Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a felelőse a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás végrehajtásának, így tényleg fontos, hogy milyen tervei vannak. Timmermanns az interjúban azt jelezte: a városok koalícióján keresztüli pénzosztás kiküszöbölheti azokat a minap Budapesten is felerősödött félelmeket, hogy a magyar kormány vajon mennyi felzárkóztatási támogatást juttat a fővárosnak a 2021-2027-es uniós költségvetésben. Az ügyvezető alelnök úgy fogalmazott:
Egy kormány miért akarna közbelépni, ha egy ilyen európai mértékű nagyvárosi koalíció alakul? Nem hiszem, hogy ez problémát szülne.
A brüsszeli vezető szerint a városok koalíciójának létrehozásával a zéró kibocsátású tömegközlekedés megteremtésében is nagyot léphetnének előre. Felvetette: jelenleg a városok önállóan pályáznak elektromos buszok beszerzésére, de "mi lenne, ha növelnénk a volument, 2-300 helyett 5-6 ezer busz beszerzésére írva ki pályázatokat? Ez az európai buszgyártóknak is nagy ösztönzést adna".
Amint megírtuk: alaptalan, hogy Budapest ne jutna szinte semmi uniós felzárkóztatási forráshoz 2021 után, hiszen nagyobb közlekedési (HÉV-vonalak és kocsik, ferihegyi gyorsvasút), illetve környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre (soroksári Duna-ág, ingatlanok energiahatékonysági programja) biztosan lesz forrás. Az viszont reális kilátás, hogy a relatív magas fejlettsége miatt és Pest megye leválása miatt 2021-től tényleg jóval kevesebb uniós támogatásra számíthat.
Mivel az őszi önkormányzati választásokon ellenzéki lett a budapesti városvezetés, így Karácsony Gergely főpolgármester egyfajta "előremenekülésként" és a forrászuhanási kockázatok mérséklése érdekében ősszel létrehozta a visegrádi fővárosok polgármestereivel az új városi szövetséget. Ezzel párhuzamosan aktívan lobbizni kezdett Brüsszelben azért, hogy a nemzeti kormányok forráselosztási rendszerétől részben függetlenül, közvetlenül is forrásokhoz tudjanak jutni a nagyvárosok.
Ennek a budapesti elképzelésnek a felkarolása és kiterjesztése rajzolódik ki Timmermanns szavaiból azzal, hogy az európai városok koalícióját akarja létrehozni.
Magáról a napelemes és szigetelési programról azon túl nem mondott egyelőre semmit a Bizottság ügyvezető alelnöke, hogy az EIB bázisán jönne létre és már egyébként is finanszíroznak ilyen programokat a beruházási bankon keresztül Európában. Feltételezésünk szerint olyan konstrukció jöhet, ahol egy nagyobb energiahatékonysági alapot/intézményt állítanak fel, és ahhoz fordulhatnak majd közvetlenül a lakossági/társasházi érdeklődők a napelemes és szigetelési források megszerzése érdekében.
Nagy kérdés, hogy egy ilyen konstrukció mikorra tudna felállni és vajon bevonhatják-e majd a vidéken, kisvárosokban és falvakban sokkal nagyobb számban megtalálható ún. Kádár-kockás házakat is a programba. Azok ugyanis tényleg energiapazarlók, nagy CO2-kibocsátás és egyéb légszennyezés köthető hozzájuk, de az ingatlanok forgalmi értéke sok esetben korlátozott, így egy hitelfelvételi programnál a fedezettségi problémák könnyen előjöhetnek a jövedelem alapú hitelképességi korlátok mellett.
A terjedelmes interjúban Timmermanns megismételte azt a minapi üzenetet, ami az EIB felől jött (hiszen Timmermanns tud hatni az EIB hitelezési politikájára is), hogy a gázprojektek sem fenntarthatók hosszútávon, így a nagy átmenet keretében gázprojekteket, pl. a Mátrai Erőmű gáztüzelésre átállását sem érdemes támogatni uniós pénzből. Felvetette azt is, hogy akár az épületüzemeltetést és a tömegközlekedés szereplőit is be kell vonni az Európai Kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) égisze alá, igaz előtte átfogó elemzések, hatástanulmányok kellenek. Hangsúlyozta: „az ETS nem lehet alternatívája a gépjárművek kibocsátására megszabott határértékeknek”, (ez jelenleg 95 mg CO2 flotta szinten).
Szerinte legkésőbb őszig reális az, hogy felülvizsgálja a Bizottság a 2030-as klímacélt: a Bizottság addigra 40%-os csökkentést írt elő a CO2-kibocsátásban, míg az Európai Parlament 50-55%-ot szorgalmaz, de mielőtt módosítanak a hivatalos célon, itt is átfogó elemezések kellenek.
A karbonadó lényege
Timmermanns beszélt a zöld megállapodás részeként belengetett karbon import adó/hozzájárulás kérdéséről is, amelyet a külföldre vándorló európai cégekkel fizettetnének meg. Ez azt jelenti, hogy ha valamely európai gyártó/cég azért menne az unión kívüli országba, hogy az ottani lazább környezetvédelmi/klímavédelmi előírásokat, kevésbé ambiciózus átállási terveket kihasználva tudjon termelni, majd a terméket importálni Európába, akkor a Bizottság olyan vámemeléseket hajt végre pl. a cementgyártásban, hogy ne érje meg ezt az ún. szénszivárgásos elvándorlási módszert meglépni. Ilyen értelemben tehát inkább az EU területén tartja a termelés áthelyezésben gondolkodó cégeket, hogy ezzel itt, az EU területén fizessék meg a közterheket és egyúttal az uniós szintű klímavédelmi tervek vállalati szintű végrehajtására is rákényszerítse a cégeket.
Mindezt úgy érné el az Európai Bizottság WTO-kompatibilisen, hogy az egyes országokkal (pl. Kínával, Egyesült Államokkal) már megkötött, vagy megkötendő kereskedelmi megállapodások szabályrendszerére „mutogatna” és arra hivatkozna, hogy ha ő, mint az EU végrehajtja a Párizsi Klímaegyezményben tett vállalásokat, akkor elvárja, hogy a kereskedelmi partnere is tegye ezt meg, hiszen az is aláírta a párizsi megállapodást. Ha pedig ezek az államok nem tartják be a vállalásukat, akkor az EU bevezeti a fent jelzett karbonadót/hozzájárulást, azaz a szénszivárgást megakadályozni hivatott mechanizmust. Ez nagyon erőteljes ösztönzőket indíthatna be a nagyobb szennyező országokban (pl. Kína) is arra, hogy ők is lépjenek a környezetvédelmi sztenderdek terén és így tudják náluk megtartani az adófizető külföldi cégeket.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Nagyon nem szeretné Erdogan, hogy elinduljon a választásokon legfőbb ellenfele - Újabb vádakat hoztak fel Isztambul polgármestere ellen
Eddig korrupciós vádakat hoztak fel, most már kémkedést is.
A bitcoin egykori ősellensége már hitelekhez is elfogad kriptókat
A JP Morgan vezére szerint még mindig nem jó ötlet kriptózni.
Furcsa dolog történik Kína holdudvarában: hullanak az amerikai katonai repülőgépek
Két furcsa baleset is történt.
Trump embere keményen üzent Magyarországnak: „le fog állni az orosz olajvezeték, ideje lépni"
Nem ez az első figyelmeztetés.
Újra előkerült a rettegett HIMARS, eláraszthatja a víz az oroszok állásait
Videók kerültek elő a támadás eredményéről.
Nyakunkon a kötelező biztosítási kampány: elmondták a szakértők, mire számítsunk
A hazai autók 13-15 százaléka érintett, ebből 70 ezren válthatnak.
Influenzások, figyelem: fontos üzenetet küldött a hatóság
Országszerte elérhető a védőoltás.
Arany vagy bányarészvény: melyikkel jár jobban a befektető?
Vajon mi ér többet: az arany vagy az aranybánya? Lehet-e egyáltalán győztest hirdetni ebben a versenyben? Az elmúlt 20 év adatait megvizsgálva érdekes következtetésekre jutni:... The post Arany
Magyar vállalkozás: viharban, jó irányba
Habár a vállalkozások számára komoly csapások sorát hozta a COVID-dal megnyíló bizonytalanság kora, a magyar gazdaságot azonban nem meggyengítik, hanem termelékenysége és minősége javítá
Ezüstpénz rézből? - Római sztori a fiat valutákkal
Aurelianus császár nem értette jól a fiat valuták rendszerét: növelni akarta a pénz vásárlóerejét, ehelyett hiperinflációt okozott. Tanulságos közgazdasági sztori a Krisztus utáni III. sz
KIVA 2025 - Mi változott?
A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta
Falatnyi területről jön a globális GDP fele
Itt van ez a térkép, ami első ránézésre talán túlzó állításnak tűnik: a világ GDP-jének fele mindössze a Föld felszínének 3,6 százalékán termelődik. A pontos... The post Falatnyi ter
Személyes pénzügyek válságos helyzetben
A jelenlegi gazdasági berendezkedés gyakran kerül komolyabb válságba, amit az emberek is megéreznek. Ez nem újdonság, a világtörténelemben sokszor volt olyan körülmény, ami nehezebbé tette a
A vizes élőhelyek pusztulása több billió dolláros kárt okozhat
A halászatot, mezőgazdaságot és árvízvédelmet támogató vizes élőhelyek pusztulása súlyos gazdasági károkat okozhat világszerte, derül ki a Vizes élőhelyek egyezmén
Belefulladunk az ingyen puncsos tálba, pedig egyszer le kell jönni róla
Rossz ómen a pénzügyeidre nézve, ha pénzügyminisztered szemében könnyek gyűlnek. Nagyon nehéz ugyanis leszokni a költségvetési alkoholizmusról: kényelmetlen és politikailag öngyilkosság i
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Hegymenet frissítőpont nélkül − A terepfutó versenyszervezés rögös ösvényein
A hazai szereplők egymással és a külfölddel is versenyt futnak.
A komáromi Filiberto
Fókuszban a vintedes vagy marketplace-es csalásoknak nevezett adathalász támadások.
Tragikus gyorsasággal pusztul a természet, csak a fotók maradnak
A természetfotós a klímaváltozás krónikása.

