Az EU hadat üzen a szankciók kijátszóinak – a magyar ügyvédeken is nő a nyomás

Az Európai Unió már 2014-ben, a Krím annektálását követően, majd az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta számos szankciót vezetett be Oroszország, valamint Belarusz, Irán és Észak-Korea ellen. Jelenleg ezek a korlátozó intézkedések közel 2400 személyt és szervezetet érintenek, és két fő csoportra oszthatók.

1. Az első csoportba a személyi korlátozások tartoznak, például utazási tilalmak és vagyoni eszközök befagyasztása, amelyek meghatározott magánszemélyekre és szervezetekre vonatkoznak.
2. A második csoportot a gazdasági szankciók alkotják, amelyek széles körben érintik az orosz gazdaságot és annak szereplőit. Ide tartoznak például bizonyos termékek importjának vagy exportjának korlátozásai, illetve teljes tiltásai.

Kreatív megoldások a szankciók kijátszására

A szankciók bevezetését követően az EU szembesült azzal, hogy az érintett személyek és szervezetek különféle kreatív megoldásokkal igyekeznek kijátszani a tilalmakat, illetve önmagukat „nem oroszként” feltüntetni. A leggyakoribb módszerek közé tartozik a szankcióval sújtott vagyon offshore számlákra helyezése, illetve az összetett, átláthatatlan tulajdonosi hálók alkalmazása, például offshore alapítványokon és bonyolult vagyonkezelői struktúrákon keresztül.

Jellemző példa, amikor egy szankcióval érintett személy harmadik országbeli illetőségre hivatkozva – például az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalkozásán keresztül – próbálja lebonyolítani uniós kereskedelmi tranzakcióit, így azt a látszatot keltve, hogy a befektető arab, nem pedig egy szankcióval érintett orosz üzletember.

Szintén gyakori módszer a termékek eredetének vagy jellegének meghamisítása a kereskedelemben. Erre volt példa, amikor orosz gyémántokat vagy olajat közvetítő országok bevonásával próbálták úgy értékesíteni a globális piacon, hogy azok származási helyét egy másik országra változtatták.

Uniós válasz: kreatív megoldások ellen egységesen szigorú szankciók

Az EU a kiskapuk bezárása érdekében 2024 tavaszán elfogadta a 2024/1226 irányelvet, amely meghatározza az uniós szankciók megsértésére vagy kijátszására vonatkozó bűncselekményi tényállásokat és szankciókat, valamint módosítja a (EU) 2018/1673 irányelvet. Az új szabályok minimumkövetelményeket írnak elő a szankciók megsértésére, beleértve azt is, ha valaki elmulasztja jelenteni a jogsértést a hatóságoknak. Az irányelv célja, hogy egységesen szigorú büntetésekkel és intézkedésekkel csökkentse a szankciók kijátszásának vagy az abban való közreműködésnek a kockázatát.

De mit is jelent mindez konkrétan? A szankciók megsértésének minősül például:

• pénzeszközök rendelkezésre bocsátása a szankciós listán szereplő személyek számára,
• a vagyonbefagyasztási kötelezettség elmulasztása,
• az utazási tilalom vagy a kereskedelmi és szolgáltatásnyújtási tilalmak megszegése,
• hamis vagy megtévesztő információ szolgáltatása annak érdekében, hogy eltitkolják a szankciós listán szereplő személy tényleges tulajdonosi státuszát,
• a hatósági engedélyek feltételeinek megsértése.

Az irányelv értelmében, ha valaki szándékosan megszegi a szankciókat, a rá kiszabható szabadságvesztés felső határának legalább 5 évnek kell lennie, míg a vállalatokra kiszabható pénzbírság elérheti globális árbevételük legalább 5%-át vagy akár 40 millió eurót is.

Fontos kiemelni, hogy nemcsak a szándékos jogsértés járhat súlyos következményekkel. Az EU bizonyos esetekben olyan szigorú, hogy már a gondatlanságból elkövetett jogsértések is büntetendők. Például a kereskedelmi, szolgáltatásnyújtási, technikai segítségnyújtási vagy brókertevékenységgel kapcsolatos szankciók megsértése akkor is büntethető lesz, ha az katonai felszereléseket vagy kettős felhasználású termékeket érint – még akkor is, ha gondatlanságból történt.

Ezzel szemben enyhébb a szabályozás a humanitárius segélyezéssel vagy alapvető emberi szükségleteket szolgáló tevékenységekkel kapcsolatban.

Ezek továbbra sem minősülnek bűncselekménynek.

Mentességet élveznek a jogi tanácsadók is, kivéve, ha tudatosan részt vesznek a jogsértésben, vagy tudják, hogy ügyfelük kifejezetten a jogsértés elkövetéséhez kér tanácsot

Magyarországi szabályozás: a jelenlegi helyzet

A mostani magyar jogszabályok már most – azaz az új irányelv átültetése előtt – is szankcionálnak bizonyos visszaéléseket, amelyek súlyuktól függően lehetnek „pusztán” közigazgatási jogsértések, de akár bűncselekmények is.

Kezdjük az enyhébbel: a szankciók alóli mentességhez kiadott engedélyekkel való visszaélés közigazgatási jogsértés, amelynek a közigazgatási szankciója jogsértésenként 1 millió forintos bírságig terjedhet. Ez alkalmazandó például változásbejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok benyújtása esetére.

…és nézzük az ennél súlyosabbat:

a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése a magyarországi szabályok alapján bűncselekmény.

Ez magában foglalja az EU által elrendelt kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi tilalmakat, valamint a pénzeszközök és gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettség megszegését is. Bár a szabályozás nem kifejezetten az orosz szankciókra összpontosít, hanem ennél általánosabb keretet biztosít, mégis ez az irányadó az orosz szankciók megsértése esetén is.

A jogsértés alapesetben akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és már az előkészülete is bűncselekménynek minősül, amelyért akár három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A magyar szabályozás értelmében szintén bűncselekmény a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének be nem jelentése. Ez azt jelenti, hogy ha valaki tudomást szerez egy ilyen jogsértésről vagy annak előkészületéről, de nem tesz feljelentést, akkor akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Ha a büntetőbíróság bűnösnek találja az elkövetőt, akkor az a vállalat is felelősségre vonható, amelynek érdekében vagy javára a szankciók szándékos megsértése történt, vagy amelyet az elkövetéshez felhasználtak. Ez különösen akkor érvényes, ha a bűncselekményt a cég vezetősége vagy munkavállalója követte el a vállalat tevékenységi körében, illetve, ha az elkövető cég tagja vagy munkavállalója volt, és a vezetőség hanyagsága lehetővé tette a jogsértést.

Szintén felelősség terheli a vállalatot, ha a bűncselekményből előnyt szerzett, és a vezetőség vagy a munkavállalók tudtak az elkövetésről. Fontos kiemelni, hogy a vállalat büntetőjogi felelőssége akkor is fennállhat, ha az elkövető személyét nem lehet egyértelműen megállapítani, vagy ha megállapítható ugyan, de valamilyen okból nem vonható felelősségre – például elégtelen bizonyíték vagy büntethetőséget kizáró körülmény – akár az elkövető szellemi állapota – miatt.

Mi történhet a céggel? A szankciók megsértésében érintett céget a bíróság akár meg is szüntetheti.

Ezt akkor köteles alkalmazni, ha a cég jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és azt vagy bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a valós tevékenysége is csak az elkövetést leplezi. Ha a cég – amellett, hogy a bűncselekmény elkövetését leplezi a tevékenysége – jogszerű gazdasági tevékenységet is folytat, akkor a bíróság nem köteles megszüntetni a céget, de továbbra is lehetőség marad.

Megszüntetés hiányában a bíróság eltilthatja a céget bizonyos tevékenységektől, például oly módon, hogy nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban, vagy nem részesülhet uniós, illetve állami támogatásokban. Emellett a büntető bíróság pénzbírságot is kiszabhat. A pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel megszerzett vagy megszerezni kívánt vagyoni előny háromszorosa is lehet, amely adott esetben akár többszázmillió forintot is jelenthet.

Miben más az EU-s irányelv, hogyan fognak változni a magyar szabályok?

Az EU-s irányelv átültetését követően továbbra is büntetendők és szankcionálhatók maradnak azok a cselekmények, amelyek már jelenleg is jogellenesek. A fő változás azonban az, hogy a szabályozás kiterjedtebb lesz: míg jelenleg a gazdasági tilalom szándékos megszegése és annak előkészülete minősül bűncselekménynek, a jövőben a kereskedelmi, szolgáltatásnyújtási, technikai segítségnyújtási és brókertevékenységgel kapcsolatos szankciók megsértése már gondatlanság esetén is büntethetővé válik.

A másik jelentős változás a vállalatokra kiszabható pénzbírságok felső határának emelkedése. Egyes bűncselekmények esetén a maximális büntetés a cég éves globális árbevételének 1%-a vagy 8 millió euró (kb. 3 milliárd forint) lesz, míg súlyosabb jogsértések esetén ez az összeg elérheti az éves globális árbevétel 5%-át vagy 40 millió eurót (kb. 16 milliárd forint).

Összességében elmondható, hogy az EU-s irányelv átültetésével – különösen a vállalatokra kiszabható pénzbüntetések tekintetében – jelentős szigorítások várhatók. Míg jelenleg a kereskedelmi tilalmak megsértéséért kiszabott pénzbüntetés a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt összeghez igazodik, a jövőben ez a cég globális árbevételéhez viszonyul majd, ami akár 16 milliárd forintig is terjedhet.

A tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2025. május 20-ig kell átültetniük az új uniós szabályokat.

Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jogszabályokat ennek megfelelően kell módosítani vagy új rendelkezéseket kell bevezetni, hogy azok megfeleljenek az irányelv előírásainak.

Hogyan csökkenthetik a cégek a kockázatokat?

A cégek számára kulcsfontosságú, hogy legyenek tisztában a szankciókkal kapcsolatos tilalmakkal és megelőzzék a szabályok megsértését. Ebben segíthet a megfelelő belső ellenőrzési rendszerek, ahol biztosított az üzleti partnerek és azok beszállítóinak rendszeres ellenőrzése, kockázatelemzése és a szankciós jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése. Szintén kiemelt fontosságú a pénzügyi, kereskedelmi és beszerzési osztály munkavállalóinak oktatása a „gyanús körülményekre”.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szükséges engedélyek beszerzését, továbbá azok megújítását, mielőtt lejárnak.

A szerződésekbe is érdemes olyan rendelkezéseket belefoglalni, amelyek kötelezik a feleket az alkalmazandó szankciós szabályok betartására.

Az uniós szankciók szigorodásával a cégeknek egyre nagyobb felelősségük lesz abban, hogy tevékenységük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. Az új irányelv átültetési kötelezettsége miatt pedig érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a magyar jogszabályok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images