Újabb problémák az EU-bővítéssel? Veszélyben lehet az energiaátmenet

A 2022-es energiaválság új kihívásokat hozott felszínre az EU számára, amely felgyorsította a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló törekvéseket. Ennek hatására az EU 2030-ra vonatkozó céljait növelték, és a 2040-es célokat is magasabbra helyezték. A bővítési folyamat azonban új kérdéseket vet fel: hogyan illeszkednek a tagjelölt országok eltérő energiafüggőségei és elavult infrastruktúrái az EU kibocsátáscsökkentési céljaihoz? – írják az Euractivon megjelent cikkükben.

Emlékeztetnek, hogy a Nyugat-Balkán több országa, valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia már elnyerték a tagjelölti státuszt, és egyes országok – például Koszovó – is közelednek ehhez.

Azonban ezek az államok jelentősen eltérő energetikai kiindulóponttal rendelkeznek, ami megkérdőjelezi, hogy a bővítés hogyan fog hatni az EU teljesítményére az ambiciózus 2040-es célok elérésében.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy az EU jelenlegi keretrendszere, például az energiapolitikai szabályozások és a kibocsátás-kereskedelmi rendszer, mennyire alkalmas ilyen különböző energiahelyzetű országok integrálására.

A bővítés emellett további infrastrukturális beruházásokat követel meg, mint például a határokon átnyúló energiahálózatok fejlesztése.

A szerzők szerint az EU bővítési folyamata és az energiaátmenet költségei komoly feszültségeket okozhatnak a tagállamok között, különösen ha a csatlakozni kívánó országok nem tudnak azonos tempóban haladni. Az energiaátmenettel kapcsolatos késlekedések tovább ronthatják az EU globális szerepét, különösen az energia- és klímadiplomácia terén.

Covatariu és Defard szerint a bővítési folyamat újabb intézményi reformokat is szükségessé tesz, például az EU költségvetésében és döntéshozatali rendszereiben, hogy egy 30+ tagú Unió is képes legyen az ambiciózus Zöld Megállapodás megvalósítására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.