Brutális vagyonáthelyeződés zajlik a világon - Mire készülnek a bankok?

Melyek most a legfontosabb trendek, fejlődési irányok a vagyonkezelésben, a banki digitalizációban?

Egyrészt a következő 10 évben a világon kezelt összes vagyon több mint 50 százaléka lesz az Y és Z generációnál, brutális vagyonáthelyeződés zajlik. Mindemellett az X és babyboomer generáció is folyamatosan "Y-osodik", vagyis elektronikus csatornákat használ. Ennek az egyik fő oka, hogy a digitális csatornákon keresztül tudnak leginkább kapcsolatban maradni a saját gyerekeikkel, unokáikkal, ez a motiváció arra, hogy egyre több digitális eszközt használjanak. Másrészt meglepő, de az Y, Z generációsoknak csak a második legfontosabb szempont egy befektetés kiválasztásánál a hozam, az első a digitális ügyfélkiszolgálás és a digitális ügyfélélmény, amit megszoktak mindennap, amikor használják a Facebookot, az Amazont, a Netflixet.

A harmadik trend, hogy mindeközben a befektetések világában továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy beszéljünk egy olyan hús-vér szakértővel, akiben megbízunk. A tanácsadó szerepe itt sokkal fontosabb, mint a legtöbb digitális folyamatban. Ebből a három trendből ered a gondolkodásunk alapköve, hogy olyan digitális ökoszisztémát építsünk, ami kiterjed a befektetések teljes körére, ami képes az ügyfeleket minél inkább ellátni információkkal, hogy jobban értsék ezt a világot, és kevésbé féljenek tőle. Emellett azt látjuk, hogy fontos lehetőséget adni arra, hogy a befektetők maguk is kutatásokat végezzenek, és végig ott tartsuk a folyamatban a tanácsadót digitális módon, videókonferenciával, chattel, beépített hangrögzítős telefonnal, gyorsan leküldhető dokumentumokkal, amiket az ügyfél például a mobilján egy biometrikus azonosítással aláír. Ezt hívjuk mi hibrid kiszolgálási modellnek, ahol az ügyfél, a tanácsadó és a technológia együttesen egy ökoszisztémát alkotnak. A teljes termékfejlesztési koncepciónk erre az alapgondolatra épül.

Az új pénzforgalmi irányelv, a PSD2 a befektetések világában is hozhat változásokat?

Azt várom, hogy a következő öt évben a payment világát követni fogja a befektetések világa, ez is egyre nyitottabb lesz. A spanyol piac érdekes ilyen szempontból, ott nagyjából teljes körűen megvalósul az open bankig a befektetések terén is. Van olyan aggregátor szolgáltató, aki kialakított egy olyan ökoszisztémát, amelyben szinte minden nagy szolgáltatónak az értékpapír típusú szolgáltatásaihoz hozzá lehet férni.

Az egész termékökoszisztémánk alapja, hogy mi olyan megoldásokat építünk, amiket etetni kell információval, adattal. Nagyon várjuk, hogy ezek az adatok minél standardizáltabban, minél jobb API-kon keresztül hozzáférhetők legyenek.
Emellett dolgozunk olyan megoldásokon is ami a PSD2 adta lehetőségeket aknázza ki a befektetések világában. Erre egy jó példa lehet, egy olyan webes alkalmazás, ami megvizsgálja az ügyfél különböző számláit, és ezekre aggregáltan meg tudja mondani a fogyasztási szokásai alapján, mekkora likviditási szintet kellene fenntartania. A szoftver kiszámolja, az elmúlt időszakban ehhez képest mennyivel volt folyamatosan több pénz a folyószámláján, mint amennyi a költési szokásai alapján indokolt lenne. Mindezek alapján meg tudjuk neki mondani azt, hogy mennyi hozamtól esett el az elmúlt években amiatt, mert túl nagy likviditási tartalékot tartott.

A Dorsum volt az egyik magyar cég, amelyik idén díjat hozott el a londoni Finovate-ről. Miért számít ez olyan nagy durranásnak a fintech világában?

A Finovate az egyik legnagyobb fintech show globálisan, ebből évente ötöt rendeznek, a világ különböző szegleteiben. 70 cég hétperces demókat tart két színpadon egymásután, hét perc után le is kapcsolják a villanyt, ennyi idő alatt kell megmutatod azt a terméket vagy szolgáltatást, amin dolgoztál. Közönségszavazáson dől el, ki kaphat díjat, tehát ez nem a fizetős díjak világa. Ott ülnek a világ minden pontjáról érkező bankárok, szabályozók, és minden nap a legjobb három demót díjazzák. A közönség az alapján dönt, hogy melyik megoldásban látják a jövőt formáló innovációt, és mennyire illik bele azokba az üzleti trendekbe és folyamatokba, amiken a bankok is gondolkoznak.

Ez a második Finovate-díjatok. Mivel nyertetek idén és mivel korábban?

Két évvel ezelőtt egy chatbotos megoldással nyertünk, ami a bankoknak az ügyfélszerzési onboarding folyamatot egyszerűsíti például Facebookról, vagy ahová éppen kikötik a chatbotot. Ez az időszak a chatbotőrület első szakasza volt, de szerettük volna a saját fő területünkön, a befektetési, vagyonkezelési piacon is megmutatni magunkat. Ezért idén egy mesterséges intelligencián alapuló appot mutattunk be, amellyel új szintre helyezhető a hibrid tanácsadási modell, vagyis az automatikus befektetési ajánlás ötvözhető a pénzügyi tanácsadó által adott ajánlással.

Az ügyfél az appon keresztül bármikor kapcsolatba léphet személyes tanácsadójával, találkozót szervezhet vele, vagy a chatbot segítségét kérheti, és automatikus portfólió-értesítéseket is beállíthat, illetve nyomon követheti a befektetési portfólióját, és a szoftver a portfóliók újrasúlyozásban is segít.

Van már olyan szolgáltató, amely használja a megoldást?

A termékfejlesztést tavaly januárban kezdtük el, 2018 végén zártuk le az első fázist, és már az első bevezetési projektek is elindultak nemzetközi partnereinknél. Az app integrálható meglévő netbankba is, ezt single-sign-on megoldással tudjuk biztosítani. Ez úgy néz ki, hogy az ügyfél egy új menüpontra kattintva tudja elindítani az appot, de itt már nem lesz szükség újabb azonosításra, a tokent a netbanki belépéssel tovább lehet vinni az appba, így az ügyfél észre sem veszi, hogy tulajdonképpen már egy másik alkalmazásban van. De van olyan ügyfelünk is, amely nem üzemeltet külön netbankot, ott a saját autentikációs motorunk működik.

A magyar piacon főleg a vagyonkezelési háttérrendszerekről ismernek benneteket. Külföldön is ezen a vonalon mozogtok?

Külföldön is vannak ilyen típusú ügyfeleink, de öt évvel ezelőtt elkezdtük kiépíteni a vagyonkezelési mid és front rendszereket is felölelő ökoszisztémát, a külföldi piacokon leginkább ezekkel vagyunk jelen, nagyjából tíz külföldi ügyfélnél vannak jelen ezek a termékeink. A magyar piacon is azt látjuk, hogy ezekre van igény, szeretnénk a magyar piacra is újra nagyobb hangsúlyt helyezni, illetve nagyon erős innovációs tevékenységet folytatunk a back office termékeinknél is: moduláris, könnyen kezelhető, optimális folyamatokkal ellátott back office rendszereket hozunk létre.

Az öt évvel ezelőtti stratégiaváltás robbanásszerű növekedéssel is járt a cég életében. A létszám 150-ről 300-ra bővült, egy teljesen új, frontrendszerekkel, vagyonkezelési rendszerekkel foglalkozó csapatot is létrehoztunk. Büszkék vagyunk rá, hogy nagyjából 30 ember foglalkozik nálunk innovációval, amit kevés magyar cég mondhat el magáról.

A létszám-növekedést mennyire volt nehéz megoldani a rendkívül feszes HR-piacon?

Mi azt látjuk, hogy meg lehet találni a jó szakembereket, szerencsére van egy erős gyakornoki programunk, és el is érjük őket, nincsenek komoly problémáink. Menni kell a piaccal, kihívásokkal teli feladatokat kell adni, menni kell javadalmazásban is, ezeket a kihívásokat kezelni kell. Ami már nehezebb, olyan embereket találni, akik képesek többfajta képességet ötvözni. Vannak nagyon jó fejlesztők, dizájnerek, szakértők, de nagyon nehéz például olyan szakembert találni, aki nagyon jó fejlesztő, átlátja a rendszert, és emellett bármikor bármelyik nemzetközi ügyfélhez ki tud menni és egy négyórás workshopon tudja képviselni a céget.

A munkaerőpiacon ráadásul egy generációs törésről is sokat lehet hallani, olvasni, az Y generációs munkavállalókkal tényleg ennyire nehéz szót érteni, együtt dolgozni?

A kulcs az, hogy sokkal több információt, vezetői figyelmet és törődést igényelnek. El kell fogadnunk azt, hogy fontos nekik, hogy lássák a saját szerepüket, a munkájuk értelmét, eredményét, hogy milyen irányba halad a cég, és hol van ebben az ő szerepük. Az erről szóló beszélgetéseket havonta meg kell ejteni, őszintének kell lenni velük. Nem a pénz motiválja őket, meg nem is a gyümölcskosár és a Nintendo. Hanem a türelem, a figyelem és az információátadás. Emellett sokkal nagyobb autonómiát igényelnek, mint a korábbi generációk. Ha a nap közepén el akar menni két órára, ha home office-ban akar dolgozni, meg kell nekik engedni, a rájuk osztott munkát el fogják végezni. Ha azt látnám, hogy nem teljesít jól, akkor majd elbeszélgetünk róla, ez is a partneri viszony része.

Magyar cégként hogyan tudjátok megállni a helyeteket a nemzetközi versenyben, különösen a nagy multikkal szemben?

Mi nagyon specializáltan egy területre fókuszálunk, ennek minden előnyével és hátrányával, és mi így is pozícionáljuk magunkat Magyarországon is, meg külföldön is: befektetéssel és vagyonkezeléssel kapcsolatos megoldásokat fejlesztünk. Innentől kezdve valójában nem versenyzünk a cégek nagy részével, sőt inkább partnerségben vagyunk a nagyokkal. Akik tényleg ugyanezen a piacon motoroznak, ott pedig azt látjuk, hogy valójában ma már nem számít túlzottan, hogy mi egy magyar bázisú cég vagyunk. A munkavállalóink nagyobb része Magyarországról dolgozik, de nem készülnek már nálunk magyarul dokumentumok sem, a munka nyelve teljesen az angol. Fontos nekünk a magyar piac, nagy fókuszt fordítunk erre, de a gondolkodásunk teljesen nemzetközi.

Az, hogy versenyképesek tudjunk lenni, semmi másról nem szól az IT-piacon, mint kizárólag az emberekről, akik itt dolgoznak. A versenyképesség valójában azon múlik, hogy képesek vagyunk-e egy olyan céget, kultúrát építeni, amiben az emberek tudnak, szeretnek és akarnak alkotni, dolgozni. Mernek kísérletezni, új dolgokat kipróbálni, hibázni, tudnak ebből tanulni, ehhez támogatást kapnak a vezetőiktől. Ha mindezt sikerül jó és motivált emberekkel megtölteni, akkor egy cég hosszútávon versenyképes tud lenni. Ez az egyetlen erőforrás, amivel valójában dolgozunk.

Hol látjátok a Dorsumot 3-5 év múlva?

Szeretnénk tovább erősíteni a nemzetközi piacokon a pozícióinkat, új piacok felé nyitni. Emellett a bankokkal közösen egyre több fronton mozgunk a cloud alapú megoldások felé, illetve folyamatosan dolgozunk azon, hogy a banki partnereink IT beszállító helyett egyre inkább egy olyan tanácsadó partnerként tekintsenek ránk, akihez befektetési és vagyonkezelési témájú üzleti kihívások teljes körű megoldásában is bizalommal tudnak fordulni.

• Címkék:
• információs technológia,
• fintech,
• vagyonkezelés,
• digitalizáció,
• interjú,
• dorsum,
• fischer bálint