Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.
Hosszú távú nukleáris fűtőanyag ellátási szerződést kötött egymással a francia Framatome és a Szlovák Villamosművek, amelynek keretében 2027-től a Framatome által gyártott fűtőanyag érkezik a szlovák atomerőművekhez. Ezek egyébként ugyanolyan VVER-440-es típusú blokkok, mint amelyek Pakson is működnek, és a Framatome által a közelmúltban elnyert uniós támogatási program partnerei között a Szlovák Villamosművek mellett az MVM Paksi Atomerőmű is megtalálható.
A legfrissebb információk alapján bár kiesett az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli kőolajszállítása Magyarország és Szlovákia felé, de ezt egyelőre más orosz szállítók kipótolták júliusra, így nincs rövid távon ellátásbiztonsági kockázat a két ország üzemanyagpiacán. Ezzel együtt ahogy Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője fogalmazott a Portfolio-nak: figyelmeztető lövéssel ér fel Magyarország és Szlovákia számára az ukránok Lukoillal szembeni lépése. Ha pedig esetleg nagyon eldurvulna a viszony, és ezért teljesen leállítanák az ukránok a Barátság II. olajvezetéken a szállításokat felénk és a szlovákok felé, akkor mindkét ország olajfinomítójának teljesítményét vissza kellene fogni 20-30%-kal, és akár 5-10%-os kiskereskedelmi üzemanyagár-emelkedés is kialakulhat idehaza.
Ma, azaz csütörtök délután fél 3-tól a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját 25-25 MW-tal le kellett terhelni a rendszerirányító utasítására – jelezte üzemi esemény című szűkszavú közleményében az erőmű.
Egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot a tranzit céljából - vette észre a Portfolio egy ukrán elnöki rendelet mellékletében. A magyar olajcég eddig kb. 70 százalékban Oroszországból érkező olajat dolgozott fel, és ezen belül a legnagyobb orosz szállítóra vonatkozik az új tiltás, így a helyzet tartós fennmaradása esetén akár ellátási probléma is lehet a magyarországi, illetve a térségi üzemanyagellátásban. De mennyire súlyos és hogyan oldódhat meg a helyzet, egyáltalán szükség lesz még orosz olajra 2025-ben? Frissítés! A délután második felében több fontos információ is kiszivárgott, amelyek arra utalnak, hogy a Lukoil felőli szállítások kiesése problémákat okoz a Molnak, főként a szlovákiai finomítójának.
Az uniós szankciók miatt Isztambulban tárgyalt szerdán egymással a magyar kormány, és az orosz Roszatom delegációja a Paks II. projekt állásáról és a további menetrendről, és erről mind Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mind az orosz fővállalkozó Roszatom kommunikált, így ezek összevetéséből kiolvasható a következő időszak menetrendje. Ezek alapján még júliusban elindul a gödör lemélyítése a projekt területén, augusztus elejéig megérkezik Paksra a hatalmas, 750 tonnás zónaolvadékcsapda berendezés; év végéig pedig megtörténhet az első beton kiöntése az ötös blokk alatt, amellyel hivatalosan is megkezdettnek minősül majd az atomerőmű építése. A magyar kormányzati nyilatkozat szerint már most is dübörög a munka Pakson, és minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején termelésbe állhasson a két új reaktorblokk. Ez a magyar kormány által rendszeresen hangsúlyozott céldátum a Roszatom közleményében nincs benne.
Bár egy legyengült hidegfront hatására néhány fokkal csökkent mától a napi csúcshőmérséklet Magyarországon, de ezzel együtt is ma hazai viszonylatban történelmi csúcsközeli, ezer eurós áramár alakult ki holnap este 8 és 9 óra közöttre a magyar áramtőzsdén. Az áram- és gázfogyasztási trendekről, kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és regisztráció itt.
Az esti órákban elképesztően magas szintre ugrik az áram ára a magyarországi nagykereskedelmi piacon ezekben a napokban: már-már az energiaválság legakutabb fázisának árszintjeit idézik az aktuális számok, ami jelentős mértékben összefügg az Európa-szerte tomboló hőséggel, és az emiatt megugrott hűtési igénnyel.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
A garantált értékesítési áron keresztül működési támogatást nyújtó modellről egyösszegű beruházástámogatási modellre tér át a német megújuló energiatermelési támogatási politika, amely a költségvetés számára kevesebb kiadással, a beruházók számára viszont jelentősen több piaci-értékesítési kockázattal jár - gyakorlatilag ez az az óriási változás, amelyről furfangos megoldások mellett megállapodtak múlt péntekre a német kormánypártok a 2025-ös költségvetés keretei kapcsán. Mindez magyar szempontból is fontos, hiszen a német megújuló energiatermelési kapacitások mérete a magyar nagykereskedelmi villamosenergia árakat is jócskán befolyásolja, másrészt idehaza is született már a közelmúltban javaslat a megújuló energiatámogatási rendszer megváltoztatására. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet regisztrálni.
Az ukrán villamosenergia rendszerüzemeltető pénteken azt közölte, hogy ma 35851 megawattóra áramot fog importálni a szomszédos országokból, ami új történelmi csúcsnak számít, és Magyarország is érzi ezt.
Az elmúlt napokban történelmi csúcsra ugrott Magyarország nettó áramexportja Ukrajna felé, mert az orosz támadások miatt kiesett ukrán energiatermelést óriásira pörgetett importból kénytelenek fedezni, és közben a nyári melegben felfutott az ukrán villamosenergia igény is. Mindez júniusban azt eredményezte, hogy az Ukrajnával szomszédos országok közül messze Magyarország exportálta a legtöbb áramot keleti szomszédunkba; és ez a hőségben várhatóan még hetekig így marad. Még a felpörgetett uniós áramimport sem elég azonban ahhoz Ukrajnában, hogy meg lehessen úszni a naponta sok órás áramszüneteket, amelyet országszerte éreznek az emberek. A szorult helyzetbe került ukránokon jórészt azért tudunk segíteni, mert az összekapcsolt európai árampiac részei vagyunk, és mindez kapóra jön például a magyarországi naperőmű tulajdonosok egy kis részének is, akik a nagykereskedelmi piacon értékesítik a villamos energiát.
Csekély volt a gázkereskedői érdeklődés a Románia felől Magyarország irányába történő, megnövelt gázszállítási kapacitásokra a csanádpalotai határkeresztező ponton, így a minap megrendezett inkrementális kapacitásaukciókat lezárta és törölte a két ország gázhálózat üzemeltetője – derült ki az FGSZ és a Transgaz közös közleményéből. Frissítés! Fontos, hogy a szintén a héten zajlott éves aukciók során jelentős igény érkezett a már meglévő - 2023. októbertől évi 2,6 milliárd köbméterre növelt román irányú beszállítási - éves technikai kapacitásokra, egészen a 2031/32-es gázévig. Így tehát a mostani inkrementális aukciók eredménye alapján az történt, hogy 2028 után egyelőre nem bővül tovább a magyar-román határkeresztező pont kapacitása, mert egyelőre nincs elégséges kereskedelmi igény erre.
Orosz helyett azerbajdzsáni gázt szállítana Ukrajna a jövő évtől a saját tranzitvezetékein, és erről, illetve egyéb lehetőségekről már zajlanak az egyeztetések – ezt a fontos bejelentést tette a Bloombergnek adott szerdai interjúban Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szavai afelé mutatnak, hogy Magyarország kisebb, évi 1 milliárd köbméteres, hosszú távú orosz gázvásárlási szerződését át kellene írni, és ez megerősíti a Portfolio múlt heti elemzését, amelyben azt vázoltuk, hogy hamarosan széteshet a magyar-orosz gázvásárlási struktúra jelenleg ismert formája. Frissítés! Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök interjúja megjelent, az orosz miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta: Oroszország 2024 után is kész szállítani orosz gázt Ukrajnán át az EU-ba, ha meg tudnak erről állapodni az ukránokkal.
Különösebb hírverés nélkül átírták a napokban a 2021 végén indult lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat végrehajtásának határidejét, illetve a projektek fizikai befejezésének szabályrendszerét – vette észre a Portfolio.
Jelentős az esélye annak, hogy a jelenlegi magyar-orosz gázszállítási struktúra szétesik a következő hónapokban a Gazprom elleni választottbírósági ügyhalmaz következményeként – mondta el a Portfolio-nak két megbízható, a témára rálátó szakmai forrás. Egy harmadik szakértő pedig azt jelezte, hogy már el is indult a háttérben a mozgolódás - például Törökországban - arra, hogy ezt a nagy változást kezelni lehessen. Egy negyedik forrásunk az orosz-ukrán trazit jövőre tovább élésének egyik fontos jeléről adott információt. Fontos, hogy még ha tényleg szét is esik a magyar-orosz gázszállítási keret jelenleg ismert formája, akkor is eljutna hozzánk az orosz gázmolekula, csak más együttműködések, és esetleg más útvonalak segítségével. Éppen ezért a fenti forgatókönyv egyelőre nem jelentene érdemi kockázatot a magyar ellátásbiztonságra, és egyébként is az elmúlt évtized legmagasabb szintjén áll a magyar gáztárolók töltöttsége. Emellett az oroszon kívüli gázellátási együttműködéseink, illetve az eddig megtett óvatos diverzifikációs lépéseink is segíthetnek átnavigálni egy turbulensebb gázpiaci környezetet. A gázpiaci kilátásokról, diverzifikációról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, részletek és jelentkezés itt.
Egy varsói bírósági döntés miatt bő egy hónapja a lengyel Orlen arra figyelmeztette a magyar állami MVM gáznagykereskedő vállalatát, a CEEnergy-t, hogy több, mint 350 millió eurót lefoglalhat a magyar cég Gazprom felé indított pénzátutalásából, hogy a saját követelését érvényesítse az orosz céggel szemben – tudta meg a Reuters. Gázpiaci kilátásokról, diverzifikációs és ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
Egy minapi szlovák törvénymódosítás elhárította azt a veszélyt, hogy a nagy szlovák közműszolgáltató SPP pénzátutalását, eszközeit lefoglalják a Gazprom elleni uniós választottbírósági perek végrehajtása során – gyakorlatilag ezt a nyugtató célzatú közleményt tette ma közzé az SPP.
A hétfőn elfogadott 14. oroszellenes uniós szankciós csomagban egy önálló fejezet rögzíti, hogy a Paks II. projektre semmilyen uniós szankció nem vonatkozik, és a szankciómentesítési eljárás is megszűnt, így ez a kettő fejlemény nagy lehetőséget jelent az uniós hátterű beszállítók számára a projektben való részvételre – mondta el a Portfolio-nak adott rövid nyilatkozatban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre kijelentette: a friss uniós döntés alapján gyakorlatilag biztosra veszi, hogy a Siemens Energy teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségét a Paks II. irányítástechnikai rendszerének leszállítására. Egy iparági forrásunk szintén úgy látja: elhárult az a veszély, hogy a német exporthatóság esetleg blokkolná az engedély kiadását a Siemens Energy felé az irányítástechnikai rendszer leszállítására; és arra is rámutatott: a kettős felhasználási célú technológiák engedélyezési eljárásában példátlan lenne a két uniós tagállam közötti technológiaátadás blokkolása.
A magyar kormány öt energetikai projektre kért támogatást a brüsszeli Modernizációs Alapból, amelyek közül az Európai Bizottság végül hármat hagyott jóvá 76,8 millió euró (mintegy 30 milliárd forint) összegben, így két távfűtési projektre, és az energiaközösségek fejlesztésére kapunk pénzt az uniós kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt forrásokból – jelentette be ma a Bizottság. Fontos, hogy ez egy teljesen különálló uniós alap a kohéziós és a helyreállítási forrásoktól, és így nem is érinti ezt az alapot a Magyarország és a Bizottság közötti jogállamisági vita, illetve a folyósítási feltételrendszer.
