Több ezer rejtőzködő munkavállalót csalt elő egy új EU-s pályázat

Ő úgy látja: igenis lehet, hiszen ahol sokan azt hitték, pár száz potenciális munkavállaló sem rejtőzik már, ott kiderült, hogy több ezer hadra fogható ember is van még. Ugyanis az Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld régiókra szűkített GINOP-pályázatra megmozdult a piac, a KKV-k tömegével jelentkeztek. A közelmúltban megnyílt pályázatról mi is írtunk:

Andorka szerint mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a január 27-én megnyitott 12 milliárd forintos keretet két hétre rá, február 10-én fel kellett függeszteni, ekkorra csaknem 23,5 milliárd forint értékben futottak be támogatói igények (összesen 665 db), ami gyakorlatilag kétszeres túligénylést jelent.

A pályázat keretében legalább 3, legfeljebb 15 munkavállaló felvételéhez lehetett minimum 8, maximum 90 millió forinthoz jutni, mikro- és kisvállalatok esetében 70, középvállalatoknál pedig 60 százalékos támogatási intenzitás mellett, ami az újonnan felvett bértámogatására fordítható 24 hónapon át. A 35 millió forint feletti átlagos támogatói igény azt mutatja, hogy hiánypótló volt ez a konstrukció, ráadásul éppen abban a cégméretben és azokban a régiókban jött a fejlesztéspolitikai mentőöv, ahol a legnagyobb szükség volt rá.

A pályázat révén több ezer munkahely jön létre. A maximálisan igényelhető, fejenként számított bértámogatás, a plafonértékként meghatározott 350 ezer forintos bruttóval és az arra rakodó 19 százalékos járulékkal 416 500 forint, a másik szélsőérték pedig a minimálbér, illetve a szakmai bérminimum esetében irányadó 161 ezer, illetve 210 600 forintos összeg. Ez alapján nagy a szórás, legalább 3300, legfeljebb 8500 munkahelyet teremthet a konstrukció, de az igazság valahol félúton van, ami nagyságrendileg 5000 új állást eredményezhet, pályázónként átlagosan 7-8-at.

Gyakran előfordul a pályázati piacon, hogy a felhívások kínálata formálja a vállalati fejlesztések jelentette keresletet, a GINOP ezúttal viszont valódi igényt elégít ki a versenyszférában

– hangsúlyozza bejegyzésében Andorka Miklós.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.