Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Az EU energiaügyi miniszterei március közepén Brüsszelben üléseztek. A találkozón az iráni válság miatti olajpiaci feszültségek és a Barátság kőolajvezeték leállása egyaránt napirendre került. Konkrét megoldásokról azonban a nyilvánosság előtt nem esett szó – kezdi cikkét a Deutsche Welle.

Frissítés: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke konkrét lépésekről tett bejelentést a Barátság vezeték ügyében.

Az ülést levezető ciprusi energiaügyi miniszter és Dan Jørgensen energiaügyi biztos a záró sajtótájékoztatón egyaránt kitért a kérdés elől: nem adtak egyenes választ, amikor az emelkedő energiaárak elleni konkrét intézkedésekről, illetve a Barátság vezeték újraindítására irányuló nyomásgyakorlásról kérdezték őket. Jørgensen csupán annyit közölt, hogy az Európai Bizottság "azonnali intézkedéseken" dolgozik a vállalkozások és a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek megsegítésére. Emellett készül egy B-terv is arra az esetre, ha az energiaárak tovább emelkednének, de a részleteket nem ismertette.

A biztos szerint az iráni események által kiváltott válság lehetőséget kínál arra, hogy az EU megerősítse energiaszuverenitását.

Az előző energiaválság lehetővé tette, hogy megszabaduljunk az orosz energiától való évtizedes függőségünktől. Most ismét létfontosságú választás előtt állunk: függők maradunk a ciklikus energiapiactól, vagy végre saját kezünkbe vesszük energiajövőnk irányítását

– fogalmazott Jørgensen. Hozzátette, hogy ehhez több az EU-ban termelt tiszta energiára, korszerűbb hálózatokra és a villamosítás felgyorsítására van szükség.

A Barátság vezeték leállása külön napirendi pontként szerepelt, amelyen Steiner Attila energiaügyi államtitkár arra szólította fel a Bizottságot, hogy kényszerítse Ukrajnát a vezeték azonnali újraindítására. Emellett az orosz gáz- és olajimportra vonatkozó szankciók feloldását is kérte. A szlovák álláspont hasonló volt. Denisa Saková gazdasági miniszter jelezte, hogy Pozsony többször felajánlotta szakemberek és technológia küldését a vezeték javítására, ám Kijev ezt minden alkalommal elutasította.

A többi tagállam azonban nem állt Budapest és Pozsony mellé a Barátság kőolajvezetékről szóló vitában.

Andres Sutt észt energiaügyi miniszter leszögezte, hogy a vezetéket Oroszország rongálta meg, nem pedig Ukrajna. Kiemelte, hogy az ukránok orosz támadások közepette, emberáldozatok árán is folyamatosan javítják az infrastruktúrát. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter eközben arról biztosította Magyarországot és Szlovákiát, hogy Zágráb kész segíteni.

Mint mondta, az Adria-kőolajvezeték kapacitásának teljes kihasználásával tudják biztosítani a két ország ellátása érdekében.

Jørgensen a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Barátság vezeték leállása nem okozott ellátásbiztonsági problémát, mivel rendelkezésre állnak alternatív beszerzési források.

Ugyanakkor jelezte, hogy a Bizottság szeretné megtudni Ukrajnától, mikor indulhat újra a tranzit. A biztos egyúttal egyértelművé tette:

Brüsszel nem változtat azon a szándékán, hogy teljes mértékben betiltsa az orosz olajimportot.

Minden tagállamnak azt tanácsolta, hogy készüljön fel erre az eshetőségre.

A miniszteri találkozó előtt Jørgensen arról beszélt, hogy a január 27-én egy orosz dróntámadásban súlyosan megsérült olajtranzit esetében tájékoztatást kért Ukrajnától arról, milyen sérüléseket szenvedett a vezeték és a hozzákapcsolódó kompresszorinfrastruktúra a Lviv mellett brodi állomáson. A kijevi hatóságok a hétvégén közel 40 ország diplomatáinak mutattak be videofelvételeket, fotókat és műszaki dokumentációkat arról, hogy a hálózat mely elemei sérültek meg.

Itt megismételték azt az álláspontjukat, hogy másfél-két hónapig is eltarthat a javítás.

Magyarország és Szlovákia viszont ezt nem fogadja el, azt állítják, hogy Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az olajáramlást. Emiatt a két ország jelezte, hogy addig blokkolják az Ukrajnának szánt, erősített együttműködéssel folyósítandó 90 milliárd eurós hitelt, amíg a vezetéken nem érkezik meg a két országba az orosz olaj. Az ügy ezzel bekerült a politikai térbe, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök zsarolásnak nevezte a két tagállam lépését, jelezve, hogy dolgoznak a vezeték helyreállításán, bár ő maga nem indítaná azt újra, mert ezzel csak Oroszország bevételeit növelik és ukrán szakemberek kerülhetnek veszélybe az energiainfrastruktúrát érő folyamatos orosz támadásokban.

Több tagállam azért bírálja Magyarországot és Szlovákiát, mert Csehországgal együtt a két tagállam egyáltalán nem vesz részt a 90 milliárd eurós közösen felvett hitel folyósításában. Prága egyébként felajánlotta, hogy szakértőket küldene a helyszínre, ugyanezt az Európai Bizottság is megtette, amely már egyeztet egy tényfeltáró delegáció helyszínre küldéséről az ukrán féllel. Ursula von der Leyen, az uniós végrehajtó testület elnöke emellett arra is javaslatot tett, hogy pénzügyi támogatást adna Kijevnek a Barátság vezeték megjavításához.

A címlapkép forrása: EU.