A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
Uniós források

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon

A júniusi mintegy 250-ről júliusban 600-ra ugrott az új uniós pályázati nyertesek száma, ami az idei év eddigi legmagasabb száma, azaz igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal Magyarországon. Szokásos havi összesítésünk azonban arra is rámutat, hogy a megítélt új támogatások együttes volumene 42-ről 28 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kifizetett támogatások összege is ugyanígy 106-ról 83 milliárd forintra csökkent júniusról júliusra. Utóbbi szám egyébként azt is jelenti, hogy az év hetedik hónapjában kissé több pénz jött Brüsszelből (94 milliárd forint a Pénzügyminisztérium adatai szerint), mint amennyit itthon kifizettek a hatóságok nyerteseknek, azaz minimálisan végre szűkült a két kifizetési tempó közötti különbség.

Felpörgött a döntéshozatal

Szokásos összesítésünkben azt vetjük össze, hogy az egyes hónapok elején hogyan áll a már megítélt nyertes EU-pályázatok száma és volumene és ebből látjuk azt, hogy mi történt a megelőző hónapban. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy július elejéről augusztus elejére 599-nel ugrott a nyertes pályázatok darabszáma (a legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokon születtek új nyertesek) és közben 28 milliárd forinttal 9330 milliárd forintra ugrott a már megítélt nyertes pályázatokon a teljes támogatási volumen. Amint a bevezetőben rámutattunk: a nyertesek darabszámában ugrás, a megítélt új támogatások volumenében csökkenés következett be.

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
Mindezt jobban szemlélteti az alábbi ábra, és az is látszik rajta, hogy utoljára tavaly decemberben volt ennél több új nyertes egyetlen hónap alatt. Amint már július közepén felhívtuk rá a figyelmet: a gazdaságfejlesztési pályázatokat tömörítő GINOP-ban már addig is tömeges volt a nyerteshirdetés, de az azóta eltelt bő két hétben ez folytatódott.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint júliusban és augusztus első napjaiban a pályakezdő gyakornokok támogatására (GINOP-5.2.4-16), illetve napelemes rendszerek telepítésére (GINOP-4.1.3-19) sok cég nyert el néhány milliós támogatást. Utóbbi pályázat "nagytestvérében", a megújuló energiás fejlesztéseket támogató konstrukcióban (GINOP-4.1.2-18) szintén sokan nyertek. Néhány nyertes kihirdettek a vállalati tevékenységek digitalizációját segítő pályázatban is (GINOP-3.2.6-8-2-4-17), illetve a vállalati K+F+I tevékenységeket segítő kombinált hitelt nyújtó pályázatban is (GINOP-2.1.2-8-1-4-16), továbbá a munkahelyi képzési programokat támogató felhívásban (GINOP-6.1.6-17), a társadalmi célú vállalkozások fejlesztési pályázatában is (GINOP-5.1.7-17).

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
Az új eredményhirdetések mellett az is lényeges, hogy a már korábban nyertesnek hirdetett projektek hogyan haladnak előre és erre részben jó indikátor az, hogy mennyi új kifizetést tudnak megtenni a hatóságok feléjük. Ezen a területen nem látszik nagy pörgés, csak az utóbbi hónapokban megszokott havi 80-100 milliárd forint körüli kifizetési tempó. Adataink szerint 83 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok július elejétől augusztus elejéig, a legtöbbet (a felét, 42 milliárdot) ezen belül a közlekedésfejlesztési programokat lefedő IKOP projektjei számára.

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
A júliusi kifizetési eredménnyel egyébként már ott járunk (6152 milliárd forint összesen), hogy a 7 évre szóló támogatási volumen kétharmada van a pályázóknál Magyarországon. A legnagyobb volumenű kifizetések nyilván az egyébként is legnagyobb 7 éves keretösszegű Operatív Programokban történtek meg eddig (GINOP, IKOP, TOP, KEHOP).

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
A 83 milliárd forintos itthoni kifizetés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez kevesebb, mint amit a Pénzügyminisztérium adatai szerint július során az Európai Bizottság átutalt Magyarország számára Brüsszelből (94 milliárd forint). A mi saját adataink szerint azonban ennél jóval kevesebb, 34 milliárd forintnyi átutalás jött Brüsszelből július elejétől augusztus elejéig, igaz az itt elérhető kifizetési adatbázisból egy hónapra adódó adat eltérhet attól, amit a PM közöl (utóbbi attól függ, hogy a tárca mikor, melyik hónapra könyveli el a beérkezett pénzeket, míg a Bizottság azt mutatja, hogy ő mikor mennyi átutalást indított el összesen).

A Bizottság adatai szerint egyébként a 8,31 milliárd eurónyi, Brüsszelből már elindított kifizetés a 7 évre Magyarországnak járó strukturális és beruházási alapbeli forrásnak a 33%-át jelenti, ami kicsit elmarad a 34%-os EU-átlagtól és a tagállamok között a középmezőnybeli eredménynek számít. Közben - amint az az alábbi ábrán is látszik - Magyarország kiugró teljesítményt produkált a 7 évre szóló források nyertes pályázatokkal való lekötésében, hiszen 106%-os eredményével messze veri a mezőnyt. A másik véglet Finnország, amely a 7 évre szóló forrásainak 87%-át osztotta még csak el, de ebből már a mezőnyt messze verő 57%-át már ki is fizette a nyerteseknek.Végül érdemes megnéznünk azt is, hogy a 7 éves szóló magyarországi kerethez képest hogyan áll a négy legfontosabb magyar mutató összegszerűen és arányaiban. Amint láthatjuk: a 7 év alatt elosztható 9200 milliárd forintnyi pályázati kerethez képest idehaza már bőven 10 ezer milliárd forint feletti a meghirdetett pályázatok kerete (a túlvállalás mértéke immár 13% körül van kalkulációink szerint), a nyertes pályázatoké pedig 9330 milliárdnál (így már a keretnél közel 2%-kal több kifizetésre vállalt kötelezettséget a magyar kormány).

Az itthoni kifizetések volumene 6150 milliárd forintnál jár, ami a 7 éves keret éppen kétharmadát jelenti (67%), Brüsszelből viszont eddig csak a már említett egyharmadnyi rész érkezett meg (33%) és éppen ezt a nagyfokú kifizetési ütemkülönbséget jelzik a piros nyilak, amelyek egyelőre jócskán megterhelik az államháztartást pénzforgalmi szemléletben, igaz még ezzel együtt is nagyon alacsony deficitpályát fut be idén a magyar költségvetés. Ha pedig az EU-pénzek itthoni és kinti kifizetési ütemkülönbsége közötti tételből eltekintünk, akkor - ahogy ebben a cikkben rámutattunk - az idei első hét hónapban összességében többletes volt a magyar büdzsé, azaz az alapfolyamatok kifejezetten jók.

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon


A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon
Címlapkép forrása: MTI Fotó Szigetváry Zsolt
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
iroda_munkavállalók_munkaerő
balance hall irodaház
GettyImages-1139642499factoryworkermunkás
Frankfurti tőzsde
CLA
shopping01
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
D__US20180223019