Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 282
Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.

Ősi múmiát szolgáltak fel vacsorára áramütést szenvedő világvégeváróknak Lenin mauzóleumában

Ősi múmiát szolgáltak fel vacsorára áramütést szenvedő világvégeváróknak Lenin mauzóleumában

Az idei év sem telt eseménytelenül: a folytatódó orosz-ukrán konfliktus mellett heves harcok kezdődtek Izrael és a Hamász között, földrengések, erdőtüzek sújtották a világot. A rossz hírek mellett voltak pozitív fejlemények is: az infláció határozottan csökkent, ezzel együtt a kamatok és mérséklődtek idén, a tőzsdeindexek is új csúcsra mentek. A jó és rossz hírek mellett viszont olyan hírek is eljutottak hozzánk, amelyeket egyszerűen nem tudunk hova tenni. Vagyis dehogynem: egy szilveszter esti poénos cikkbe.

Földet ért a kínai sárkány, és innen lentről már nem is tűnik olyan félelmetesnek

Földet ért a kínai sárkány, és innen lentről már nem is tűnik olyan félelmetesnek

Az idei év egyik legfontosabb globális gazdasági fejleménye a kínai növekedés lassulása volt, amely amellett, hogy a fejlett világ nagy részében is éreztette a hatását, a globális súlypontokkal kapcsolatos várakozásokat is átrajzolta. Ma már nem gondolják úgy a közgazdászok, hogy Kína rövid időn belül a világ legnagyobb gazdaságává válik, és a fejlett státusz eléréséről szőtt kínai álmok az idei fejlemények után sokkal távolabb kerültek.

Szélmalomharctól az összeomláson át a tündérmeséig: milyen sztorit mesél a világnak a Fed?

Szélmalomharctól az összeomláson át a tündérmeséig: milyen sztorit mesél a világnak a Fed?

Hogy milyen erőre képes egy-két elejtett, konkrétumot csak részben tartalmazó mondat, azt nagyon jól megtanultuk idén. Míg tavaly a hitelességéért küzdött a Fed, az amerikai jegybank üzeneteit idén valósággal itta a piac. Sőt, talán kissé túl nagy kortyokkal itta: sejtelmes, kétértelmű utalások is olyan hullámokat vertek a piacokon, amelyeket még idehaza is komolyan megéreztünk.

A piacok szerint a Fed már győzött: most a jegybankon a sor, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét

A piacok szerint a Fed már győzött: most a jegybankon a sor, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét

Rég volt ekkora optimizmus az amerikai kamatok és a gazdaság kilátásaival kapcsolatban, a piac meg van róla győződve, hogy a Fed jelentős reálgazdasági károk nélkül győzelmet arat az infláció felett. A piaci szárnyalással járó optimizmusnak épp maga a jegybankelnök ágyazott meg novemberi kijelentéseivel, így kifejezetten érdekes helyzet, hogy mai feladata épp az optimizmus szétzúzása lesz. Nem a saját hitelességét akarja rombolni ezzel a Fed, egyszerűen csak kordában kell tartania a pénzügyi feltételeket nagyban befolyásoló várakozásokat, mert az infláció elleni harc végső kimenete még bőven nem dőlt el.

Magyarország szép csendben a világ legfejlettebb országai közé került

Magyarország szép csendben a világ legfejlettebb országai közé került

Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.

Tényleg a magyarok szenvedték meg legjobban a válságot az egész EU-ban?

Tényleg a magyarok szenvedték meg legjobban a válságot az egész EU-ban?

Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.

Miért kellett a kormánynak hirtelen belepiszkálnia a legnépszerűbb lakossági befektetésbe?

Miért kellett a kormánynak hirtelen belepiszkálnia a legnépszerűbb lakossági befektetésbe?

A lakosság kedvenc állampapírja jövőre szürreálisan magas hozamot biztosított volna, de erről sokan lemaradhatnak: egy friss döntés szerint november végétől jóval kevésbé vonzó kamatokkal lehet csak új inflációkövető állampapírt vásárolni. Logikusnak tűnik, hogy a kormány a nehéz helyzetben levő költségvetés kamatterheit akarja mérsékelni, és elsőre azt hihetnénk, hogy a mintegy 8 százalékpontos "kamatcsökkentéssel" jókora összeget spórol az állam. De ez nem így van: számításainak szerint a kormány legfeljebb néhány 10 milliárd forintot nyer a lépéssel, ami a teljes kamatteher arányában elhanyagolható összeg. Ám a spórolási szándékon túl lehetnek egyéb okai is a döntésnek.

Az a republikánus hozhatja el Biden vesztét, aki talán a legkevésbé vágyik Trump visszatérésére

Az a republikánus hozhatja el Biden vesztét, aki talán a legkevésbé vágyik Trump visszatérésére

Kicsattanó erőben az Egyesült Államok gazdasága, Joe Biden elnök népszerűsége mégis a mélyponton van. A felmérések szerint a választók elégedetlenek a Biden-féle gazdaságpolitikával, pedig a legtöbb makrogazdasági mutató a vártnál jobban alakul: alacsony a munkanélküliség, a szokottnál nagyobb mértékben nőnek a bérek, magas a GDP-növekedés. A háztartásokat ez nem hatja meg, Bident a magas infláció miatt büntetik. A demokraták ezt tudva akár reménykedhetnének is, hiszen az infláció már jócskán mérséklődött, ennek előbb-utóbb meg kell jelennie az elégedettségi felmérésekben. De a remény mellé aggodalom is társulhat, a dezinfláció komoly mellékhatása ugyanis pont a választások előtt csaphat le többek közt egy olyan ember jóvoltából, aki bár republikánus, biztosan nem vágyik Donald Trump visszatérésére.

Egy mondat mindent megváltoztatott: a semmiből jött az erő, ami magával rántotta a forintot is

Egy mondat mindent megváltoztatott: a semmiből jött az erő, ami magával rántotta a forintot is

Egészen múlt szerdáig a vártnál erősebb gazdaságot mutató adatok izzasztották meg a befektetőket az USA-ban, a piaci aggodalom nyomást helyezett a részvényekre, megakadályozta a forint erősödését is. Jerome Powell múlt heti szavai viszont mindent megváltoztattak, azóta teljesen más szemüvegen keresztül kell nézni az amerikai gazdaságot. Máshogy nézik a befektetők, ez látszik az árazásokon idehaza is: a forint 3 havi csúcsra erősödött. Ehhez mindössze egy mondatra volt szükség Powelltől: a jegybankelnök azt állította, hogy az amerikai gazdaság valójában nem erős, hanem relatíve gyenge. Ez nem a valóság átrajzolása: olyan közgazdasági érvelés áll mögötte, aminek súlyáról az általa kiváltott piacmozgás is sokat elárul. De hogy igaza van-e a jegybankelnök, az egyáltalán nem biztos. Csak ezért tehát ne rohanjunk a virtuális brókerünkhöz részvényeket vásárolni.

Valakinek meg kell állítania Amerikát, különben nagyon csúnya vége lesz: egy jelentkező már van is a feladatra

Valakinek meg kell állítania Amerikát, különben nagyon csúnya vége lesz: egy jelentkező már van is a feladatra

Már eddig is aggasztotta a jegybankot az amerikai gazdaság túlzottan jó teljesítménye, a friss GDP-adat pedig a korábbi várakozásokra is rácáfolt. Ez nem elírás: a bivalyerős amerikai gazdaságnak most nem lehet felhőtlenül örülni, a kereslet élénkülése ugyanis fokozza az inflációs kockázatokat. A Fed már korábban nyilvánvalóvá tette: ha nem lassul a növekedés, könyörtelenül tovább fognak szigorítani a már most is erősen korlátozó monetáris politikán, így végeredményben a magas növekedésnek gyors és erőteljes visszaesés lehet a vége. Szerencsére a túlfűtött gazdasági adatokon túl vannak már apró jelei a tomboló gazdaság lassulásának, és az lenne a legjobb, ha a várt lassulás mielőbb bekövetkezne. Ellenben ha a gazdaság továbbra is magasan száll, a Fed már nem puskával fog lőni az inflációra, hanem ágyúval, és ekkor reálgazdaság földet érése is csúnya és fájdalmas lehet. A Fed ma tarja kamatdöntő ülését (magyar idő szerint este 7-kor), így a véleményét a gazdasági folyamatokról már ma este megismerhetjük.

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Hosszú idő után a mai lehet az első olyan kamatdöntő ülés, amelyen az EKB nem fogja megemelni a kamatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigor végéhez közeledünk: a jegybank a várakozások szerint tartósan magas kamatokat ígér majd, de szóba kerülhet a mennyiségi szigorítás és a kötelező tartalékráta emelése is. Mindez Athénban, a jegybank ma ugyanis szokásától eltérően nem Frankfurtban ülésezik.

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.

Minden erejét beveti Izrael, hogy leverje a Hamászt: a pénz egy percig nem lesz akadály

Minden erejét beveti Izrael, hogy leverje a Hamászt: a pénz egy percig nem lesz akadály

A Hamász akciója a súlyos emberi áldozatokon túl Izraelnek pénzben kifejezhető károkat is okozott, de a háború valódi költsége attól függ majd, hogy hol, meddig és ki ellen zajlik a konfliktus. Mivel a fejlett izraeli gazdaság a múltban is ellenállónak bizonyult, és kifejezetten jó erőben fordul rá a háborúra, az első becslések optimisták a várható gazdasági károkkal kapcsolatban. Csakhogy az előrejelzők alábecsülhetnek egy fontos tényezőt: ez a háború más, mint az eddigiek – és a legrosszabb talán még hátra van.

Drámai visszatérését ünnepli Robert Fico: de már az első percektől nagyon nehéz dolga lesz

Drámai visszatérését ünnepli Robert Fico: de már az első percektől nagyon nehéz dolga lesz

A Robert Fico vezette Smer természetes szövetségeseivel alakíthat kormányt, a hárompárti koalíciónak stabil parlamenti többsége lesz. A politikai stabilitásra szükség is van az elmúlt évek kaotikus viszonyai után: az előző kormánynak a folyamatos politikai harcok miatt esélye sem volt átfogó gazdaságszerkezeti beavatkozásokra, noha Szlovákiának közismerten erre volt szüksége. Fico kormányának két komoly nehézséggel kell szembenéznie: az egyik a költségvetés nagyra duzzadt hiánya, a másik a reálgazdaság gyengélkedése. A költségvetési hiány problémáját – a beígért költekezés ellenére – vélhetően pragmatikusan kezeli majd a kormány, a szükséges mély reformok megvalósítása ugyanakkor kérdéses, mélyreható és népszerűtlen gazdaságpolitikai lépésektől ugyanis a Fico vezette Smer korábbi, 12 éves kormányzása idején végig ódzkodott, és az is kérdés, hogy erős választási ígéretei mennyire kötik meg a kezét.

Egyre durvább a kitárazás az amerikai kötvénypiacról,  lassan aggasztó lehet a helyzet

Egyre durvább a kitárazás az amerikai kötvénypiacról,  lassan aggasztó lehet a helyzet

Ma is folytatódik az amerikai kötvényhozamok emelkedése, a legfontosabb referenciahozam már a lélektani 5%-ot közelíti. A kötvények árfolyamának gyors esése leértékeli a bankok mérlegében felhalmozott eszközöket, a további veszteségtől való aggodalom pedig még agresszívabb eladási hullámot hozhat. Pánikra még semmi ok, de a tavaszi banki fejlemények miatt semmiképp nem megnyugtató a jelenlegi helyzet. Bankcsődökre sincs szükség ahhoz, hogy a jelenlegi hozamemelkedés komoly problémákat okozzon: a kötvénypiacon jelentkező eladási hullám már most átterjedt más piacokra is.

Kijátszott szankciók, féktelen pénzégetés: íme az orosz gazdasági csoda titka

Kijátszott szankciók, féktelen pénzégetés: íme az orosz gazdasági csoda titka

A nyugati közvélemény összeomlást, a független közgazdászok két számjegyű visszaesést vártak Oroszországban a nyugati szankciók bevezetése után. Hamar kiderült, hogy egyik várakozás sem teljesül, de arra alighanem még az oroszok sem számítottak, hogy nemcsak az összeomlás marad el, hanem a tartós recesszió is: jövőre az orosz gazdaság teljesítménye már elérheti a háború előtti szintet. Oroszország meglepően ellenálló, de a kiváló teljesítmény nem felfoghatatlan, a GDP-növekedés helyreállása mögött jól azonosítható okok vannak. Ezek az okok arra is rámutatnak, hogy a növekedés fenntarthatósága legalábbis kérdéses, és az is egyértelmű, hogy a kedvező adatok ellenére az orosz kilátások továbbra sem jók. A stabilitási problémák már jelentkeztek is, és láthatóan aggasztják az orosz gazdaságpolitikai vezetést.

Karnyújtásnyira a csodától a Fed - de még kiderülhet, hogy illúzió volt az egész

Karnyújtásnyira a csodától a Fed - de még kiderülhet, hogy illúzió volt az egész

A közvélemény egyre biztosabb benne, hogy a Fed - történelmében gyakorlatilag először - sikeresen hajtja végre az úgynevezett puha landolást, azaz recesszió nélkül tereli vissza az inflációt a célhoz. A betonstabilnak látszó várakozás több ponton is billeg: egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaság ereje tartós lesz, ha pedig mégis, nem látszik, miért ne pattanna fel ettől az infláció. A központi bank pontosan tisztában van a "felpattanó gazdaság-csökkenő infláció" érvelés tarthatatlanságával, és ha ezzel kapcsolatos vélekedését ma a nyilvánosság elé tárja, az meglepetésként hathat a piacokra. A kamatdöntésben ugyanis aligha lesz meglepetés, nem is ezért lesz érdekes a mai ülés.

Jackson Hole - mond ez neked valamit? Mert nagyon nem mindegy, hogy mi hangzik el ma ott

Jackson Hole - mond ez neked valamit? Mert nagyon nem mindegy, hogy mi hangzik el ma ott

Nyár végén járunk, ami sok más mellett azt is jelenti, hogy a Fed első embere megtartja szokásos beszédét az amerikai jegybank Jackson Hole-i konferenciáján. A mindenkori jegybankelnök gyakran használja a Jackson Hole-i beszédet arra, hogy befolyásolja a piaci hangulatot, és Jerome Powell tavaly pontosan ezt tette. Idén talán még nagyobb várakozás övezi Powell beszédét, az Egyesült Államokban ugyanis a végéhez közeledik a kamatemelési ciklus, miközben a gazdaság nem várt erőt mutat, és ez utóbbitól nem függetlenül komoly hozamemelkedést láttunk az előző hetekben. Powellnek óvatosnak kell lennie, mert a tavaly nyár végi konferenciával ellentétben idén nem annyira egyértelmű az összkép az amerikai gazdaságban – az inflációs és a reálgazdasági kilátások javultak, de most sokkal több a kérdőjel.

Kína világuralomra vágyik, de a Nyugathoz aligha lesznek képesek valaha is felérni

Kína világuralomra vágyik, de a Nyugathoz aligha lesznek képesek valaha is felérni

Kína és az általa évtizedekig produkált "növekedési csoda" sokak érdeklődését felkeltette, és a köztudatban az ázsiai ország úgy él, mint amely hamarosan átveszi a világgazdaságban a legmeghatározóbb szerepet az Egyesült Államoktól. Az igaz, hogy Kína néhány évtizeden belül a legnagyobb gazdasággá válhat a világon, de a jelenlegi növekedési tempót látva az USA leelőzése is kitolódott az időben. Kína valójában egy alacsonyan fejlett ország, amely jelenlegi fejlettségi szintjét is annak köszönheti, hogy a Nyugaton meghonosodott gazdasági modellt részben elsajátították, és hogy a nyugati vállalatok hatalmas bizniszt láttak az akkor még végtelenül és olcsó rendelkezésre álló munkaerőben. Csakhogy ez a modell a jelenlegi fejlettséghez volt elég, átfogó szerkezetváltás nélkül nem fognak kilépni a közepes jövedelmi sávból. Jól menedzselt modellváltásra lenne szükség, csakhogy ehhez olyan intézkedéseket kéne meglépni, amelyek a kínaihoz hasonlóan gondolkodó rezsimekben nehezen elképzelhetőek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elképesztően gyenge GDP-adat érkezett - ismét technikai recesszióban Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.