Az EU főtárgyalója szerint az Egyesült Királysággal nem jöhet létre olyan megállapodás, mint Kanadával – számol be a BBC. Michael Barnier elmondása szerint az EU kész egy „ambiciózus együttműködést” felajánlani az Egyesült Királyságnak, de az mindenképp eltérő jellegű lesz, mint a Kanadával kötött együttműködés.
Mindez azután történt, hogy az Egyesült Királyság Brexit-főtárgyalója brüsszeli beszédében egy, a Kanadával kötött együttműködéshez hasonló megállapodást szorgalmazott. A felek között a következő hónapban kezdődik tárgyalás.
Az Egyesült Királyság január 31-én elhagyta az Európai Uniót, azóta pedig az átmeneti időszak lépett életbe, a fennmaradó pár hónapban kell kialakítani a további együttműködés részleteit. Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja, hogy nem fogja meghosszabbítani a decemberi 31-ig tartó átmeneti időszakot. Boris Johnson már a megválasztásakor a Kanadával kötött EU megállapodást (CETA) tekintette követendő példának, ha ez azonban így van, az sok kérdést vet fel, a CETA bevezetését megelőző tárgyalás ugyanis hét éven keresztül zajlott. Bár a brit-uniós gazdasági kapcsolatok eleve rendezettebbek az évtizedes EU-tagság eredményeképpen, de erősen kétséges, hogy 10 hónap elegendő-e arra, ami másoknak 7 évbre került.
A megegyezés eredményeképp a legtöbb vámtételt felszámolták Kanada és az EU között, bár egyes vámtételek még mindig érvényben vannak. Michael Barnier elmondása szerint azonban
az EU és az Egyesült Királyság speciális kapcsolata miatt nem jöhet szóba a Kanadával, vagy akár más gazdaságokkal, mint Dél-Koreával vagy Japánnal megkötött együttműködéshez hasonló megállapodás.
Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója hozzátette, hogy az Unió kész egy gyors tárgyalás során kialakítani az együttműködés részleteit, amennyiben az Egyesült Királyság is így akarja.
Fontos hozzátenni, hogy a továbbiakban az EU és az Egyesült Királyság nem csak partnerek, de gazdasági versenytársak is lesznek, és így mindkét fél számára fontos szempont, hogy a megállapodásnak így egyenlő versenyfeltételeket is kell garantálnia. Ugyanakkor az EU érdeke, hogy különösen szigorú feltételeket szabjon bizonyos területeken, hiszen a Brexit után az Egyesült Királyság válik az EU legközelebbi gazdasági riválisává. Ebben a tekintetben sem hasonlítható a kapcsolat Kanadához.
Az EU célja között szerepel, hogy közös szabályokat fogadjanak el a munkavállalók jogaira, környezetvédelmi szabályokra és a magánszektor állami támogatására vonatkozóan.
Az EU ugyanis el akarja kerülni, hogy a brit társaságok vámmentes hozzáférését kapjanak a közös piachoz, amennyiben azok az esetleges lazább brit szabályok miatt versenyelőnyt élveznének a kontinens vállalataival szemben.
David Frost ezzel szemben pont azt emelte ki múlt csütörtökön, hogy a Brexit lényegét az EU-s szabályoknak való megfelelés alóli mentesség adja. Ahogy Frost fogalmazott, az Egyesült Királyság érdeke az, hogy számukra is megfelelő közös szabályokat fogadjanak el, nem pedig az, hogy az EU-s döntéshozók által egyoldalúan hozott szabályoknak alkalmazkodjanak. Így aztán nem várható, hogy a tárgyalások zökkenőmentesek lesznek.
Frost is kiemelte, hogy az Egyesült Királyság egy kanadai-típusú együttműködésre törekszik, ha pedig ez nem jön össze, akkor a nemzetközi egyezmények szabályainak megfelelő együttműködést fognak folytatni az EU-val, csakúgy, ahogy Ausztráliával (ez a gyakorlatban hard Brexitet jelent). Frost továbbá azt ígérte, hogy a britek a következő héten újabb részleteket árulnak el az elképzelt együttműködésről.
Mindazonáltal a Politico beszámolójában kiemeli, hogy még az Európai Unió tagállamai sem egységesek a kérdésben, a franciák például szigorúbb hangnemet alkalmaznának, mint azt Barnier teszi. Mindebből az látszik, hogy valójában még a főtárgyaló mandátuma sincs teljesen letisztázva két héttel a tárgyalások előtt.
Címlapkép: Getty Images
