Példátlan EU-s döntés a koronavírus miatt: Magyarország is hatalmas összegekhez jut

Példátlan átcsoportosítás

Az intézkedések lényege, hogy maximális rugalmassággal kezelik az állami támogatási és költségvetési költekezési szabályokat, és ami rövid távon még ennél is fontosabb: hatalmas EU-pénzeket csoportosítanak át a tagállamok részére a közös költségvetésből. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusból még fel nem használt 29 milliárd eurónyi kohéziós pénzt a koronavírus elleni küzdelemre lehet költeni, sőt, nem kell visszafizetni a közös kasszába további 8 milliárd eurót a tagállamoknak, ami júniusig lett volna esedékes.

Ebből az összesen 37 milliárd eurós EU-s pénzből az egészségügyi rendszert lehet megerősíteni, maszkokat, lélegeztető gépeket lehet venni, bajba jutott cégeknek lehet nyújtani forrásokat belőle és rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására is lehet belőle költeni.

Ez igen nagy változás: az uniós pályázati rendszer végigfuttatása helyett tehát a tagállamok kezébe adják a pénzt, hogy arra költsék, amire most a koronavírus elleni válságkezelés érdekében a leginkább szükség van már rövid távon. Ezzel a huszárvágással a magyar költségvetés mozgástere is rögtön jócskán kibővül, amely mozgástér egy idei recesszió mellet minimálisra csökkenne – ahogy azt ebben a szerdai elemzésünkben levezettük.

Egyelőre nehéz azt megmondani, hogy Magyarország pontosan mekkora összeget használhat így fel ezekkel a felpuhított szabályokkal, de valószínűleg több milliárd eurós tételről lehet szó. Ez összhangban van azzal a nagyságrenddel, amit Orbán Viktor kormányfő a keddi kamarai borúlátó beszédében vázolt, mint a gazdaság újraindításához szükséges forrástömeg.

Ha csak abból indulunk ki, hogy a legnagyobb gazdaságfejlesztési programunkban, a GINOP-ban a minap az az ígéret hangzott el, hogy három ok miatt őszig még 800-1000 milliárd forintos keretösszegű pályázati csomag jelenik meg, akkor ez kapásból 3 milliárd eurós nagyságrendet jelent. Emellett több más Operatív Programban is vannak még olyan pályázati tételek, amelyeket idén akartak volna még meghirdetni, de valószínűleg most az új rugalmas lehetőségek miatt átcsoportosítják (amennyiben az új szabályok engedik és szükséges ekkora forrástömeg a koronavírus elleni küzdelemre).

Fontos persze hozzátenni, hogy

ez nem plusz EU-s pénz, hanem az előre megígért, de eddig még fel nem használt pénzek átcsoportosítása a koronavírus elleni küzdelemre. Így tehát a gazdaság más részéről majd hiányozni fognak, de még így is nagyon jól jönnek a vészhelyzetben.

Miért ez a nagy lazítás?

Pénteken röviden már megírtuk az Európai Bizottság friss bejelentéseit, de a teljes kép csak péntek estére vált átláthatóbbá a Bizottság oldalán frissült magyarázó anyagokkal, és a Bruxinfo cikkével.

A Bizottság által kiadott egyik technikai anyag szerint jelen tudásuk alapján

a koronavírus nagyon nagy gazdasági pusztító hatást gyakorol majd az eu_ra: becslésük szerint 2,5%-ponttal (!) rontja a vírus a gazdasági növekedési pályát ahhoz képest, mint ha nem lenne a járvány.

A Bizottság február 13-án kiadott előrejelzésében még csak nagyon minimálisan tudta figyelembe venni a járványt az idő rövidsége miatt, akkor idénre 1,4%-os GDP-növekedést mondott az EU_ra, így tehát most már 1% körüli recesszió a friss jóslat és ezt (az elvesztett GDP-tömeget) remélhetőleg csaknem teljesen le tudja majd dolgozni a közösség 2021-ben.

A friss bejelentések lényege az alábbi saját értelmező keretünkbe rendezve:

• A Bizottság a minap már bejelentett egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap felállítását a kkv-k és a munkaerőpiac támogatására, amiből 7,5 milliárd eurót mozgósítanának a megmaradt kohéziós pénzekből. A most bejelentett 37 milliárd eurós teljes csomag ennek a kibővítését, megnövelését jelenti, hiszen a 2014-2020-as megmaradt kohéziós pénzek jóval nagyobb volumenét adják oda a tagállamoknak.
• Ennek a 37 milliárd eurós teljes csomagnak a tagállamokhoz juttatásához jogszabályokat kell módosítani, amiket a Bizottság reményei szerint két héten belül át lehet vinni az Európai Parlamenten és az Európai Tanácson, ugyanis igen jelentős mértékű átalakítások ezek a pénzfelhasználás tekintetében.
• A 37 milliárd euróból 8 milliárd eurót a Bizottság egy elosztási kulcs alapján azonnal a tagállamok rendelkezésére tud bocsátani. Ahogy a Bruxinfo fogalmaz: ez technikailag „alvó pénznek” számít, ugyanis arról az EU által megelőlegezett összegről van szó, amit a tagállamoknak eredetileg júniusig vissza kellene téríteniük a közös kasszába (mint fel nem használt támogatás). A Bizottság most azt javasolja, hogy ezt ne kelljen visszafizetniük, így azonnal felszabadul ez a keret és azt a kormányok az általuk fontosnak tartott intézkedésekre fordíthatják. A nagyobb uniós társfinanszírozási rátából hasznot húzó szegényebb országok arányosan több forrást kapnak majd, ez tehát Magyarországnak is rövid távon igen jelentős könnyebbséget jelenthet majd.
• További 29 milliárd euró az uniós költségvetésből jönne, mégpedig a 2014 és 2020 közötti strukturális alapokból, amelyeket eddig nem hívtak még le a tagállamok (az éves tagállami befizetéstől elmarad a lehívások ütemezése, tehát van egyfajta „szabad kerete” a Bizottságnak). Jelen esetben minden tagállam a ráeső részt más területekről a koronavírus elleni küzdelem céljára csoportosíthatja át. Mint a Bizottság rámutat, a 37 milliárd euró felzárkóztatási forrás még nem lett kifizetve az aktuális hétéves büdzséből, tehát ez nem friss pénz, hanem más célokra szánt pénzek koronavírus elleni küzdelemre átcsoportosítása.
• Egy másik technikai magyarázó anyag szerint a 2020. február 1. után (azaz a lazított szabályrendszer bejelentése előtt is!) felmerült költségeket lehet finanszírozni a megváltozott szabályok szerint, így például kkv-k működőtőke támogatására, és az egyszerűsített költség elszámolási szabályok maximális rugalmasságának kihasználása mellett. Lényeges, hogy a most javasolt változások nem érintik a 2014-2020-as uniós költségvetés éves kötelezettségvállalási és kifizetési plafonjait, hanem azon belüli rugalmasabb felhasználást takarnak csak azért, hogy a tagállamok minél hamarabb hozzájuthassanak a szükséges forrásokhoz. Ezek koordinálására egy speciális munkacsoport is felállt a Bizottságon belül, hogy a tagállami igényeket felmérje és összehangolja a felpuhított lehetőségekkel.
• A közös büdzséből felszabadított forrásokat a tagállamok három célra fordíthatják majd, és tetszés szerint ki is egészíthetik. Ezek: 1.) az egészségügyi rendszerük megerősítésére, például védőmaszkok és lélegeztetőkészülékek beszerzésére és egyéb célokra. 2.) a kis- és közepes méretű vállalkozások likviditási támogatására. 3.) az Európai Szociális Alapból a munkaerőpiac működésére, elsősorban a rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására.
• A Bizottság ezenkívül 1 milliárd euró értékű költségvetési garanciát kíván nyújtani az Európai Beruházási Alapnak (EIF) ahhoz, hogy 8 milliárd euró kedvezményes kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon és abból hozzávetőleg 100 ezer kkv-nak nyújtson likviditási támogatást.
• A testület jogszabály-módosítást is javasol annak érdekében, hogy az eredetileg természeti katasztrófák esetén igénybe vehető Európai Szolidaritási Alapot (ESF) járványhelyzetekben is be lehessen vetni. Az idei évre 800 millió euró áll rendelkezésre az alapból. Végül az uniós globalizációs alapból is rendelkezésre áll 175 millió euró arra az esetre, ha a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett tagállami intézkedések miatt munkahelyek szűnnének meg. 

További két fontos intézkedés

A Bizottság a fenti pénzügyi jellegű döntésekkel párhuzamosan az állami támogatási szabályok rugalmas alkalmazásával kíván a tagállamok és az azokban működő szektorok és üzleti vállalkozások segítségére sietni. Elsőként a szállodaipar, a közlekedési (főleg a légiközlekedés), a szórakoztató iparág és más szektorok veszteségeinek kompenzálására kifizetett nemzeti támogatások gyors elbírálásával. Margrethe Vestager, versenyjogi biztos a pénteki sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a testület 24 órán belül már jóváhagyott egy dán állami támogatást, amit egy fontos rendezvény lemondása miatt folyósítottak a szervező cégnek. A Bizottság átmenetileg eltekint majd annak a szabálynak az alkalmazásától, aminek értelmében egy tíz éves időszakban egy cég csak egyszer kaphat állami mentőövet. 

Egy másik természetű beavatkozás a kkv-k számára nyújtott tagállami likviditási támogatás, amelyben a Bizottság ugyancsak maximális rugalmasságot ígér (jelenleg 9 tagállamban már működik ilyen). Vestager bejelentette, hogy a versenyjogi szolgálat már dolgozik egy olyan új állami támogatási kereten, amit elsőként a legsúlyosabb helyzetben lévő Olaszország vehet majd igénybe, de ami idővel más tagállamok számára is alkalmazható lesz. Hasonlót a 2008-as pénzügyi válság idején már bevezetett az EU. A testület egy 24 órán át elérhető forróvonalat is üzembe helyez, amelyen keresztül a tagállamok rövid úton tájékoztatást kaphatnak arról, hogy az általuk tervezett intézkedések összhangban vannak-e a szabályokkal, illetve ennek érdekében mit kell tenniük.

Brüsszel a stabilitási és növekedési paktum (SGP) alkalmazásában is maximális rugalmasságot helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy mindez nem jelenti a fiskális szabályok ideiglenes felfüggesztését.

E célból a testület két olyan záradékot kész beélesíteni, amelyek rendkívüli helyzetekben alkalmazhatók csak. Az első, országspecifikus alapon nyújtható könnyítés, amikor egy országban „szokatlan esemény” lép fel, ami többletkiadásokat tesz szükségessé, amelyeket azonban a Bizottság nem vesz figyelembe az államháztartási hiány kiszámolásakor. A koronavírus-járvány által leginkább sújtott Olaszország esetében már elismerte ennek az alkalmazhatóságát a testület. 

A Bizottság azonban annak az általános záradéknak a beélesítésére is kész, ami az EU, vagy az eurózóna gazdaságát fenyegető súlyos lejtmenet esetén lehetőséget ad arra, hogy ideiglenesen felmentést adjanak a tagállamoknak a költségvetési kiigazító intézkedések felfüggesztésére. Mind az első, mind a második esetben a tagállamok által eszközölt egyszeri kiadásokat figyelmen kívül hagyják majd az államháztartás strukturális egyenlegének a kiszámításakor – erősítette meg Valdis Dombrovskis. A biztos hozzátette, hogy jelen esetben sokkal inkább a válságra adott válaszokról van szó, mint fiskális élénkítésről, jóllehet ezek az intézkedések végső soron felérnek majd ezzel.

Az Európai Bizottság koronavírus elleni küzdelmének stratégiája és lépései ezen az összefoglaló oldalon érhetők el.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.