni, így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak és a magyar gazdaság egészének. A főtitkár a jelzáloghitelezés jelentős lassulására számít, úgy tartja, a kamatstop 3 és 5 éves jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem véget ért. Szerinte a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.
Pár évente kimondjuk a kártyatársaságok halálát, távközlési cégek, fintechek, big techek pályáztak a piacukra, aztán valahogy mégis mindig túlélik - véli Gauder Milán, a jövő heti Portfolio Future of Finance konferenciánk egyik kiemelt előadója. A payment piac elismert szakértője, a Mastercard korábbi globális executive alelnöke szerint a tranzakciós illeték egy hungarikum, az elektronikus fizetést ilyen mértékben hosszú távon adóztatni nem szokás, az Azonnali Fizetési Rendszer pedig olyan, mintha TGV vonatsíneket lefektetettek volna, de nincsenek hozzá állomások és vonatok. Szerinte a közelgő válságban a hitelkártya és BNPL-termékek szerepe felerősödik, a fintech lufik leeresztenek, a fizetések pedig láthatatlanná válnak.
A hazai bankoknál még bőven van tér a fejlődésre a nyílt bankolás területén, ugyanis bár 2019. szeptember 14-ére kellett volna a bankoknak elkészülni a PSD2-es fejlesztéseikkel, most is nehéz lenne olyan bankot megnevezni, amely valóban mindenben teljesen megfelel a szabályozásban elvártaknak - vélekedik Mudri György, csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadója. A FintechX digitális banki startup vezérigazgatója és társ-alapítója szerint bár a sokak által vártnál lassabban, egyértelműen és szemmel is jól észrevehetően halad előre az open banking piac. Egyre több „pionír” indít szolgáltatást a PSD2-es API-kra építve egyre több területen, ez pedig a bankokra is egyre nagyobb nyomást fog helyezni a hibák kijavítása tekintetében.
Mivel Magyarország kulcsfontosságú piac számunkra, különösen a közép-kelet-európai régióban, tervezzük, hogy tovább bővítjük itteni beruházásainkat és jelenlétünket. Ez azt jelenti, hogy dolgozunk egy helyileg szabályozott egységen - mondja Léder Tamás, a Revolut magyarországi üzletágának vezetője. A neobank hazai vezetője azt is elárulta, hogy a magyarországi csapat a Revolut helyi és globális üzleti tevékenységének regionális technológiai központjaként fog szolgálni, és azt is megtudtuk, hogy az elmúlt 9 hónapban több mint 20%-kal nőtt a hazai Revolut-ügyfelek száma, és ezzel hamarosan közelebb lesznek az 1 millió ügyfélhez, mint az 500 ezerhez. Léder Tamás csütörtöki Banking Technology konferenciánkon előadóként vesz részt, ahol további részleteket árul el a neobank terveiről.
A hagyományos bankok a válságjelek ellenére nem fogták vissza a lovakat, már ami az IT-költéseket illeti, és bízhatunk abban, hogy a következő időszakban éppen a digitalizációs projektek kerülnek a fókuszba - véli Bodnár Béla, a ShiwaForce vezérigazgatója. Szerinte a challenger banki szolgáltatók, amiket eddig az egekig magasztaltak, sokkal rosszabb helyzetben vannak most, mint az inkumbensek. Ugyanakkor a legacy rendszerek szűk keresztmetszetet jelentenek a banki digitalizációban, a modernizáció nem maradhat el. Többek között az AI banki alkalmazásáról, a felhő technológiáról, az IT-bérekről és a digitális banki kiszolgálás jövőjéről beszélgettünk csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadójával.
Október 1-jén késő délután rövid közleményben tudatta a Metapay tanácsadó cég, hogy egy évtized után megválik eddigi márkanevétől, és a jövőben PhenoGyde néven folytatja tevékenységét. A közleményből a névváltoztatás oka nem derült ki, beszédes azonban, hogy a WHOIS nyilvános adatbázisa alapján a metapay.eu új tulajdonosa a dublini Meta Platforms Ireland, vagyis a Facebook írországi vállalata lett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Meta Platforms szeptember végi közleményében jelentette be, hogy pénzügyi szolgáltatása, a Meta Pay újabb országokban indul el, akkor nem sok kétség maradt a vevő kilétét illetően. Megkérdeztük Lévai Gábort, a PhenoGyde (volt Metapay) Kft. eddigi tulajdonosát, aki szerződéses kötelezettségekre hivatkozva mindössze a névváltoztatás tényét erősítette meg, mást nem, cserébe viszont sok mindent megtudtunk a Metapay fordulatokkal teli történetéről, a világ első készpénzmentesített fesztiváljairól, az időközben tanácsadóvá átalakult PhenoGyde jövőjéről és a hazai bankrendszer digitális transzformációjáról. A szakember október 18-ai Future of Finance konferenciánkon előadóként vesz részt.
