Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
Szinte pontosan tudható már most, mennyi lesz az éves infláció 2023-ban Magyarországon

Szinte pontosan tudható már most, mennyi lesz az éves infláció 2023-ban Magyarországon

Hiába van még 20% felett az éves infláció Magyarországon, nyilvánvaló, hogy az év végére jelentős csökkenést látunk majd, legkésőbb decemberre valóban könnyen elérhető az egy számjegyű infláció. Három forgatókönyv mellett megvizsgáltuk, hogyan alakulhat az infláció csökkenésének éves lefutása, és hogyan alakulhat az éves átlag. Egyértelmű az eredmény: szinte mindegy, hogy a reális forgatókönyvek közül melyik valósul még a hátralevő hat hónapban, az éves átlagos infláció mértéke nagy bizonyossággal előre látható. Ez a várható nyugdíjkompenzáció mértékére is hatással van.

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.

A kapzsinfláció létezik - de mennyire kell félni tőle?

A kapzsinfláció létezik - de mennyire kell félni tőle?

Az Európai Központi Bank elkötelezett az infláció leszorítása mellett, még akkor is, ha ezzel túlszigorít - írták Portfolio-nak küldött válaszukban az európai nagybankok elemzői. A közgazdászok szerint az eurózóna gazdasága idén alig növekedhet, és még jövőre is csak korlátozott mértékű felpattanás jöhet, de ezzel együtt a gyenge kereslet mérsékelheti az inflációt. Azzal mindhárom megkérdezett elemző egyetértett, hogy a "kapzsinflációnak" nevezett jelenség valós, és oda kell figyelni rá, és attól sem tartanak, hogy az eurózónában kialakul a roppant káros ár-bér spirál. Abban viszont már eltértek a vélemények, hogy az infláció pontosan milyen gyorsan fog csökkenni.

Meglátod ezt az ábrát, és azonnal megérted, miért nyerte meg Erdogan a választást

Meglátod ezt az ábrát, és azonnal megérted, miért nyerte meg Erdogan a választást

Ha a török gazdaságról van szó manapság, mindenkinek a magas infláció és a folyamatosan új mélypontra gyengülő líra jut eszébe. Mindezek fényében meglepő lehet, hogy a regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan hogyan volt képes a várakozásokra rácáfolva sima győzelmet aratni az elnökválasztáson. Pedig a török gazdaságban nem kizárólag a magas infláció és a gyenge deviza a sztori most, hanem az európait nagyon messze lepipáló növekedés is. A törökök a koronavírus-járvány és az energiaválság idején mintegy harmadával növelték a gazdaságukat, és ez az átlagemberek életére is hatással volt.

Tényleg a magyar a leggyengébb gazdaság egész Európában?

Tényleg a magyar a leggyengébb gazdaság egész Európában?

Az elmúlt 3 évben két történelmi jelentőségű válság is végigsöpört Európában, és ha a legfrissebb magyar GDP-adatokra nézzük, azt gondolhatnánk, hogy Magyarország a koronavírus és az energiaválság egyik legnagyobb vesztese. Az utóbbi negyedévekben valóban az EU-s mezőny legvégén vagyunk, de ha azt vizsgáljuk, hogy a válságok előtti időszakhoz képest hogyan alakult az európai gazdaságok teljesítménye, már a középmezőnyben helyezkedünk el. Magyar szempontból azt mondhatjuk, hogy a helyzet lehetett volna rosszabb is, jobb is: a régiónkban (amely egyébként a legnagyobb vesztese volt a két válságnak) két ország is sokkal rosszabbul teljesített nálunk, de a lengyel és román növekedési tempóhoz már nem vagyunk képesek felérni. A tágabb képet nézve pedig egészen örömteli, hogy a kontinens nagy része érdemi növekedést mutatott 2019 negyedik negyedéve óta, ami a két válság előtt még hiperoptimista kimenetelnek tűnt. Az pedig, hogy egyes országok még a válság előtti évekhez képest is gyorsabban növekedtek, egészen frenetikus sikernek tekinthető.

A Fed után ma az EKB-n a sor: felfedheti terveit a jegybank

A Fed után ma az EKB-n a sor: felfedheti terveit a jegybank

Tovább emelheti ma a kamatokat az Európai Központi Bank, miután a Fed tegnap a kamatemelés szüneteltetése mellett döntött. A mai döntést széles körben beárazták már, a kérdés inkább az lesz, hogy kapunk-e valamilyen utalást a jegybank jövőbeli terveire vonatkozóan. A tisztánlátást megkönnyíti, hogy megismerjük az EKB friss makrogazdasági előrejelzéseit is, az általuk várt makropályából következtetni lehet a kamatkilátásokra is.

Ha ma nem is süti el füstölgő fegyverét a Fed, legalább egy golyó maradt még a tárban

Ha ma nem is süti el füstölgő fegyverét a Fed, legalább egy golyó maradt még a tárban

A várakozások szerint ma a Fed átmenetileg leállítja a több mint egy éve tartó, negyven év óta a legszigorúbb kamatemelési ciklusát. A hangsúly az átmeneti szón van, a piaci várakozások szerint a Fed ugyanis júliusban tovább emelhet. Minden az addig beérkező inflációs és munkaerőpiaci adatokon múlik, de az eddigi közlések nem könnyítették meg a jegybankárok dolgát. Ma előrejelzések is érkeznek, ezek segíthetnek bepillantást nyerni a központi bank terveibe.

Szlovákia pénzügyminisztere: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

Szlovákia pénzügyminisztere: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

Az olcsó munkaerőre és az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modell nem tudja biztosítani a felzárkózást, Szlovákia fejlődésének elakadása annak a bizonyítéka, hogy kormányzati segítség nélkül a gazdaság nem tud magasabb fejlettségi szintre lépni - mondta Horváth Mihály, Szlovákia magyar nemzetiségű pénzügyminisztere a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában. Az interjúban Horváth elmondta, hogy a szlovák gazdaság felzárkózásához az átfogó kormányzati programok mellett fontos lenne az EU-s pénzek hatékony felhasználása is, de erre Szlovákia hosszú évek óta nem képes. A kormány prioritásairól is szó esett, valamint beszéltünk még az euróbevezetés szlovákiai tapasztalatairól. A pénzügyminiszter által elmondottak rendkívül tanulságosak lehetnek Magyarország számára is.

Elkerüli a katasztrófát Amerika, de egyszer szembe kell nézniük az óriásira hizlalt problémával

Elkerüli a katasztrófát Amerika, de egyszer szembe kell nézniük az óriásira hizlalt problémával

Ismét egy utolsó pillanatos megoldással kerülte el az államcsődöt az Egyesült Államok, az adósságplafont két évre fel is függesztették. A megoldás kedvező, sőt, közgazdasági szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi adósságplafon-szabályt elfelejtenénk úgy, ahogy van. Az USA-ra leselkedő legjelentősebb kockázatot, az adósság rohamos növekedését ugyanis nem volt képes megakadályozni, miközben rendre csődközeli állapotba kerül miatta az ország, teljesen feleslegesen. Az adósságplafonnal kapcsolatos viták helyett a gazdaságpolitikai vezetésnek magára az adósságra kéne fókuszálnia, hiszen az egyre fenyegetőbb mértékeket ölt, amely már középtávon is súlyos károkat okozhat az országnak. A közgazdászok már évek óta figyelmeztetnek a költségvetési felelőtlenségben rejlő veszélyekre, de a washingtoni politikusok nemcsak nem veszik ezt figyelembe, de egyre terjed egy olyan iskola, amely szerint az államadóssággal valójában nem is kell foglalkozni. A helyzet egyre nehezebbé válik, a kiútkeresés pedig még el sem kezdődött.

Akár már ma este összejöhet a várva várt alku, de a súlyos önsorsrontásnak ez nem vet véget

Akár már ma este összejöhet a várva várt alku, de a súlyos önsorsrontásnak ez nem vet véget

Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.

"Meg fogunk szabadulni az inflációtól, de ennek súlyos pénzügyi válság lesz az ára"

A Fed kamatemeléseivel pénzügyi válságot okoz, azaz nagyon súlyos ára lesz az infláció felett aratott győzelemnek - mondta L. Randall Wray amerikai közgazdász, a modern monetáris elmélet egyik legismertebb képviselője a Portfolio-nak adott interjúban. Wray szerint a Fednek egyáltalán nem kellett volna kamatot emelnie, sőt, az inflációt kontrolláló gazdaságpolitikát teljes egészében ki kéne venni a "senki által nem választott, a népnek nem felelő" jegybank kezéből. Wray a fiskális politika kompetenciáját növelné, és bár jelenleg a Kongresszusban az éles megosztottság miatt nehezen elképzelhető a közös gazdaságpolitikai gondolkodás, a közgazdász szerint a Kongresszus mégis hatékonyabban tudna fellépni az infláció ellen, mint a Fed. Wray-jel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján beszélgettünk, amelyen vendégelőadóként szerepelt. Az interjúban szóba kerültek még a bankcsődök, a dollár globális státuszát fenyegető kihívások és az adósságplafonnal kapcsolatos vita is.

Itt a bizonyíték: hamarosan vége lehet az inflációs horrornak Magyarországon

Itt a bizonyíték: hamarosan vége lehet az inflációs horrornak Magyarországon

Hamarosan jelentősen eshet az infláció Magyarországon, amelyre a jelenlegi 20% feletti áremelkedést látva már nagyon nagy szükség van. A fogyasztói árindex az idén eddig alig csökkent, de az egyéb ármutatókból már egyértelműen látszik, hogy a dezinflációs folyamat elindult. Az áremelkedési ütem csökkenése hamarosan megjelenik a hivatalos inflácós mutatóban, a fogyasztói árindexben is, és év végére akár egy számjegyűvé is válhat az infláció. A 20% feletti horrorisztikus drágulásnak tehát szinte biztosan vége, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan elérjük az árstabilitást, sőt, ezzel kapcsolatban jelentős kockázatok vannak.

Teljesülhet az Orbán-kormány nagy ígérete, de a magyaroknak ettől csak kicsit lesz könnyebb

Teljesülhet az Orbán-kormány nagy ígérete, de a magyaroknak ettől csak kicsit lesz könnyebb

Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.

A Fed után ma az EKB-n a sor: akár meglepetést is okozhat a jegybank

A Fed után ma az EKB-n a sor: akár meglepetést is okozhat a jegybank

Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.

Ma még egyszer elsül a Fed fegyvere - de tényleg ez az utolsó golyó a tárban?

Ma még egyszer elsül a Fed fegyvere - de tényleg ez az utolsó golyó a tárban?

A Fed ma még egyszer megemeli az irányadó kamatot, mielőtt szünetet tart a kamatemelésekben - így szól az elemzői konszenzus. A piac is teljesen biztos benne, hogy ma jön még egy kamatemelés az amerikai jegybanktól, és abban is, hogy ez lesz az utolsó a jelenlegi, 40 év óta legszigorúbb kamatemelési ciklusban. Sőt, a piac év végére kamatcsökkenést vár, bár összességében már messze nem annyit, mint amit közvetlenül a bankcsődök után áraztak. Az inflációs folyamatok indokolják a mai kamatemelést, de arra kevés esély van, hogy a következő lépésekről konkrét üzenetet kapunk. Ami érthető, hiszen a jelenlegi helyzetben a jegybanknak nyitva kell hagynia minden kaput.

A felszín alatt valami nagyon nem stimmel Oroszországban - Mekkora bajban vannak valójában?

A felszín alatt valami nagyon nem stimmel Oroszországban - Mekkora bajban vannak valójában?

A orosz-ukrán háború kezdetekor sok szakértő tíz százalékos GDP-visszaesést sem tartott kizártnak Oroszországban a szankciók hatására. Ehhez képest a visszaesés jóval kisebb volt, amit többnyire azzal magyaráztak, hogy a szankciók csak idővel fejtik ki a hatásukat. Elsőre tehát zavarba ejtő, hogy az idei előrejelzések közt van, amelyik szerint az orosz gazdaság már növekedhet. Eközben a munkanélküliség történelmi mélyponton, az infláció a jegybanki cél alatt Oroszországban. Ha tehát csak a statisztikai adatokat néznénk, akár el is hihetnénk, hogy az orosz gazdaság meg sem rezzent igazán a szankciók súlya alatt, az oroszok életszínvonala nem esik, a gazdaság a háború ellenére tovább fejlődhet. Ha az adatok mögé nézünk, akkor viszont többféle sokktól szenvedő gazdaságot látunk, amely egy egész évtizednyi növekedéstől eshetett el a háború megindításával.

Korai a megkönnyebbülés: csúnya meglepetést okozhat még az infláció

Korai a megkönnyebbülés: csúnya meglepetést okozhat még az infláció

Meglepően nagyot esett az inflációs főmutató márciusban az Egyesült Államokban, az ipari termelői árak pedig egyenesen csökkentek. A piac örült az adatközlésnek, a dollár gyengült, a részvénypiacok emelkedtek a hírre. A maginflációs adatok viszont továbbra is aggasztóak, és figyelembe véve az egyéb indikátorokat (például a munkaerőpiacot), nagyon korai lenne még elhinni, hogy a Fed idén év végén már kamatcsökkentésbe kezdhet.

A piac sem a bankválságtól, sem az inflációtól nem tart már annyira

A piac sem a bankválságtól, sem az inflációtól nem tart már annyira

A bankrendszerrel kapcsolatban nem érkeztek további rossz hírek, így az inflációs aggodalmak a héten ismét át tudták árazni a kamatpályát, ezúttal jelentősen felfelé. Ám ez a várakozás nem tartott ki sokáig, a héten ugyanis olyan makroadatok érkeztek, amelyek az infláció enyhülése irányába mutatnak, ennek hatására pedig újabb lendületet kapott az a vélekedés, hogy a Fed idén jelentős kamatvágásokat hajthat végre. Ebből is látszik, mennyire változékony ma a hangulat, a ma érkező fontos adat így szintén komoly mozgásokat válthat ki a következő napokban.

Pénzügyi válságtól retteg a világ, a jegybankok mégis kamatot emelnek: hogy lehetséges ez?

Pénzügyi válságtól retteg a világ, a jegybankok mégis kamatot emelnek: hogy lehetséges ez?

Miközben az egész világon azt találgatják, hogy az amerikai és európai bankproblémák szélesebb körű válsággá fajulnak-e, a legnagyobb jegybankok kamatokat emelnek, az EKB egyenesen 50 bázisponttal. Ha a szemlélő ebből arra következtet, hogy a jegybankok szerint egyáltalán nem veszélyes a jelenlegi helyzet, akkor a jegybankok a kamatemelésekkel máris elérték az egyik céljukat: az aggodalmak lehűtését. Valójában a jegybankok is feszülten figyelik a helyzetet, ez tisztán látszik a jövőre vonatkozó üzeneteikből - monetáris politikai szempontból ugyanis a lényeg most nem a legutóbbi kamatemeléseken, hanem a további várható lépéseken van.

Bankválság: tovább szakadnak a hozamok, nagy kamatvágást áraz a piac – bedől a gazdaság is?

Bankválság: tovább szakadnak a hozamok, nagy kamatvágást áraz a piac – bedől a gazdaság is?

A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility