Már közel 2 éve csökkenésnek indult a világban az infláció, a jegybankok többsége mégis nagyon óvatos. Érdemes végignézni, hogy a világ vezető jegybankjai milyen problémákkal szembesülnek, és hogyan próbálják meg ezeket kezelni. Ennek megértése sokat segíthet a kötvény-, de akár a részvénybefektetéseinkben is.
Az Európai Központi Bank az elemzők szerint kissé elhamarkodottan ígérte meg a kamatcsökkentést a júniusi ülés előtt, és így legutóbb a kedvezőtlen adatok ellenére is vágni kellett. A mai ülésen egészen biztosan egy óvatos és megfontolt jegybankot látunk majd. A megváltozott piaci környezetben a további kamatcsökkentésekre nagyobb tér nyílt, ám az EKB láthatóan aggódik a makacs infláció és az erős bérnyomás miatt. Az üzenet most is fontos lesz, és azt is érdekes lesz látni, hogy az európai politikai folyamatok gazdaságra gyakorolt hatását hogyan kommentálja majd a jegybank.
A brit parlamenti választáson a 14 évig kormányzó Konzervatív Párt történelmi vereséget szenvedett, és ez nagyrészt a gazdaság helyzete miatt történhetett így. A konzervatívok valóban rossz állapotú gazdaságot hagynak maguk mögött, gazdaságpolitikai hibák sorozatát követték el hosszú kormányzásuk idején. De a rossz gazdasági helyzet nem kizárólag az ő hibájuk: a bekövetkező kedvezőtlen változások egy részét külső tényezők okozták. A Munkáspárttal szemben nagy az elvárás, hogy visszaterelje a királyságot a növekedés útjára. A nagy lelkesedésből csalódás lehet, a siker receptjét ugyanis eddig kevesen találták meg, miközben a baloldali kormány ígéretei között vannak ellentmondások. Ám a nehézségek közepette is találunk egy olyan szempontot, ami szerint az egész nyugati világ irigy lehet a britekre.
Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.
A három héttel ezelőtti Európai Parlamenti választást követően Emmanuel Macron francia elnök szavai sokkolták a piacokat. Az előrehozott választás bejelentésének hatására ütni kezdték a francia tőzsdét, különösen a bankok és közműcégek részvényei estek, de a francia kötvénypiac is megszenvedte az eseményeket. A befektetők úgy tűnik azonban, hogy hamar beárazták a legrosszabb forgatókönyvet Franciaországban, a hétvégi előrehozott választás első köre pedig ugyan a várakozásoknak megfelelően a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmével zárult, de a piaci szereplők elkezdtek bizakodni, hogy elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv, ennek hatására pedig jelentős felpattanást láthatunk a francia piacon.
Közzétette az Európai Központi Bank a legfrissebb konvergenciajelentését, amelyben a nem eurót használó EU-s országok konvergenciakritériumainak teljesülését vette górcső alá. A koronavírus és az energiaválság utóhatásai miatt a kritériumok többsége nem teljesül a régiós országokban, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
Hajlamosak vagyunk az EU-tagságunkra elsősorban gazdasági szempontból tekinteni, hiszen ez egy megalapozott érv amellett, hogy jól jártunk a belépéssel. Az Unió részéről Magyarországnak utalt források összege már önmagában meggyőző lehet, de nem ez az egyedüli ok, ami miatt jól jártunk a belépéssel – és nem is a legfontosabb. Érdemes megvizsgálni, hogy a régiós országok közül a belépők gazdasági teljesítménye felülmúlta-e azokét, akik kimaradtak.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Szlovákia a 2000-es évek növekedési szupersztárja volt Európában, fejlettségben sikerült megelőznie Magyarországot is. A sikersztorit csúfos kudarc követte: az éllovasból 2010-es évek második felére sereghajtó lett, a legfontosabb fejlettségi mutató szerint Szlovákia leszakadóban van az EU-átlaghoz és még a régiónkhoz képest is, mi is ekkor előztük vissza őket. Mindebből arra következtethetnénk, hogy az ország kilátásai rosszak, a valóságban viszont fogalmunk sincs arról, hogy Szlovákia mennyire fejlett: a statisztikai hivatal által közölt adatok ugyanis egész biztosan nem fedik a valóságot. A többi mutató nem támasztja alá a leszakadást, de ez csak sovány vigasz a szlovákok számára, mivel gazdasági fejlődésük megtorpanása minden szemszögből nézve látványos – és a jövő sem túl fényes.
Kijött a hét legfontosabb adata, az amerikai infláció, amely több hónap emelkedés után végre csökkent áprilisban, a várakozásoknak megfelelően. A friss adatközlés megerősítheti a kedvező hangulatot a piacon, stabilabbá válhatnak a kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások. Az azonnali piaci reakció nem is maradt el.
Erősödni tudott a forint az utóbbi időben, amihez kellett a nemzetközi hangulat kedvező irányú változása is. A piacokat az amerikai makrogazdasági kilátások mozgatják, és mivel májusban a várakozásokba visszatért a Fed kamatcsökkentése, a feltörekvő eszközök, így a forint előtt is kinyílt a tér az erősödésre. Az amerikai makrokép viszont már szerdán jelentősen megváltozhat, ekkor jön ugyanis egy fontos adatközlés.
Az áprilisi esés után visszatért a jókedv a piacokra, múlt hét óta ismét emelkedést látunk. A piaci fordulatot ezúttal is az amerikai makrogazdasági helyzetre vonatkozó várakozások váltották ki, újabb hiedelem van kialakulóban a piacokon. Épp ezért ahogy eddig, úgy most is érdemes óvatosnak lenni: egy várakozásoktól eltérő fontos adat nagyon gyors és jelentős változást hozhat, és bár kezd körvonalazódni a nagy kép, a makrogazdasági kilátások továbbra is vegyesek.
A befektetők számára a mai lesz a hét legfontosabb napja, ugyanis ma tartja kamatdöntő ülését a Fed. A kamatok szinten tartása szinte biztosra vehető, kérdésből viszont van bőven. Hogyan reagál a jegybank az infláció visszapattanására? Hogyan értelmezi a zavaros reálgazdasági és munkaerőpiaci folyamatokat a jegybank? Mekkora az esélye a recessziónak? Kamatvágás vagy kamatemelés lesz a Fed következő lépése? Ezek a kérdések izgatják most a piacokat, és ha úgy érzik, hogy valamelyikre választ kapnak, a piaci mozgások garantáltak. Minden fél mondatnak jelentősége lesz a mai eseményen, amely után akár teljesen új narratíva is kialakulhat a világpiacokon.
Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
A forint az előző napokban nagyobb gyengülést mutatott a főbb devizákkal szemben, a jegyzés 395 környékén jár ma reggel. A forintgyengülés mögött a nemzetközi hangulat romlása áll, ami a részvénypiacokat is megviselte, hétfőn idehaza 3% környéki esést láttunk. Az aggodalom fő tárgya az Egyesült Államok, pontosabban az amerikai inflációs kilátások. Nincs új a nap alatt tehát: ahogy tavalyelőtt és tavaly is az év nagy részében, most is a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok határozzák meg a piacok sorsát, ennélfogva tartós enyhülés is csak akkor jöhet, ha az amerikai kilátások javulnak.
A tegnap közölt amerikai inflációs adat komoly hatással járt a piacokra, a kamatvárakozások jelentős mértékben módosultak. Idén alig két kamatcsökkentést áraz a piac, a jövő évi kamatpálya viszont még nagyobbat emelkedett a határidős árazásokban. Ez okozta a dollár erősödését, ami a forint kilátásait rontja.
Kamatvágásra készül az Európai Központi Bank, a történelmi csúcsot jelentő 4%-os irányadó betéti ráta hamarosan csökkenhet. A várakozások szerint a mai ülésen az első vágásra még nem kerül sor, ám a monetáris politikai fordulat kommunikációs előkészítése már megkezdődhet. A reálgazdasági és az inflációs folyamatok indokolják a kamatcsökkentést, sőt: a kamatcsökkentési ciklus gyors és határozott lehet a jelenlegi fundamtumokból következően. Rossz hír, hogy az EKB-nak nem kizárólag a fundamentumot kell figyelembe vennie, hanem olyan tényezőket is, amelyekre sehogy nem tud hatni. Márpedig a külső körülmények nem mutatnak jó irányba.
Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
Kínában megtorpant a feldolgozóipar teljesítménye, az eddigi ösztönző csomagok pedig nem hoztak tartós javulást...
A KKV kamatmentes hitelek eddig is átestek kisebb-nagyobb változtatásokon, ám eddig ez a legnagyobb és leghasznosabb... 
Az RSM, a világ egyik vezető audit, adó- és tanácsadói hálózata 2024-ben 10 milliárd dolláros árbevételt ért... 
Nagyot esett múlt hét óta az amerikai techszektor egy jelentős része a DeepSeek megjelenésének hírére, a kínai... 
A ChatGPT megjelenése óta szinte eszetlenül ömlik a pénz mindenbe, ami mesterséges intelligencia, óriási buborék...
A részvénypiaci befektetőknek az elmúlt napokban két dolog miatt biztosan fájt a fejük. Az egyik Donald Trump vámháborúja...
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
