• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Íme a stratégia, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most"

Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia, az Innovációs Alap forrásaiból várható versenypályázatoknak pedig az a fő célja, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most" - hangzott el az innovációs fórumsorozat mai budapesti zárórendezvényén. A "vízfejűség" témája kapcsán Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke megjegyezte: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, amikor nagyon sokan áramlanak a főváros irányába, akkor néhány évtizedes távon 4-5 millió főre duzzadna Budapest és az agglomeráció lakossága, amire nincs felkészülve a főváros és Magyarországnak sem lenne jó az elnéptelenedő vidék miatt.

Ilyet még nem láttunk: visszavágták a megítélt EU-pénzeket Magyarországon

Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.

A legfontosabb három cél közé kell emelni a digitalizációt Magyarországon

A digizalizáció az ipari forradalomhoz hasonlít, amely bizonyos területeket elsöpört, másokat felemelt, de sokkal gyorsabban fog lezajlani, így aki nem lép gyorsan, lemarad és komoly társadalmi feszültségekkel nézhet majd szembe - hangsúlyozta a Portfolio-nak Jánoskuti Levente. A McKinsey budapesti irodavezető partnere a minap a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén is bemutatta, hogy miért kell a három legfontosabb nemzetgazdasági cél közé emelni a digitalizáció kérdését és nagy nyitottságot érzékelt a testületben. Javaslata szerint az oktatás és a közszolgáltatások terén, illetve a kkv-k körében kell hathatós lépéseket tenni a digitalizáció irányába, ami versenyképesebb tudáshoz és vállalati működéshez is elvezet majd, így egy jól megtervezett, központi koordinációs egység által összefogott folyamat az ország versenyképességéhez is nagyban hozzájárulhat.

Húsba vágóan korlátozná a kormány és Brüsszel is az EU-pénzek itthoni elköltését

A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.

A magyar kormány is előhúzta a kalapból a Brexit vészforgatókönyvét

A brit parlament január 15-i döntésével "jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége" az Európai Unióból, ami azt jelenti, hogy március 30-tól külső, harmadik országgá válna az Egyesült Királyság és erre a helyzetre a magyar törvényekkel is fel kell készülni - áll annak a törvényjavaslatnak az általános indoklásában, amelyet Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a minap nyújtott be a parlamentnek, miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a javaslatot.

Kiszivárgott a nagy német-francia paktum, ami Magyarországnak is fájhat

Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.

Nagy lehetőség áll a magyar élelmiszeripari és borászati ágazat előtt

Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs. A Rekontir BPM tulajdonos ügyvezetője szerint érdemes minél hamarabb lépni a pályázat segítségével a fejlesztések terén, mert közeleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus vége és aki él ezzel a pályázattal, akár komoly versenyelőnyre is szert tud tenni.

Megússza Magyarország az EU-pénzek durva vágását?

Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.

Újabb brüsszeli pénzesőre számít a kormány

Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:

Brexit: sorsdöntő hét előtt állhat az ország

Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.

Elállt az óriási brüsszeli pénzeső, de még százmilliárdok várnak a magyarokra

Az extrém magas tavaly év végi brüsszeli EU-s átutalások után januárban alig kaptak pénzt a magyar hatóságok, de ezzel együtt az itthoni céges pályázók mégis hatalmas lehetőségek előtt állnak idén, hiszen még mindig rengeteg EU-forrás vár elosztásra. A Portfolio vizsgálata szerint ugyanis "hiába" döntöttek már a 7 évre járó keretösszeg 98%-áról, ezek jelentős része "visszahullhat" az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt és így több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.

Sokat köszönhet az Audinak Győr: az összes megyét tönkreverte

Az elmúlt tíz év során messze a legnagyobb egy főre jutó GDP-növekedés, azaz gazdasági fejlődés, Győr-Moson-Sopron megyében ment végbe Magyarországon belül, noha itt zajlott az elmúlt két évtized messze legnagyobb sztrájkja a napokban. Az érdekes kettősségnek többek között az lehet az oka, hogy az Audi-gyár felfutó termeléséből és itt jelentkező profitjából a gyár dolgozói csak korlátozottan részesedhettek, igaz mindenki úgy forgatta ebben a vitában a statisztikákat, ahogy neki kedvezőbb volt. Az mindenesetre biztos, hogy a megye gazdaságilag sokat köszönhet az Audinak és beszállítóinak, mi pedig ennek apropóján megnéztük, hogy a többi megyében mekkora előrelépés történt az elmúlt években. Kiderült: míg Győr-Moson-Sopron mellett Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye nagyot lépett előre az uniós átlag felé, aközben Budapest és Pest megye lényegében nem tudott közeledni ahhoz.

Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket

Bármilyen lépések kombinációja elképzelhető a Brexit-megállapodás brit alsóházban várható ma esti elutasítása után és éppen ez az, ami tág teret ad az értelmezésnek, így a piaci mozgásoknak is. A Brexit abszurditása a 2016 nyári népszavazás óta szinte folyamatos, amit az is igazol, hogy az anno bent maradás mellett kampányoló Theresa May kormányfő hétfőn már taktikai okok miatt arról beszélt: a mai szavazási kudarc esetén már nagyobb lesz az esély az EU-ban maradásra, mint a megállapodás nélküli kizuhanásra, noha neki éppen a brit kilépést kellene lemenedzselnie. Egy dolog biztos: a kereskedők paradicsoma lehet az ilyen, nagy volatilitással jellemezhető időszak, miközben a hosszabb távra tervező befektetőknek ez inkább a rémálom-kategória.

Gigantikus karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Rendkívül felpörgött a karácsony körüli napokban az EU-pénzek brüsszeli átutalása Magyarország felé és így a Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.

A 2019-es év még erős lehet, aztán behúzhatja a féket a magyar gazdaság

A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.

Újabb hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből - Mégis mi van a háttérben?

Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.

Tudtad? - Budapest a motorja Európa befektetésgeneráló hálózatának

Már tíz éve megalapították és Budapest a székhelye annak az uniós intézménynek, amely Európa egyik legfontosabb innovációs és befektetésgeneráló hálózatát működteti: az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (EIT) van szó. Az EIT Európa-szerte több mint 40 innovációs központot működtet és Magyarország nemcsak amiatt különleges, hogy itt a székhely, hanem amiatt is, mert mind a hat tudás és innovációs közösség (KIC) megtalálható itt, amelyek számos nagy magyarországi céggel és egyetemmel együttműködnek. Az EIT a napokban mutatta be átfogó tevékenységét, így kiderült, hogy az évek során már több mint 1250 innovatív vállalkozást támogatott mentorálással, képzésekkel és anyagilag is. Utóbbi kapcsán lényeges: összesen már több mint 890 millió euróval segítettek abban, hogy a piacképes termékek- és szolgáltatásokkal rendelkező cégek egyre nagyobbra nőhessenek és alkalmassá váljanak akár sokmillió eurós kockázati tőkebefektetéseket is megmozgatni.

Hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.

Merkel: nem tárgyaljuk újra a Brexit-megállapodást - De akkor mi jöhet?

Számos EU-s vezető döntéshozóval összhangban ma Angela Merkel német kancellár felől is olyan jelzés érkezett, hogy szó sem lehet a november 25-én szentesített Brexit-megállapodás újratárgyalásáról, csupán arra tesznek erőfeszítéseket, hogy az északír-ír határ kérdésében a briteket megnyugtatni igyekvő kereteket dolgoznak még ki. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben tudja majd tényleg megnyugtatni a brit alsóházi képviselőket, akik többsége nem szavazta volna meg az eredetileg mára kitűzött, de tegnap elhalasztott szavazáson a megállapodást. Azóta egyébként annyi tisztázódott, hogy legkésőbb január 21-ig mindenképpen a brit parlament elé viszi a kormány a végső Brexit-megállapodás szövegét jóváhagyásra.

Magyar cégek tízezrei kaszálhatnak nagyot az exportpiacokon: íme, a megoldás

A magyar lakosság több mint 70 százaléka napi szinten használja az internetet, de közben a cégek 56%-ának nincs weboldala, 29% pedig semmilyen marketing tevékenységet nem folytat, így tehát "aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer" - mutatott rá a cégek tízezrei számára kínálkozó üzleti lehetőségre a Portfolio-nak adott interjúban Vadász Illés. A Google Magyarország Industry Managere szerint arra van a leginkább szükség, hogy a cégvezetők szemlélete megváltozzon: "nekik kell felismerni, hogy a digitális jelenlétre miért van szükség és a megfelelő irányba mozdítani a vállalkozásukat". A szakértő azt is kiemelte, hogy "sok vállalat továbbra sem gondolkozik export tevékenységben, pedig nem sokkal bonyolultabb, mint az itthoni online értékesítés és a külföldi versenytársak megjelenésére egy nagyon kézenfekvő válasz."

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility