Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.
A Saxo Bank vezető közgazdásza a 10 legmeghökkentőbb 2020-as jóslat közé belevette a magyar sztorit is, miszerint Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, ami akár 375-ig zuhanó forintban csapódhat le. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mi hogyan látjuk ezt a meghökkentő jóslatot.
Minden reális előrejelzés szerint 2050-re 8 millióra csökken a most 9,8 milliós magyarországi lakosság és közben 20%-kal csökken a munkaképes korú emberek köre, így rendkívül fontos, hogy a most születő cigány és nem cigány gyermekek milyen képességek birtokába jutnak el 31 éves korukra – hangsúlyozta egy minapi konferencián Vecsei Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosa szerint a kistelepülésen élő cigányok elképesztő nyomorát csak helyben kialakított programokon keresztül lehet enyhíteni. Enélkül szerinte drámai kilátások elé néz Magyarország, és ezért ki is jelentette: „ha valaki nem tud szeretni Magyarországon, az most már féljen".
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
A Portfolio megbízható információi szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus egészére összesen mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót vállalt be a magyar kormány az Európai Bizottsággal kötött megállapodás során. A köznyelvben csak büntetésnek mondott tétel jóval nagyobb annál, mint amiről szeptember elején tudni lehetett (300 milliárd forint alatt), de jóval kisebb, mint a múlt héten elterjedt 600-700 milliárdos tartomány. A 400-420 milliárdos büntetés fele egyébként csak a jövőben jelentkezik majd a magyar költségvetés szintjén.
A visszatérítendő uniós finanszírozási források egyre fogynak, de van még néhány jó lehetőség, és emellett az MFB Csoport saját forrásokkal, illetve tőkeági és kezességvállalási megoldásokkal is segíti a kis- és középvállalkozási szektort a következő években – hangzott el minapi székesfehérvári rendezvényünkön. Ezen az újonnan indult Székesfehérvári Városi Alappal, és a CIB Bank széleskörű szolgáltatási palettájával is megismerkedhettek a résztvevők, a panelbeszélgetésben pedig a vállalatfinanszírozás során felmerülő szempontokat, korlátokat és lehetőségeket járták körbe a résztvevők.
„Az 500 is durván túlzó” – hangsúlyozta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy a sajtóban keringő 500-700 milliárd forintos uniós pénzügyi büntetés bevállalásából az igazság melyik számhoz áll közelebb.
Miután kiderült, hogy gigantikus EU-s pénzügyi büntetéseket vállalt be a kormány jórészt közbeszerzési szabálytalanságok miatt, megjelent a parlament honlapján a közbeszerzési törvény újabb módosító indítványa, amely néhány ponton alapvetően változtatja meg a közbeszerzések lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Ezek egy része bevallottan azt célozza, hogy ne fordulhasson elő még egyszer pénzügyi büntetés uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzések terén, takarékosabban bánjanak a közpénzekkel és egyúttal tovább csökkentsék a rendszerrel együtt járó adminisztratív terheket.
Az eddig kalkuláltnál is sokkal nagyobb, közel 700 milliárd forintnyi összes pénzügyi büntetést vállalt be az elmúlt időszakban a magyar kormány azért, hogy az Európai Bizottság újra folyósítsa a brüsszeli támogatásokat Magyarországnak – írja bizottsági válaszokra hivatkozva Jávor Benedek volt EP-képviselő a blogján. A bevállalt büntetések tényleges EU-támogatás tartalma mintegy 590 milliárd forint, a 7 évre járó összes brüsszeli kifizetés több mint 7%-a, így nem véletlen, hogy legalább ennyivel több forrást igyekszik itthon elosztani a kormány az EU-pályázatok terén a túlvállalás segítségével.
Míg a megítélt új EU-támogatások összegénél és darabszámánál átlagosnak mondható hónapon van túl a magyar kormány, addig a támogatás kifizetéseknél szokatlanul gyengének mondható az októberi teljesítmény – derül ki hónap eleji rendszeres elemzésünkből. Ezt a magyar költségvetés kedvező helyzete bizonyára nem indokolja, inkább a különböző fejlesztések időigényes és nehézkes előrehaladása lehet a háttérben. Nagy év végi kifizetési hajrá hiányában az eredmény az lesz, hogy sok százmilliárd forinttal elmarad a kormány a saját maga által idénre kitűzött összes kifizetési céltól.
Miután a legfrissebb jelek szerint 30% közeli felzárkóztatási forrásvágást is elszenvedhet a következő EU-s költségvetésben Magyarország, az EU kohéziós politikáját több szempontból is bíráló véleményt publikált a Magyar Nemzet hasábjain Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Az alábbiakban ezt a két fejleményt foglaljuk össze értelmező keretbe rendezve.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.
Bár augusztus végén és szeptember első heteiben összesen mintegy 500 milliárd forintnyi EU-támogatás ömlött be Magyarországra, ami jócskán javította a magyar költségvetés helyzetét, mégsem kezdett szeptemberben újabb pályázati „osztogatásba”, tömeges eredményhirdetésbe, illetve pályázati kifizetésekbe a kormány – derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ennek főként az lehet az oka, hogy nincs már tömegével bírálatra váró pályázat bent a rendszerben, illetve főként a projektek előrehaladásától függ, hogy a kormány hatóságai mikor mennyit tudnak kifizetni a nyerteseknek.
Már hetek óta azt ígérte a kormány, hogy durván, akár 80-130%-kal is megemelik az erdőtelepítési uniós pályázatban elérhető támogatásokat, és péntek délután valóban át is írták a pályázat szabályrendszerét. Ebből kiderült azonban az is, hogy a pályázat keretösszegét 50,32 milliárd forinton hagyták és továbbra is csak 300 nyertes projekttel számolnak, amelyek majd 25 ezer hektárral növelik az ország erdővel borítottságát. Így tehát aki belevág a telepítésbe, jóval nagyobb támogatásokra számíthat, de érdemes vigyáznia, mert ha október 31. előtt adja be a pályázatát, azt még a régi tartalmi értékelési szabályrendszer szerint értékelik. Érdemes tehát egy kicsit kivárni.
Jelenleg még zajlanak az értékelések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, „ősz végén, jövő év elején lehet majd konkrét számokról beszélni” – jelezte a Portfolio azon kérdésére Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tárca mai sajtótájékoztatóján, hogy a gyenge forint és a visszahulló források milyen új uniós pályázatok előtt mekkora volumenben nyithatják meg az utat.
Ma megjelent és november 11-től várhatóan 2020. január 15-ig lesz majd nyitva az a 20,42 milliárd forintos keretösszegű új uniós pályázat, amely megújuló energia használatát és energiahatékonyságot növelő épületenergetikai fejlesztések támogatását célozza a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Jó hír a cégeknek, hogy a nyáron megjelent kisebb napelemes pályázathoz képest most bővült a támogatható fejlesztési célok köre és bővült a támogatható vállalkozások köre is.
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel...
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
