Brexit: jövő héten indul a nagy csata, már 1,65 millióan felsorakoztak az egyik fronton
Uniós források

Brexit: jövő héten indul a nagy csata, már 1,65 millióan felsorakoztak az egyik fronton

Portfolio
Bár jócskán lassult, de még most is intenzíven emelkedik a brit parlament több mint négyhetes kényszerszünetét elrendelő kormányfői kezdeményezést elítélő petíció aláíróinak száma, amely péntek késő este már 1,65 millió fő felett járt. Ez arra utal, hogy továbbra is nagyon nagy a felháborodás a szigetországban azzal a Boris Johnson-tervvel kapcsolatban, amely igyekszik partvonalra szorítani a megállapodás nélküli Brexitet megakadályozni tervező képviselőket. A felháborodásra jó példa, hogy még egy volt brit kormányfő, John Major is jelezte: beszáll abba a jogi küzdelembe, hogy bíróságon akadályozzák meg a brit parlament felfüggesztését a Brexit előtt.
A négyhetes parlamenti szünet egyébként várhatóan szeptember 9-12. között kezdődik majd el és október 14-ig, a királynő beszédéig tart. Johnson hivatalosan azzal indokolta az e heti lépését, hogy új törvényalkotási menetrendet szeretne a parlamenthez benyújtani, ehhez pedig új ülésszakra van szükség a királynő nyitóbeszédével és erre szerinte a legalkalmasabb az október közepi EU-csúcs előtt elindított új ülésszak. Eredetileg egyébként október 8-ig tartott volna ez a parlamenti "kényszerszünet", tehát csak 6 napos hosszabbításról van szó, de ezek nagyon értékes ülésnapok, hiszen a Brexit október 31-re tervezett dátuma előtt egyébként is feszített a törvényhozási menetrend és kevés lenne már az ideje a képviselőknek, hogy a kormány Brexit-ügyi terveiről vitázhassanak és a parlament gyakorolhassa ellenőrző funkcióját a kormány felett.

Johnson egyébként egyik pénteki nyilatkozatában azzal is indokolta a négyhetes parlamenti kényszerszünet elrendelését, hogy komolynak kell mutatkoznia az EU felé abban, hogy kész akár megállapodás nélkül is kiléptetni az országot a közösségből ahhoz, hogy az EU hajlandó legyen megtörni és engedni a vitás északír tartalékmegállapodási kérdésben.

Így tehát Johnson most azt akarja demonstrálni: kész akár a brit parlament partvonalra szorítására és az akadékoskodó, a megállapodás nélküli Brexit ellen küzdő képviselők "elhallgattatására" csak azért, hogy valami engedményt kicsikarhasson a következő másfél hónapban. Mert szerinte ha az EU azt látja, hogy brit oldalon van esély Johnson parlamenti megbuktatására, vagy a Brexit-ügyi manővereinek parlament általi bekorlátozására, akkor nem fog engedni.

Ez legalábbis Johnson kommunikált stratégiája, a másik oldalon pedig azt látják, hogy a brit parlamentáris demokrácia alapjai és az íratlan szabályok sérülnek a négyhetes szünettel, éppen akkor, amikor az Egyesült Királyság évtizedek óta a legfontosabb külpolitikai és stratégiai döntését készül meghozni azzal, hogy bő 40 éves tagságát szünteti meg az uniós közösségben.

Brexit: jövő héten indul a nagy csata, már 1,65 millióan felsorakoztak az egyik fronton
London, Egyesült Királyság: tiltakozók a Westminster épülete előtt 2019. augusztus 28-án. Aznap fogadta el a királynő Boris Johnson javaslatát a bő 4 hetes parlamenti kényszerszünetre. Fotó: Guy Smallman/Getty Images
Johnson a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken azt mondta: szerinte az EU vezetői már "nagy vonalakban" láthatják, mire van szükség ahhoz, hogy hozzásegíthessék Nagy-Britanniát és Brüsszelt egy új Brexit-megállapodás eléréséhez.

"Meg akarunk állapodni, ezért keményen együtt dolgozunk barátainkkal és partnereinkkel" Európában - jelentette ki a brit kormányfő az MTI szerint. "Mindenki láthatja nagy vonalakban, hogy mit kell tenni" - tette hozzá. "Munkába és sok energiánkba fog kerülni, hogy (...) megszabaduljunk a régi kilépési megállapodástól" - vélekedett.

Egyelőre egyébként nem látszik a konkrétumok szintjén, hogy tényleg működőképes terve lenne a Johnson-kormánynak arra, hogy az EU hajlandó legyen átírni a kilépési megállapodás vitatott részét, az északír-ír tartalékmegoldást.

Legalábbis csütörtökön és pénteken is olyan jelzések jöttek Brüsszelből, hogy várják az írott, konkrét, kidolgozott javaslatokat Londontól, az ír külügyminiszter pedig elég durván bele is szállt Johnsonba azzal, hogy kijelentette: ésszerűtlenek az általa javasolt keretek és egyébként is tudnia kell Johnsonnak, hogy az EU nem fog semmiben engedni.

Johnson tehát a jelek szerint úgy akar a parlamenti kényszerszünettel és számos más egyéb lépéssel keménynek tűnni az EU szemében, hogy közben EU-s oldalon már fel vannak készülve a megállapodás nélküli Brexitre, így az ezzel való fenyegetés hatásfoka gyengébb, másrészt Brüsszelben továbbra is azt várják, hogy végre életképes, az uniós szabályrendszerrel kompatibilis javaslatokat tegyen le az asztalra a Johnson-stáb, hogy legyen mit érdemben megfontolni.

Ilyen értelemben tehát egy nagyon veszélyes pszichológiai játszmának is tűnik az, amit a Johnson-kormány egyelőre visz és ha tényleg nincs igazi "aduász" a kezében, azaz uniós logika szerint is működő alternatív javaslat, akkor a parlament "elhallgattatása" és minden egyéb kemény lépés utólag igencsak visszahullgat Johnson fejére. Ráadásul az is előállhat, hogy október közepe körül már tényleg nagyon kevés ideje lesz a brit kormánynak és a parlamentnek arra, hogy érdemi előrelépés nélkül elkerülje a megállapodás nélküli Brexitet október végén. Addigra csak a bizalmatlansági szavazás, illetve a kormány Brexit-halasztásra való kötelezése lehetnek az alternatívák az ellenzék kezében.

Addig is megy viszont a jogi harc és egyelőre a jelek szerint három helyen is beadtak bírósági indítványokat a parlamenti felfüggesztés ellen harcolók, amelyek mind azt szeretnék mielőbb kimondatni, hogy ne kezdődjön el szeptember közepe körül a parlament felfüggesztése, hanem legyen folyamatos a munka. A jövő héten meglátjuk, hogy mire jutnak ezek a küzdelmek.

A küzdelembe egyébként igencsak prominens személyek is beszálltak, hiszen pénteken John Major volt miniszterelnök is bejelentette, hogy kész bíróságra menni. Azt MTI tudósítása szerint ő is csatlakozni kíván Gina Miller civil aktivista bírósági keresetéhez, amelyet a parlamenti munka felfüggesztésének megakadályozására nyújtott be.

Major, aki 1990 és 1997 között volt kormányfő, elmondta, hogy Millert segítve kíván beavatkozni a bírósági eljárásba ahelyett, hogy külön eljárást kezdeményez. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, segíteni tudná a bíróság munkáját annak köszönhetően, hogy korábban miniszterként és kormányfőként is szolgált a kormányon belül.

Brit parlamenti képviselők egy csoportja a bíróságon próbálja megakadályozni, hogy Boris Johnson kormányfő a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-ei határnapján.

Címlapkép forrása: Guy Smallman/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
újszülött kisbaba kóráhz
hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
67-es gyors ut