Kiszivárgott: lazíthatnak a Magyarországnak is fontos uniós deficitkorláton

A részleteket most szerdán, február 5-én jelenti majd be a területért illetékes volt olasz miniszterelnök, aki immár az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa. Ő egyébként már régebb óta szorgalmazta azt, hogy a 3%-os GDP-arányos deficitkorlátnál, illetve a 60%-os adósságráta korlátnál vegyék figyelembe a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásainak költségvetési hatását. Magyarul:

a „zöld rugalmassági” klauzulával akár azt is megengedik majd, hogy szankció nélkül mehessen 3% fölé az adott tagállam költségvetési deficitje, ha igazolni tudja, hogy ez részben éppen a „zöld” beruházások és digitalizációs átállás miatt történt meg.

Az Európai Zöld Megállapodás (EZM) minapi bejelentésekor az Európai Bizottság egy 1000 milliárd eurós, jórészt hitelekre és magántőke bevonására épülő beruházási keretprogramot mutatott be, hogy elérhető legyen a 2050-es klímasemlegességi cél.

Közben a Bizottság azt is elismerte, hogy a Párizsi Egyezmény eléréséhez évente mintegy 260 milliárd eurónyi beruházást kellene megvalósítani. Utóbbi tehát sokkal több, mint amit az EZM nyújtani tud, azaz a nagy átállás további jelentős tagállami kiadásokat is megkövetel majd és ezeket ismernék most el a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) szabályrendszerének lazításával.

Utóbbihoz azt is elismeri majd a szerdán nyilvánosságra kerülő anyag, hogy az SNE túlságosan bonyolulttá vált az elmúlt időszakban és így kevésbé ösztönzi a tagállamokat az egyébként legfelső uniós szinten is jóváhagyott célok elérése érdekében.

A Financial Times hétfői cikke a fentieknél sokkal óvatosabb változások lehetőségéről ír csak a költségvetési szabályok felülvizsgálati jelentése kapcsán.

A cikk inkább csak azt vetíti előre, hogy a Bizottság vitára bocsáthatja az SNE-t, illetve a belső elszámolási szabályaiban jobban figyelembe veheti a zöld projektekkel kapcsolatos kiadásokat, de igyekszik elkerülni, hogy bármi olyan döntés szülessen, ami költségvetési lazításként fogható fel.

A januárban nyilvánosságra hozott magyar energiahatékonysági és klímavédelmi kormányzati tervekből készült cikkeink:

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Tamás

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.