Brexit: jövő héten indul a nagy csata, már 1,65 millióan felsorakoztak az egyik fronton

A négyhetes parlamenti szünet egyébként várhatóan szeptember 9-12. között kezdődik majd el és október 14-ig, a királynő beszédéig tart. Johnson hivatalosan azzal indokolta az e heti lépését, hogy új törvényalkotási menetrendet szeretne a parlamenthez benyújtani, ehhez pedig új ülésszakra van szükség a királynő nyitóbeszédével és erre szerinte a legalkalmasabb az október közepi EU-csúcs előtt elindított új ülésszak. Eredetileg egyébként október 8-ig tartott volna ez a parlamenti "kényszerszünet", tehát csak 6 napos hosszabbításról van szó, de ezek nagyon értékes ülésnapok, hiszen a Brexit október 31-re tervezett dátuma előtt egyébként is feszített a törvényhozási menetrend és kevés lenne már az ideje a képviselőknek, hogy a kormány Brexit-ügyi terveiről vitázhassanak és a parlament gyakorolhassa ellenőrző funkcióját a kormány felett.

Johnson egyébként egyik pénteki nyilatkozatában azzal is indokolta a négyhetes parlamenti kényszerszünet elrendelését, hogy komolynak kell mutatkoznia az EU felé abban, hogy kész akár megállapodás nélkül is kiléptetni az országot a közösségből ahhoz, hogy az EU hajlandó legyen megtörni és engedni a vitás északír tartalékmegállapodási kérdésben.

Így tehát Johnson most azt akarja demonstrálni: kész akár a brit parlament partvonalra szorítására és az akadékoskodó, a megállapodás nélküli Brexit ellen küzdő képviselők "elhallgattatására" csak azért, hogy valami engedményt kicsikarhasson a következő másfél hónapban. Mert szerinte ha az EU azt látja, hogy brit oldalon van esély Johnson parlamenti megbuktatására, vagy a Brexit-ügyi manővereinek parlament általi bekorlátozására, akkor nem fog engedni.

Ez legalábbis Johnson kommunikált stratégiája, a másik oldalon pedig azt látják, hogy a brit parlamentáris demokrácia alapjai és az íratlan szabályok sérülnek a négyhetes szünettel, éppen akkor, amikor az Egyesült Királyság évtizedek óta a legfontosabb külpolitikai és stratégiai döntését készül meghozni azzal, hogy bő 40 éves tagságát szünteti meg az uniós közösségben.

Johnson a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken azt mondta: szerinte az EU vezetői már "nagy vonalakban" láthatják, mire van szükség ahhoz, hogy hozzásegíthessék Nagy-Britanniát és Brüsszelt egy új Brexit-megállapodás eléréséhez.

"Meg akarunk állapodni, ezért keményen együtt dolgozunk barátainkkal és partnereinkkel" Európában - jelentette ki a brit kormányfő az MTI szerint. "Mindenki láthatja nagy vonalakban, hogy mit kell tenni" - tette hozzá. "Munkába és sok energiánkba fog kerülni, hogy (...) megszabaduljunk a régi kilépési megállapodástól" - vélekedett.

Egyelőre egyébként nem látszik a konkrétumok szintjén, hogy tényleg működőképes terve lenne a Johnson-kormánynak arra, hogy az EU hajlandó legyen átírni a kilépési megállapodás vitatott részét, az északír-ír tartalékmegoldást.

Legalábbis csütörtökön és pénteken is olyan jelzések jöttek Brüsszelből, hogy várják az írott, konkrét, kidolgozott javaslatokat Londontól, az ír külügyminiszter pedig elég durván bele is szállt Johnsonba azzal, hogy kijelentette: ésszerűtlenek az általa javasolt keretek és egyébként is tudnia kell Johnsonnak, hogy az EU nem fog semmiben engedni.

Johnson tehát a jelek szerint úgy akar a parlamenti kényszerszünettel és számos más egyéb lépéssel keménynek tűnni az EU szemében, hogy közben EU-s oldalon már fel vannak készülve a megállapodás nélküli Brexitre, így az ezzel való fenyegetés hatásfoka gyengébb, másrészt Brüsszelben továbbra is azt várják, hogy végre életképes, az uniós szabályrendszerrel kompatibilis javaslatokat tegyen le az asztalra a Johnson-stáb, hogy legyen mit érdemben megfontolni.

Ilyen értelemben tehát egy nagyon veszélyes pszichológiai játszmának is tűnik az, amit a Johnson-kormány egyelőre visz és ha tényleg nincs igazi "aduász" a kezében, azaz uniós logika szerint is működő alternatív javaslat, akkor a parlament "elhallgattatása" és minden egyéb kemény lépés utólag igencsak visszahullgat Johnson fejére. Ráadásul az is előállhat, hogy október közepe körül már tényleg nagyon kevés ideje lesz a brit kormánynak és a parlamentnek arra, hogy érdemi előrelépés nélkül elkerülje a megállapodás nélküli Brexitet október végén. Addigra csak a bizalmatlansági szavazás, illetve a kormány Brexit-halasztásra való kötelezése lehetnek az alternatívák az ellenzék kezében.

Addig is megy viszont a jogi harc és egyelőre a jelek szerint három helyen is beadtak bírósági indítványokat a parlamenti felfüggesztés ellen harcolók, amelyek mind azt szeretnék mielőbb kimondatni, hogy ne kezdődjön el szeptember közepe körül a parlament felfüggesztése, hanem legyen folyamatos a munka. A jövő héten meglátjuk, hogy mire jutnak ezek a küzdelmek.

A küzdelembe egyébként igencsak prominens személyek is beszálltak, hiszen pénteken John Major volt miniszterelnök is bejelentette, hogy kész bíróságra menni. Azt MTI tudósítása szerint ő is csatlakozni kíván Gina Miller civil aktivista bírósági keresetéhez, amelyet a parlamenti munka felfüggesztésének megakadályozására nyújtott be.

Major, aki 1990 és 1997 között volt kormányfő, elmondta, hogy Millert segítve kíván beavatkozni a bírósági eljárásba ahelyett, hogy külön eljárást kezdeményez. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, segíteni tudná a bíróság munkáját annak köszönhetően, hogy korábban miniszterként és kormányfőként is szolgált a kormányon belül.

Brit parlamenti képviselők egy csoportja a bíróságon próbálja megakadályozni, hogy Boris Johnson kormányfő a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-ei határnapján.

Címlapkép forrása: Guy Smallman/Getty Images

• Címkék:
• Európai Unió,
• gazdaságfejlesztés,
• brexit,
• boris johnson,
• brit kilépés,
• egyesült királyság