Leleplezte Brüsszel erős embere: Vlagyimir Putyin okozta az európai migrációs válságot

Mindig Putyin áll a nagy migrációs hullámok mögött. Mindig Vlagyimir Putyin

– jelentette ki Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa a Financial Timesnak adott interjújában. Szerinte az elmúlt évtized konfliktusainak szításával az orosz elnök vált az Európa felé irányuló migráció legnagyobb hajtóerejévé. Brunner emlékeztetett arra, hogy

Putyin a 2011-ben kitört szíriai polgárháború során végig támogatta Bassár el-Aszad rezsimjét. Ez a konfliktus vezetett a 2015–2016-os európai migrációs válsághoz, amikor több mint kétmillió menedékkérelmet nyújtottak be a kontinensen.

A második nagy hullámot az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió indította el. Azóta mintegy 4,3 millió ukrán állampolgár kapott menedékes státuszt az EU-ban. Brunner hozzátette, hogy a jelenlegi iráni háborút ugyan nem Oroszország indította, de "Putyin támogatta az ottani rezsimet".

A 2015-ös helyzettel ellentétben, amikor Angela Merkel német kancellár befogadta a szíriai menekülteket, az európai országok most megelőznének egy újabb válságot. Meg akarják akadályozni, hogy az amerikai–izraeli csapások nyomán kirobbant közel-keleti háború tömeges menekülthullámot indítson el Iránból.

Brunner elmondta, hogy egyelőre nem tapasztalnak Irán felől érkező migrációs áramlatot, de a helyzet bármikor megváltozhat.

Olaszország és Dánia vezetésével több uniós tagállam szigorúbb intézkedéseket sürget. Giorgia Meloni és Mette Frederiksen közös levelükben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki „vészfékként” alkalmazható mechanizmusokat. Ezeket vis maior helyzetben lehetne aktiválni hirtelen, nagyszabású migrációs mozgások esetén. Egy uniós diplomata szerint ez biztonsági fenyegetés esetén akár az unió külső határainak lezárását is jelenthetné. Hasonló lépésre volt már példa, amikor Oroszország és Fehéroroszország migránsokat terelt a lengyel határra.

Brunner hangsúlyozta, hogy az EU ma sokkal felkészültebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Példaként említette a közvetlenül a határokon lefolytatott menekültügyi eljárásokat, valamint az újonnan bevezetett biometrikus határellenőrzési rendszert.

Az úgynevezett határregisztrációs rendszer (EES) októberi bevezetése óta 40 millió harmadik országbeli állampolgárt regisztráltak. Közülük mintegy 19 ezret utasítottak el, köztük 500 főt biztonsági kockázat miatt.

Az emberi jogi szervezetek ugyanakkor élesen bírálják az ilyen típusú intézkedéseket. Az Amnesty International például a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összeegyeztethetetlennek minősítette a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését, amelyet Lengyelország vezetett be tavaly a fehérorosz határon.

Címlapkép forrása: EU