Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Az idei év első tíz hetében átlagosan 40%-kal ugrott meg az orosz vezetékes gázszállítás Európába a Török Áramlaton át a tavalyi hasonló időszakihoz képest – hívta fel a figyelmet a comandir.com orosz nyelvű portál. Az első olvasatra meglepőnek tűnő hírt érdemes kicsit kiegészíteni, és tisztába tenni, hogy lássuk: mi is a nagy kép. A gázbeszerzési és gázár kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Felpörgött a híráramlás a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodás ügyében, főleg azután, hogy a minap a szlovák miniszterelnök a folytatás lehetőségéről beszélt, illetve gázpiaci szakértők is jelezték: lenne technikai megoldás az orosz gázszállítások folytatására nyugati irányba még azzal együtt is, ha nem születik megállapodás direktben Oroszország és Ukrajna között a háború miatt. A gázbeszerzési témák is szóba kerülnek a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből, amelyek megerősítették a Portfolio értesüléseit. Cikkünkkel összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Váratlanul nagy, 10 GW feletti, megújuló energiás beruházási terv ömlött be a második közzétételi eljárásban, ami legalább egy új preferencialista kidolgozására készteti az Energiaügyi Minisztériumot azért, hogy a zöld energia további terjedését segíteni tudja – tudta meg a Portfolio. A preferencialista élén a szélenergia kapacitások és az zöldenergiatárolás terjedése állnak azért, hogy a meglévő hálózati csatlakozási pontok, illetve a kiadott csatlakozási engedélyek kapacitását minél jobban ki lehessen használni; és ennek elősegítése érdekében egy új térkép is készül a befektetőknek. Úgy tudjuk, hogy a fenti célok érdekében a kormány módosítani fogja a közzétételi eljárásokra, illetve a biztosítéknyújtási rendszerre vonatkozó szabályokat, és végül a Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai tartalma és tervezési időhorizontja alapján kerülhetnek elbírálásra a beadott csatlakozási igények.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Elérte a 6000 megawattot az ipari és háztartási méretű naperőművek együttes kapacitása Magyarországon, azaz háromszor akkora már, mint a Paksi Atomerőműé – jelentette be az MVM kalocsai ügyfélszolgálati irodájának átadó ünnepségén Lantos Csaba.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
"A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" - jelezte egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek, amely értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz. A magyarországi naperőművek terjedésének kilátásairól, a zöld áram beszerzés és elosztás kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, további részletek itt érhetők el.
A négy pillérből álló új stratégiánk jelentős finanszírozási igényt generál a következő tíz éves időtávon, így kedvező piaci feltételek esetén további hitel és tőkepiaci forrásbevonások várhatóak a következő években - mondta el a Portfolio-nak adott gyorsinterjúban Fazekas László. Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese ma délelőtt befektetői tájékoztatót tartott az MVM Csoport hitelezőinek és befektetőinek, amelynek keretében arról is beszélt, hogy a cégcsoport konszolidált adózott eredménye 2023-ban az előzetes, még nem auditált számok alapján 372 milliárd forint lett az első félévi 209 milliárd forint után. Fazekas László összefoglalta azokat a főbb tényezőket, amelyek hozzájárultak a rekord mértékű nyereséghez, és külön hangsúlyozta, hogy "az egyetemes szolgáltatási szegmens továbbra is nullszaldós, tehát a lakossági ellátáson nincs nyereség", mert amennyi veszteséget ennek keretében elszenved a cégcsoport, annyit térít meg a költségvetés a Rezsivédelmi Alapból. A gazdasági vezérigazgató-helyettes arról a friss fejleményről is beszélt, hogy minek köszönhető a cégcsoport ESG minősítésének jelentős javulása. Külön cikkünk a befektetői tájékoztató további érdekességeiről itt olvasható.
Fontos információkat vázolt fel a mai befektetői tájékoztató során az MVM Csoport az új, 2035-ig terjedő, négypilléres stratégiájáról a nyilvánosságra hozott befektetői prezentáció segítségével. A bemutatót tartó Fazekas Lászlóval, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettesével sikerült egy gyorsinterjút készítenünk az új stratégia és az előzetes 2023-as pénzügyi eredmények kapcsán, amely interjúnk itt olvasható.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég, a Janaf adok-kapokjától, a Mol éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat, amire gyorsan reagált is a Janaf. Csütörtökön újabb fejlemény történt az ügyben, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége, a Slovnaft is feszólalt a horvát partnercég árazásával szemben. De adódik a kérdés: tényleg méltánytalanul drága a horvát tranzit? Egyáltalán, mekkora összegekről folyik a látványos és hangos vita?
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Az OPUS-TITÁSZ esetén közel 100 ügyfelet, az MVM esetén 13 ügyfelet érint az a fejlemény, hogy egyelőre mégsem kerülnek át a szaldóból a bruttó elszámolásba, mert 2013. vége után bővítették a háztartási méretű kiserőművüket – tudta meg a Portfolio a két elosztóhálózati üzemeltető sajtóosztályaitól.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
Áprilistól a földgáz betárolási díja 58%-kal 331,03 forint/MWh-ra esik, a kitárolásé 60%-kal 52,48 forint/MWh-ra, a tárolói kapacitásdíj szorzója pedig 18%-kal 0,32-re esik – közölte friss határozatának mellékletében a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal.
Az elmúlt hetek heves vitái után hétfőn megszületett a három német koalíciós párt vezetői között a megállapodás az új német erőművi stratégiáról, amelynek jegyében négy nagy rugalmas gázerőmű építését támogatja majd a német állam, az ezekkel kapcsolatos tenderek rövidesen megjelennek – jelentette be a német gazdasági tárca. Frissítés! Később a Reuters-nek két német koalíciós forrás azt jelezte, hogy mintegy 16 milliárd eurót takarhat a tervezett állami támogatás a 4 gázerőmű számára, ami fedezné a beruházási és a későbbi üzemeltetési költséget is.
Mindössze pár dátumot írt át a kormány a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányrendeletében, de ezeknek igen nagy, sok száz milliárd forintos a jelentősége. Mellette természetesen a földgázellátás biztonságához is hozzájárul a döntés.
