• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Bréking! Újra jön a brüsszeli pénz, bőkezűbben osztogat a kormány

Míg tavaly ősszel a bizonytalan brüsszeli pénzátutalások miatt váratlanul levágta, most viszont durván megemelte a kormány az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó szállítói előlegek mértékét - derül ki egy szerdai uniós pályázati közleményből. Utóbbi ismét megerősíti, hogy küszöbön áll a nagy alku az Európai Bizottság és a magyar kormány között az elszámolási viták lezárásához és a várhatóan nagy tételben újrainduló brüsszeli átutalásokra készülve a kormány rögtön olyat lép, ami a gazdaságfejlesztési pályázatok nyerteseinek sokaságát érinti majd kedvezően.

Új felzárkóztatási program indul tízmilliárdokból 300 településen

Egy diagnózis alapú roma felzárkózási stratégia indul el Magyarország 300 településén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján, és a programban részt vevő első 30 település igényeihez az idei költségvetésben rögtön 10 milliárd forintot el is különítettek - derül ki a Magyar Nemzet mai cikkéből és egy minapi kormányhatározat együtteséből. A programhoz áprilisban a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki Vécsei Miklóst, a szeretetszolgálat alelnökét, aki a minap uniós százmilliókból megvalósított fejlesztéseket is bemutatott a Jelenlét nevet viselő felzárkóztatási program első két "mintaállomásán", a döntően romák által lakott Tiszabőn és Tiszaburán.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Július elejére átlépte a kerek 6000 milliárd forintos határt a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban itthon kifizetett támogatások összege, azaz a 7 évre szóló keret éppen kétharmadánál tart már az Orbán-kormány - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még mindig van bő 3000 milliárd forintnyi kifizethető támogatás, ami a következő években is jócskán megtámogathatja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Közben egy figyelemre méltó, de csak látszólag ijesztő dolgot is észrevettünk: jócskán levágták a Brüsszelből folyósított támogatási összeget.

A kormány soha nem látott figyelmeztetést adott ki - Közel a nagy brüsszeli alku?

A Portfolio több hazai és brüsszeli forrásból származó információi és egy példátlanul erős figyelmeztetéssel felérő péntek délutáni miniszterelnökségi közlemény abba az irányba mutatnak, hogy nagyon közel lehet (akár már meg is született) a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a sok hónapja tartó súlyos pénzügyi elszámolási vitákban.

Rég nem látott mértékben ömlik az EU-s pénz Magyarországra

December óta a legtöbb, 108 milliárd forintnyi EU-forrást fizetett ki a magyar intézményrendszer májusban a nyerteseknek és ezzel újabb bűvös határhoz ért a kormány a pénzosztásban: csaknem 6000 milliárd forintnál, azaz a 7 évre járó keret kétharmadánál jár már - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Közben a húsba vágó brüsszeli elszámolási viták ellenére májusban újabb 115 milliárd forintnyi pénzt küldött az országnak az Európai Bizottság, ami szintén több hónapja a legmagasabb. Május során egyébként messze a legtöbb új pályázati nyertes (226 cég) a közép-magyarországi régióban örülhetett, míg az elnyert összegek tekintetében a hónapot a környezetvédelmi és energiahatékonysági program irányítói "nyerték" 27 milliárd forintnyi új támogatás megítélésével.

Példátlan befektetési sorozat indult el Kecskeméten

Egész Kelet-Közép-Európában példátlan az a tőkebefektetési konstrukció, amely kecskeméti vállalatok, illetve önkormányzati megtérülő projektek finanszírozását biztosítja - mondta el a Portfoliónak a Kecskemét Fejlődéséért Alapról Badics László, az MKB Consulting divízióvezetője. Meglátása szerint a kipróbált, hatékony üzleti konstrukció példa lehet más vidéki nagyvárosok számára is. Kiemelte azt is, hogy az új konstrukció segítheti a felkészülést a 2021-2027-es uniós ciklusra is, amelyben jelentősen növekszik az olyan források volumene, amelyeket az önkormányzatok kizárólag megtérülő projektekre fordíthatnak.

Nagy lehetőség a csoportos adózás a cégeknek, de figyelniük kell a piaci árra

Számos előnye van annak, ha a kapcsolt vállalkozások a csoportos társasági adózást választják, de nagyon oda kell figyelniük arra, hogy egymás között piaci árakat alkalmazzanak - hívta fel a figyelmet egy közös interjúban Siklós Márta és Király László György. A LeitnerLeitner adószakértői szerint enélkül ugyanis az európai szinten is rendkívül magas magyar adóbírságot kockáztatják a cégek, igaz azt is jelezték: számos ügyben tapasztalják azt, hogy valóban adózóbarát, támogató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzáállása. Ezzel együtt azonban arra is felhívták a figyelmet: bármikor mondhatja azt a NAV, hogy már csak a Cégkapun keresztül benyújtott bevallásokat fogadja el és arra is, hogy a fejlesztési tartalék képzése a különféle kedvezmények kihasználásában is segíthet. Az építőipari vállalkozások, a szálláshely-szolgáltatók, a hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedők pedig jó, ha tudják: átfogó adóvizsgálatra számíthatnak idén. A LeitnerLeitner szakértőivel minapi kecskeméti Gazdasági Fórum konferenciánk keretében beszélgettünk.

Mennyire fáj a forintesés a horvát és olasz nyaralást tervezőknek?

A legrosszabbkor hasalt el a forint, rengeteg magyar terveit húzhatja keresztül - hívtuk fel a figyelmet május eleji cikkünkben, de azóta a forint csak tovább esett és kedden már a történelmi mélypontjához is közel került az euróval szemben, a dollár ellenében pedig kétéves mélypontra bukott. Mivel egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok negyede-harmada tervez külföldi nyaralást, amely milliós méretű tömeget jelent, gyorsan megnéztük, hogy egy évvel ezelőtthöz képest mennyivel drágulhatott a külföldi nyaralás ára. Elsőre úgy tűnik, hogy a török úticélok lehetnének most költség okok miatt a sztárok, de a helyzet csalóka.

Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek

Minden magyar évente átlagosan 130 ezer forintot nyer az Európai Unió legnagyobb vívmányával, a közös piaccal, de hatalmasak az országon, sőt a kontinensen belüli területi különbségek - derül ki egy a minap közzétett tanulmányból. A Sussexi Egyetem és a Bertelsmann Alapítvány közös kutatása szerint míg a nyugat-magyarországi régióban élők jóléte évente átlagosan mintegy 147 ezer forinttal és több mint 3,5%-kal nő a kereskedelem élénkülése nyomán, addig az észak-magyarországiaké csak 77 ezerrel és kevesebb, mint 3,5%-kal. A nagyfokú abszolút különbség mellett az valamelyest örvendetes, hogy a magyarok relatív jóléte átlagosan közel azonos ütemben nő országszerte.

Elosztotta a kormány az összes EU-pénzt, majd behúzta a kéziféket (2.)

Idén áprilisban mindössze 15 milliárd forintnyi új EU-támogatást osztottak el a magyar hatóságok, ami az elmúlt évek egyik leglassabb havi üteme - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunk során. Ez a tempó persze nem meglepő annak tükrében, hogy amint megírtuk: április elejére, azaz 4 év alatt, elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket a kormány. Közben az is figyelemre méltó, hogy a támogatások kifizetési üteme sem pörög igazán: áprilisban "mindössze" 75 milliárd forint volt, miközben Brüsszelből a múlt hónapban is jött mintegy 32 milliárd forintnyi átutalás. Az óvatos itthoni kifizetési tempó mögött még mindig zajló pénzügyi elszámolási viták is meghúzódhatnak.

Áldás vagy átok lenne Magyarországnak az euró? - Üzentek a régiós vezetők

Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

4 év kellett a 7-ből: az összes EU-pénzt elosztotta a kormány

Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.

4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen

A világ különböző BMW-gyáraival kapcsolatos döntések és az autómárka eddigi stratégiája afelé mutat, hogy a debreceni gyár 2023-2024 körül kezdheti meg a termelést, igaz egyelőre nem ismert autótípus mellett - vázolta a Portfolio Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén Póser Zoltán. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője azonban azt is jelezte, hogy addig is nagyon pöröghet a város térségének gazdasága, hiszen messze a legtöbb gazdaságfejlesztési EU-pályázatot nyerték el az ottani székhelyű cégek az országban. A panelbeszélgetésben részt vevő vállalati vezetők úgy látják, hogy már az eddigi "pörgéshez" is nagyon megnehezedett a munkavállalók felvétele és ezzel együtt megugrottak a bérek is, de egyelőre nincsenek még (tömegesen) külföldi munkavállalók a városban, mert nincs még égető szükség rájuk. A Portfolio ingyenes Gazdasági Fórumsorozata május 14-én Szegedre, majd május 16-án Kecskemétre látogat, további részletek és regisztráció itt és itt.

Azt hitted, hogy már vége az EU-pályázatok ingyenmillióinak? - Most figyelj!

Forrásátcsoportosítások és egyéb okok miatt a következő hetekben mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel jelenhetnek meg újabb gazdaságfejlesztési célú EU-pályázatok a kis- és közepes vállalkozásoknak, így tehát nem ért még véget a jó lehetőségek sora ebben az uniós ciklusban - hívta fel a Portfolio figyelmét az ECC-Consulting Zrt. vezérigazgatója. Farkas Tamás arra is rámutatott, hogy a nagyvállalatoknak is vannak újra jó lehetőségek, hisz már él az idei beruházási támogatási program, amely ráadásul már kereskedelmi tevékenységre is biztosít forrásokat.

Feszíti a cégeket a gyors béremelés - Íme a járható utak

Az adott cég termelékenység növekedésével összhangban lévő béremelést célszerű csak megvalósítani és közben törekedni kell a munkahely-kiváltó beruházásokra akár az NHP Fix segítségével, mert a bérspirál egyelőre nem áll meg Magyarországon - ez volt a fő üzenete a minap Győrben megrendezett Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumunknak, ahol a vállalatvezetők, banki szakemberek, gazdasági elemzők járták körbe a magyar gazdaság versenyképességének és munkaerőpiacának kilátásait. Április 4-én Debrecenben, május 14-én Szegeden, 16-án pedig Kecskeméten beszélgetünk az ottani cégek illetékeseivel ezekről a témákról, érdemes tehát regisztrálni azokra az ingyenes rendezvényeinkre is a fenti linkeken.

Két csúfos kudarc után mi jön most a Brexitben?

Minden idők negyedik legnagyobb arányú, 149 fős, leszavazását szenvedte el tegnap Theresa May kormánya a brit parlamentben a kiegészített Brexit-megállapodás témájában, így ma este a megállapodás nélküli kizuhanásról, holnap pedig várhatóan a Brexit március 29. utánra halasztásáról szavazhatnak a képviselők. A bizonytalanság hatalmas, mert a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyve továbbra is benne van a pakliban, miközben annak esélye is nőtt, hogy az Egyesült Királyság még jó ideig az EU tagja marad. Ezek a napok, beleértve a jövő heti EU-csúcsot is, kritikus fontosságúak az egész Brexit-históriában, hiszen tisztulhat végre valamelyest a kép, hogy melyik forgatókönyvnek mekkora a valós esélye.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility