Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kiküldött a bolgár gázhálózat üzemeltetője, a Bulgartransgaz, tegnap egy levelet a gázkereskedőknek, amelyben máig adott határidőt arra, hogy jelezzék: mennyi orosz gázzal kereskedtek október végéig, és ha erre nem válaszolnak, akkor az összes általuk forgalmazott gázt orosz eredetűnek fogja tekinteni a Bulgartransgaz, és erről a mennyiségről állítja ki a 20 levás díjat tartalmazó számlát – tudta meg a Portfolio egy gázkereskedő forrástól.
Azért vetettük ki az orosz gázra a 10 eurós energia-hozzájárulást, hogy segítsük az orosz gázról leválást, és közben költségvetési bevételre is szert tegyünk, harmadrészt pedig azért, hogy az orosz gázszállítás drágításával egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki a régiós gázpiacon – ezt a három érvet mondta Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter a capital.bg portálnak adott interjúban.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Idén eddig már 1,4 milliárd köbméter plusz orosz gázt vásárolt Magyarország a 4,5 milliárd köbméteres hosszú távú szerződésen felül, és ha fenntartja ezt a felpörgetett vásárlási ütemet a Török Áramlaton keresztül, akkor év végéig további 0,85 milliárd köbmétert vásárolhat – derül ki a Portfolio számításaiból. Úgy tudjuk, hogy a minapi pekingi látogatáson az orosz vezetés megkérte a magyart, hogy éljen a plusz orosz gáz vásárlásának lehetőségével, és erre a megállapodásra Alekszej Miller Gazprom-vezér is utalást tett a hétvégi nyilatkozatában.
Számos jogsértést lát a bolgár államfő az új bolgár gázpiaci energia-hozzájárulásról szóló törvényben, amely 10,2 eurós költséget ró az orosz gáz importjára és tranzitjára megawattóránként, és ezért a bolgár alkotmánybírósághoz fordult csütörtökön – derült ki Rumen Radev elnök közleményéből. A téma bizonyára szóba kerül a ma délután 3-kor kezdődő brüsszeli EU-csúcson is, hiszen érinti többek között Magyarország, Ausztria, Csehország és Szlovákia gázellátását is a Török Áramlaton keresztül.
Az Európai Bizottság az EU-ba érkező importgázra is kiterjeszti a metánkibocsátási korlátozást 2030-ig, ami az orosz, és az algériai gáz megcélzása mellett az amerikai cseppfolyósított földgázt is „eltalálhatja” – derült ki abból az október 23-i dátumú tervezetből, amelybe betekintést nyert a Reuters.
A Bulgárián át Szerbiába és Magyarországra irányuló orosz gázszállítások növelik az orosz befolyást, a minap bevezetett bolgár energia hozzájárulás azonban nem az ottani gázárak növelését, hanem a Gazprom profitjának csökkentését célozza – jelentette ki Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök a brit The Independent tudósítása szerint. Egy bolgár szakértő a Bloomberg TV-nek azt mondta: könnyen lehet, hogy a Gazprom egy gázpiaci trükkel ki tudja kerülni az őt megcélzó bolgár pénzügyi terhet, de ha ez így lenne, akkor vis maiorra hivatkozva leállhatnak a gázszállítások a Török Áramlaton.
Az egyeztetés nélkül bevezetett új bolgár gázpiaci „energia-hozzájárulást” nagyon nehéz beszedni, illetve nem kívánt súlyos következményekhez vezethet, akár leállhatnak a gázszállítások Bulgária, Szerbia, illetve Magyarország felé, ezért egy működőképes rendszer kidolgozásáig az intézkedés elhalasztását kéri az Energiakereskedők Európai Szövetsége – derült ki abból a két levélből, amely két különböző forrásból a Portfolio birtokába jutott. Az egyik levéltervezetet a bolgár energiaügyi minisztériumnak címezték, a másik levelet már el is küldték az Európai Bizottság energiaügyi és kereskedelmi főigazgatóságainak október 19-én. Bár a két levél tartalma nagyon hasonló, az érvelésben lényes különbségek is felfedezhetők.
Mi is bűnösök vagyunk azzal, hogy orosz gázt továbbítunk Bulgárián keresztül, és azért vezetjük be a jelentős „energia-hozzájárulást”, hogy egy kicsit fájjon a Gazpromnak, miközben arra kényszerítjük Szerbiát és Magyarországot, hogy másfelé tekintsenek – ezt mondta az ügyre rálátó névtelen forrás a Financial Timesnak. A téma nagyon összetett, és számos forgatókönyv azonosítható, amelyek közül egyesek a Magyarországra érkező orosz gázszállítást is érinthetik.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
Az orosz Gazprom nem tudja jogszerűen áthárítani az MVM-re azt a pluszköltséget, amit egy új bolgár törvény miatt kell megfizetnie a tranzit után, és egyébként is vannak lehetőségek a helyzet kezelésére, így egyelőre nem kell aggódni a magyar gázellátásért – jelezte több gázpiaci forrás egybehangzóan a Portfoliónak.
Hónapok óta kb. nettó 20 millió köbméter földgáz érkezik Magyarországra naponta a Török Áramlaton Szerbia felől, Ausztria felől viszont hetek óta szinte semennyi. Éppen ezért tűnik veszélyesnek az a friss bolgár törvény, ami durva költségemelkedést okoz az orosz földgázt továbbító bolgár gáztranzitcégnek. Amint hétvégi cikkünkben bemutattuk, félő, hogy az oroszok ezt átterhelik a magyar állami cégre, sőt a gázszállítások akár le is állhatnak a Török Áramlaton. A Szerbia felől érkező jelentős gázimportnak egyébként lényeges szerepe lehetett abban, hogy szinte teljesen megteltek a magyar gáztárolók a fűtési szezon kezdetére.
Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Bár Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Moszkvában arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, de már utalt egy eddig nem ismert kihívásra is. Bulgáriában kihirdetésre vár egy törvény, amely jelentősen drágábbá tenné a Magyarországra tartó gáztranzitokat is, sőt Szijjártó kilátásba helyezte az orosz gáztranzit esetleges leállását is.
A Napenergia Plusz Programról szóló friss kormányhatározat a gyakorlatban azt jelenti a Portfolio kormányzati körből megerősített értelmezése szerint, hogy a kormány lezárja a két éve elindított 201 milliárd eurós lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, azaz nem hirdeti meg a korábban tervezett második pályázati kört, és az így felszabaduló forrásból indítja el a 75,8 milliárdos keretösszegű új programot. Összefoglaljuk röviden, hogyan jutottunk idáig, és ez mit jelent.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
Érdemben, a Portfolio kalkulációi szerint 0,8%-ponttal, mérsékelte idén szeptemberben az éves alapú inflációt az, hogy a tavaly nyári rezsiváltozások akkor megugrasztották a lakossági gáz- és áram egységárát, ami most kipörgött a bázisból. A KSH ma közzétett adatai azt is jelzik, hogy a gázárak esése mellett a PB-gázpalack cseredíja továbbra is magasan maradt, az egységes fűrészelt tűzifa ára pedig újra meglódult a fűtési szezon kezdetéhez közeledve.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.
