Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Egyre többször fizetünk a boltokban és az online térben elektronikusan, és az innvoatív technológiákat is egyre jobban kedveljük: szédítő sebességgel terjed a mobilfizetés Magyarországon, a forgalom tekintetében rekordszintű bővülés történt mind a bankkártyák, mind az azonnali átutalások esetében. Mutatjuk a részleteket!
Új fejezet nyílik az Azonnali Fizetési Rendszer fejlődésében azzal, hogy az MNB egy újabb szabályozói és technológiai intézkedéscsomagot készít elő a piaci szereplőkkel egyeztetve az AFR körüli ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében, ami a rendszer használatának felpörgetését is magával vonja a tervek szerint. Többek között új QR-kód sztenderd készül, a javaslat szerint kötelező lesz a QR-kód olvasása és a fizetési kérelmek fogadása a bankoknál, megemelik az azonnali fizetések értékhatárát és NFC-s azonnali fizetéseken is dolgoznak. Az MNB fejlesztési koncepcióját a piaci szereplők megismerték és véleményezhetik, a konzultáció lezárását követően rövidesen végleges formát ölthet az intézkedési csomag. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a részletekről.
Még nem dőlt el, hogy a Wise mit fog lépni szeptemberben, amikortól a kormány a külföldi szolgáltatók által végrehajtott tranzakciókra is illetéket vet ki. "Ez a fajta tranzakciós adó viszonylag szokatlan, de persze nekünk megoldást kell találnunk arra, hogy mit kezdünk ezzel az adóval" – mondja lapunknak Kristo Käärmann, a nemzetközi pénzküldésben utazó fintech sztár alapító-vezérigazgatója. Szerinte a bankokkal nem is az a gond, hogy a pénzküldésben drágák, hanem az, hogy ezt megpróbálják elrejteni az ügyfeleik előtt. Az észt származású üzletemberrel a Wise stratégiai terveiről, a nemrégiben végrehajtott általános díjemelésről, a nyílt bankolásról, a kriptókról, a BNPL-ről és a fintech-szektorban állítólag kialakult buborékról is beszélgettünk.
Már Magyarországon is elérhető az az érintéses fizetésre alkalmas chip, amelyet a bőr alá lehet ültetni, és ezután a kezünkkel fizethetünk a boltokban. A mintegy 32 európai országban forgalmazott chipet egy prepaid érintéses bankkártyaként használhatjuk, amelyet egy appon keresztül tölthetünk fel. Megnéztük, hogyan működik a Walletmor megoldása.
A hazai vállalatok digitalizációs fejlődése felgyorsult: míg néhány éve elsősorban a külföldi anyavállalatok stratégiai elvárásaként volt téma a felsővezetésben a digitális átállás, mára ez a magyar nagyvállalatoknál szinte 100 százalékban és a kkv-k jelentős részénél egyértelműen prioritás lett - véli Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise tanácsadási üzletágának vezetője, Digital Transformation konferenciánk előadója. Szerinte ugyanakkor kevés cég van, amely hajlandó lenne radikálisan megújítani belső működését, sokan félnek a megszokott módszerek rutinjából való kilépéstől és az új folyamatok bevezetéséből adódó hibáktól. Mindeközben már az üzleti tevékenység minden részletéről pár éve elképzelhetetlen mennyiségű adat áll rendelkezésre, az adatközpontú digitális transzformáció fő célja pedig a vállalati döntések hatékonyságának és gyorsaságának növelése.
Sokan várták a rezsirendeletet, az azonban nem tartalmaz új részleteket arról, hogy vajon érdemes-e még augusztus elseje előtt fixen rezsicsökkentett áron elszámolni az eddigi fogyasztásunkat a szolgáltatóval, ha átalányban fizetünk. Az MVM GYIK oldalára felkerült tájékoztatásásból azonban már kiderült, hogy lehetőség van a július 31-ei óraállások rendkívüli bediktálására, így nem szükséges külön elszámolást kérni, mégis tiszta lappal lehet nekifutni a rezsirendelet utáni időszaknak. Ha a július végi óraállást nem adja meg a fogyasztó, a szolgáltató becslés alapján számol, ez esetben azonban léteznek olyan extrém esetek, amikor a becslés miatt tíz- vagy akár százezreket is elbukhatunk.
A Thought Machine egy 2014-ben alapított fintech startup, mely szédítő fejlődési utat járt be eddig: mára mintegy 2,7 milliárd dollárra értékelik a befektetői, és számos nemzetközi nagyágyú mellett a szuperbank felhő alapú rendszerét is a londoni fintech szállítja majd. Megnéztük, mit érdemes tudni a Thought Machine-ről és a felhő alapú, cloud native banki alaprendszeréről.
Rendben halad a hazai bankszektor eddigi legnagyobb háromszereplős fúziója: az MKB és a Budapest Bank egyesülése március 31-jével meg is történt, a következő nagy lépés 2023. májusban a Takarék-csoport csatlakozása lesz. Az informatikai rendszerek integrálásával párhuzamosan a szuperbank a szolgáltatásai megújításán is dolgozik: a befektetési területen "egyedülálló" mobilapplikációkat és megoldásokat terveznek bevezetni, új technológiákkal kísérleteznek, sőt, a blockchain technológia felé is nyitottabb a bank. Nádoryné Viga Ilonával, a Dorsum értékpapírpiaci üzletágának igazgatójával, és Brezina Szabolccsal, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatójával beszélgettünk minderről.
Nem ér véget, az emelkedő vállalati kamatkörnyezethez igazodva, de a piacon elérhetőnél jelentősen kedvezőbb feltételekkel folytatódik tovább a Széchenyi Kártya Program. A Széchenyi Kártya Program MAX-ban támogatott folyószámlahitel, likviditási hitel, beruházási hitel, mikrohitel és lízingtermék is elérhető a kkv-knak, és két speciális, kiemelten támogatott alprogram is elindul júliusban. A részletekről Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt lapunknak a ma délelőtti bejelentést követően.
Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány azzal, hogy a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, ám az erről szóló kormányrendelet rengeteg kérdést hagy maga után. Úgy tűnik, sok tekintetben a szolgáltatók, mint a Revolut, a Wise és a PayPal, jogkövető magatartásától és jogértelmezésétől függ, milyen tranzakciók után és mennyit fizetnek be a magyar költségvetésbe, kétséges, hogyan ellenőrizhetők a fintechek, és azt sem lehet tudni, hogy áthárítanak-e bármennyit az új teherből az ügyfelekre.
Pillanatnyilag, ha nem is válságot prognosztizálunk, azért a felhők gyülekeznek az égen, és mindenképpen érdemes előre menekülni - véli Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, akivel a szövetség digitalizációs javaslatcsomagjának részleteiről beszélgettünk. Az átfogó javaslatcsomag az újonnan megalakuló kormánynak és a piacnak egyaránt szól, hangsúlyos eleme az informatikus alap- és átképzés reformja, az ehhez szükséges források megteremtését célzó javaslatok, és fontos cél az innovációs folyamatok illetve a magas hozzáadott értékű exporttevékenység felpörgetése.
Magyarországon eddig példátlan mértékű, 250 millió forintos GDPR-bírságot osztott ki az adatvédelmi hatóság, a NAIH, de a bírság nem csak ezért érdekes: ez az egyik első olyan GDPR-bírság, mely a mesterséges intelligencia alkalmazásával függ össze. Az elmarasztalt szereplő egy bank, amely mesterséges intelligencia alapú hangelemző szoftverrel értékelte a call centeres hívásokat, az ügyfelek érezelmeit is elemezte. Fontos tanulságokat vonhatnak le az ügyből a piaci szereplők, ugyanis a szoftvert illetve az AI-alapú megoldásokat nem egyedüliként használja a pénzintézet Magyarországon, ráadásul az ügyre nemzetközi szinten is felfigyeltek.
A mások mellett a T-Systemsnél tartott NAV-ellenőrzés rávilágított arra, hogy a vállalatnak szelektívebbnek kell lennie: "a jövőben sokkal koncentráltabb, fókuszáltabb együttműködéseket keresünk" - mondja lapunknak Gonda Gábor. A T-Systems Magyarország vezérigazgatója szerint elképesztő erőforráshiány van az informatikában, ha az egész iparág összes szakemberét hadba állítanánk, akkor sem fogják tudni kiszolgálni az összes igényt. Az IT-munkabérek az egekben, az ellátási láncok akadoznak, az energiaválság mellett pedig az orosz-ukrán háborúnak is komoly hatása lesz a hazai IT-szektorra.
A hazai kártyás fizetési forgalom továbbra is dinamikusan bővül, az azonnali fizetési rendszer forgalmának növekedése még a kártyás tranzakciók bővülésén is túltesz, a mobiltárcák egyre népszerűbbek, miközben a kártyákkal felvett készpénz összege már csak lassan, visszafogottan emelkedik. Összességében úgy tűnik, a készpénzmentesítési törekvések, az állami és a piaci programok, az innovációk és a vásárlói szokások változása összességében egyre közelebb hozzák a (szinte) készpénzmentes jövőt.
A Mastercard, a Visa és az American Express is „felfüggeszti oroszországi tevékenységét” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt. A kártyás tiltás bár önmagában nem rengetne meg egy stabil pénzügyi rendszert, mivel a banki ügyfelek a bőrükön tapasztalják meg a fizetési tiltásokat, könnyen lehet, hogy a lépés komolyan hozzájárul az Oroszországban amúgy is felkorbácsolt pánikközeli hangulat további romlásához. Hiába készültek az oroszok évek óta erre, és oldották meg a belföldi kártyaforgalom zavartalanságát, nincs valódi alternatívájuk egy globális kártyás rendszerre. Az újabb és újabb szankciók, a nyugati cégek kivonulása, az összeomló devizapiac, a pénzváltók korlátozása és a háborús félelem összességében létrehozhatja a tökéletes pénzügyi vihart Oroszországban.
Az orosz jegybank nyugati vagyonát befagyasztották, de a SWIFT-szankciók életbe lépésére – és egyes fontos részletekre – még várnunk kell, ugyanis a hétfőn este megjelent rendeletben egyelőre utóbbi még nem szerepel. Megnéztük, mit jelenthet a SWIFT-szankciók életbe lépése egyes forgatókönyvek esetén, milyen kerülőutak léteznek, az orosz illetve a kínai rendszer mennyire jelent alternatívát a SWIFT-re.
Az egyik legsúlyosabb szankciós "fegyver" a nyugati hatalmak kezében, ha az orosz bankrendszert elvágják a globális bankrendszertől, azaz letiltják a SWIFT üzenetküldő rendszer használatát az orosz bankoknál. Ugyanakkor, amit Iránnal könnyedén megtett az EU 2012-ben, azt most nem tudja ugyanolyan egyszerűen meglépni, ugyanis az orosz bankrendszer sokkal mélyebben be van ágyazva a globális pénzügyi rendszerbe, és jelentős járulákos kárral járhat, ha bevetik a SWIFT-szankciót. Megnéztük, hogy milyen hatása lenne, ha mégis így döntenének az első, óvatos szankciós csomagok után.
A McKinsey budapesti irodája Digitális Stúdiót hoz létre a fővárosban, melyet az IncepTech nevű magyar startup felvásárlásával alapoznak meg. A digitális kompetencia erősítésével a tanácsadó cég célja, hogy az üzleti tanácsadást még hangsúlyosabban támogassák digitális tudással, eszközökkel és fejlesztőkkel, azaz az üzleti tanácsokat a megvalósítás fázisáig végigkísérjék. A felvásárlásról, a globális digitalizációs folyamatokról és a Magyarország jövőjét formáló trendekről beszélgettünk Jánoskuti Leventével, a McKinsey budapesti irodájának vezetőjével, Bacsó Gergellyel, a McKinsey Digital közép-európai társ-vezetőjével, és Buslig Györggyel, az IncepTech alapítójával és az új Digitális Stúdió vezetőjével.
Január végéig, azaz legkésőbb ma, minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. A díjkimutatás segítséget nyújthat abban, hogy a bankolási szokásainknak megfelelő számlacsomagot válasszunk, vagy akár - ha szükséges - a kedvezőbb bankolási díjak érdekében számlavezető bankot váltsunk.
A világjárvány is lökött egyet a biztosítók digitális szolgáltatásfejlesztésén: sorra újultak meg a biztosítók ügyfélportáljai, az ügyfelek által használható appok és felületek, egyre több termék vált elérhetővé online, digitalizálódik a szerződéskötés és a kárrendezés. Mindeközben a háttérrendszereket és folyamatokat szoftverrobot áramvonalasítják, a blockchain technológia és az AI is teret nyer a szektorban. Biztosítói IT-körképünk következik.