Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
EKB-döntés a bankcsődök közepette: gyönyörűen becsomagolt semmi

EKB-döntés a bankcsődök közepette: gyönyörűen becsomagolt semmi

Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.

Az infláció elleni harc eddig sem ígérkezett könnyűnek Európában, de a bankcsődök miatt csak rosszabb lett a helyzet

Az infláció elleni harc eddig sem ígérkezett könnyűnek Európában, de a bankcsődök miatt csak rosszabb lett a helyzet

Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.

Szakadnak a kötvényhozamok az amerikai bankcsődök után: két nap alatt minden megváltozott

Szakadnak a kötvényhozamok az amerikai bankcsődök után: két nap alatt minden megváltozott

Olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül. Nem kétséges, hogy az amerikai bankcsődök állnak a jelenség mögött, a befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a Fednek a vártnál sokkal korábban kell leállnia a kamatemelésekkel - úgy gondolják tehát, hogy az amerikai jegybank figyelemmel lesz a kamatemelések bankrendszert érintő hatására, és ezért visszafogja magát. A piac szerint a Fed egyszerűen hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Amennyire egyértelmű hétfő reggel a konszenzus ezzel kapcsolatban, annyira nem biztos, hogy tényleg így lesz.

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.

Egyre fájdalmasabb szorításban Putyin kormánya: lassan már az a kérdés, hogy marad-e pénzük folytatni a háborút

Egyre fájdalmasabb szorításban Putyin kormánya: lassan már az a kérdés, hogy marad-e pénzük folytatni a háborút

A magas világpiaci energiaárak ellenére az orosz kormány bevételei vészesen fogynak. A tavaly év eleji robbanásszerű bevételnövekedés után az évet végül a vártnál nagyobb deficittel zárta a büdzsé, a kormány hiánycélja sem teljesült. A hiány elszállása ellen a kormány úgy védekezett, hogy a szokásosnál még jobban rátenyerelt az energiabevételekre: gigantikus különadót vetett ki a magas gázárak miatt nagyot kaszáló legnagyobb gázszolgáltatóra, és a hiány csökkentése érdekében további különadók vannak napirenden.  A költségvetés idén lyukadhat ki igazán: a januári hiány a vártnál sokkal nagyobb lett, és ha minden tényezőt figyelembe veszünk, nem sok esély látszik rá, hogy a költségvetés bevételei jelentősen nőjenek, kiadásai mérséklődjenek. Egyelőre tudja finanszírozni magát az orosz kormány a belső piacról, és a Nemzeti Jólét Alap tartalékai is rendelkezésre állnak még, de a költségvetési folyamatok változásának hiányában eljöhet az igazság pillanata, amikor Putyin kormányának döntenie kell, hogy vagy a háború finanszírozását, vagy a gazdaság támogatását fogja visszafogni.

Bejelzett a félelmetes mutató, amely eddig még sohasem tévedett - de most is van miért aggódnunk?

Bejelzett a félelmetes mutató, amely eddig még sohasem tévedett - de most is van miért aggódnunk?

Recessziós aggodalmak uralják a nyilvános amerikai közgazdasági vitákat, az amerikai jegybank ugyanis nagyon gyorsan emelte a kamatokat korlátozó tartományba, ahol már a monetáris politika visszafogja a gazdasági aktivitást. A recessziós félelmeket erősíti, hogy a kötvénypiacon ismét felütötte a fejét a hírhedt jelenség, az inverz hozamgörbe - márpedig ezt eddig minden esetben recesszió követte az amerikai történelemben. A mai helyzet viszont minden, csak nem szokványos, ezért a gazdasági-piaci folyamatok értelmezése is más megközelítést igényelhet. Andreas Jobst tőkepiaci szakértő úgy látja, hogy a mai helyzetet nem könnyű értelmezni, de alapvetően a gazdasági kilátások nem festenek annyira rosszul, mint amennyire abnormálisak a kötvényárazások.

Remények és félelmek harca zajlik, amely a forintot is alaposan megviseli

Remények és félelmek harca zajlik, amely a forintot is alaposan megviseli

Az előző hetekben fordulat következett be a piacokon, a dollár erősödésével együtt a forint is gyengülni kezdett az euróval szemben, a hangulatváltozás meglátszódott a részvény- és kötvénypiacokon is. Mindennek az oka az, hogy a legutóbbi adatközlések aggodalmat ébresztettek a piaci szereplőkben az amerikai infláció csökkenésével kapcsolatban, ez tisztán látszik a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozás változásán is. Mivel mostanság a forintot is a tengerentúli folyamatok mozgatják, az amerikai inflációs kilátások meghatározóak lesznek a magyar deviza szempontjából. A következőkben az inflációs kilátások változását mutatjuk be nemzetközi kötvénypiaci folyamatokon keresztül.

Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

Szerda este a vártnál lazább hangot ütött meg a Fed, még az idei kamatemelés lehetősége is szóba került burkoltan. Az esemény hatására a dollár jelentős gyengülésbe kezdett az euróval szemben, és ez ma folytatódhat, amennyiben az EKB szigorúbb lesz a vártnál, és előretekintő iránymutatásában a vártnál magasabb kamatpályát ígérnek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a frankfurti héják és a galambok párharca fogja eldönteni az euró sorsát - de csak akkor, ha a piac jól olvassa az amerikai folyamatokat.

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Kamatdöntő ülést tart ma az amerikai jegybank, az ülésen várhatóan tovább lassít a kamatemelési tempón a Federal Reserve. Azt is lehet mondani, hogy ezzel visszatér a normalitáshoz a jegybank, a 25 bázispontos lépésköz tekinthető ugyanis alapvetőnek az amerikai monetáris politika történelmében. Az ehhez való visszatérés egyben azt is jelenti, hogy a jegybank lépései már nem hoznak majd olyan nagy mozgásokat a kötvény- és dollárpiacokon, mint eddig. Meglepetést azért még bőven tartogathat a jövő, hiszen a piac és a Fed prognózisai közt van némi eltérés, most viszont 2-3 hónapig olyan kényelmes helyzetben vannak Powellék, hogy ezzel nem kell foglalkozniuk. Az persze nem mindegy, hogy mit hallunk ma este a jegybank jövőbeli terveiről, de azért sejthető, hogy milyen üzenet kíséri majd a mai kamatemelést.

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.

Soha vissza nem térő alkalom: verhetetlen befektetésnek tűnik ez az állampapír, egész Európában nincs ilyen

Soha vissza nem térő alkalom: verhetetlen befektetésnek tűnik ez az állampapír, egész Európában nincs ilyen

Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.

Tankönyvekben szerepel majd, amit átéltünk: de az igazi fájdalom csak most érződhet majd

Tankönyvekben szerepel majd, amit átéltünk: de az igazi fájdalom csak most érződhet majd

2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.

Visszatolatott Taylor Swift, mert japán majmok ellopták a túl hangos vécéjét

Visszatolatott Taylor Swift, mert japán majmok ellopták a túl hangos vécéjét

2022 nem egy átlagos év volt. Európában háború tört ki, felerősödött a Nyugat és a Kelet elválása, az infláció 40 éves csúcsra emelkedett, a jegybankok kamatot emeltek, és mindezt tetézte egy energiaválság is. Felsorolni is nehéz, annyi fontos történést éltünk meg idén. A sorsfordító eseményeken túl viszont számtalan olyan szürreális dolog is történt, amelyek – bár egyáltalán nem hírértékűek – abszurditásuk miatt külön cikket érdemelnek. Természetesen csakis szilveszterkor.

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.

Meg fogunk lepődni: most még nagyon fáj az infláció, de később hálásak leszünk neki

Meg fogunk lepődni: most még nagyon fáj az infláció, de később hálásak leszünk neki

Húsbavágó inflációt tapasztalnak Magyarország és Európa többi országának lakosai, az emelkedő árak visszavetik a fogyasztást. A vállalatok számára is fájdalmas az infláció, a költségek emelkedésén túl megnehezíti a tervezést, bizonytalanná teszi a kilátásokat. Az árstabilitás elérése mindenkinek az érdeke, nehéz elképzelni, hogy az ilyen magas inflációnak van pozitív hatása is. Pedig van: az árak ilyen szintű emelkedése elinflálja az adósságot, ez pedig a koronavírus-válságban jócskán eladósodott országok számára kapóra jön. Persze csak akkor, ha tényleg érvényesül ez az elméleti közgazdasági összefüggés a gyakorlatban is.

Az EU-nak vagy Oroszországnak fájnak jobban a szankciók? Itt a gazdasági háború eddigi eredménye

Az EU-nak vagy Oroszországnak fájnak jobban a szankciók? Itt a gazdasági háború eddigi eredménye

"Oroszországot a földbe döngölték az EU-s szankciók, eközben az EU meg sem rezzen" - mondják egyesek. "Tönkretesznek minket a szankciók, miközben Oroszország köszöni szépen, jól van" - mondják mások. Ez a kétféle interpretáció vívja a harcát nap mint nap a közbeszédben, azaz nem lehet azt mondani, hogy a gazdasági háború közgazdasági olvasata egységes lenne. Ma még nem látunk teljesen világosan, hogy az egyes gazdaságok veszteségei mekkorák lehetnek, de azért nem vagyunk teljesen vakon: legalábbis a közgazdászok verdiktje a jelenlegi helyzet alapján a vesztes felet illetően teljesen egységes .

Kegyetlen csapdahelyzetben a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és csak a reménykedés maradt nekik

Kegyetlen csapdahelyzetben a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és csak a reménykedés maradt nekik

A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.

Fontos bejelentés jöhet ma: már nem elég a hatalmas kamatemelés, új fegyvert kell bevetnie az EKB-nak

Fontos bejelentés jöhet ma: már nem elég a hatalmas kamatemelés, új fegyvert kell bevetnie az EKB-nak

Ma tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint újabb 75 bázispontos kamatemelésről döntenek. Az ilyen mértékű emelés az EKB történetében szokatlanul nagy, de mégsem ez foglalkoztatja most a közvéleményt: a jegybank ugyanis ma bejelentheti a mennyiségi szigorításról szóló egyeztetés megkezdését, és új lépéseket is bejelenthet a likviditás szűkítésére. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az EKB milyen szintig tervezi emelni a kamatokat - ha erről bármi újat elárulnak ma, az komoly piaci mozgásokat hozhat.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility