Hihetetlen mennyiségű fóliát használnak a cégek: hogy csökkenthető ez a rengeteg műanyag?

Bár a műanyagnak számos értékes felhasználási területe és kedvező tulajdonsága van, mivel rendkívül tartós anyagféle, több száz évig is fenn tud maradni. Ha rosszul kezelik ezt a típusú hulladékot és kikerül a környezetbe, súlyos szennyezést okoz a levegőben, a talajban és a vízben egyaránt. Az Európai Unióban felhasznált műanyag 40%-ából valamilyen csomagolóanyag készül, az európai lakosok pedig évente átlagosan közel 180 kg csomagolási hulladékot termelnek. Éppen ezért a műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyag csomagolást újra lehessen hasznosítani.

“Az egész piac a fenntarthatóság és az újrahasznosítható megoldások felé mozdul, hiszen a fogyasztók és a szabályozó is elvárja, hogy a gyártók csökkentsék a karbonlábnyomukat és fenntarthatóbban csomagoljanak” – mondta el a Portfolio-nak Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető-igazgatója. 

A csomagolások funkcionalitás szempontjából két részre bonthatóak. Az elsődleges vagy primer csomagolás közvetlenül tartalmazza a terméket, információt ad róla és a használatáról, míg a szállítási vagy másodlagos több primer csomagolást fog össze annak érdekében, hogy könnyebben kezelhető és szállítható legyen. 

Az ipari csomagolófóliák piacán erős a verseny a gyártók között, akik folyamatosan fejlesztik termékeik tartósságát, vastagságát, nyújthatóságát és újrahasznosíthatóságát.

Az ipari felhasználásra tervezett stretch vagy más néven nyújtható fólia a logisztika, szállítmányozás és az árumozgatás minden területén alkalmazható,

a magyarországi piac éves szinten nagyjából 15 ezer tonnát használ fel belőle. Az európai csomagolóipar másik fontos szegmense az LDPE (low-density polyethylene) zsugorfólia piac. A zsugorfóliák iránti keresletet elsősorban a fogyasztási cikkek, élelmiszerek és italok csomagolásának szükségletei mozgatják. Tavaly az európai LDPE zsugorfólia piac nagysága 3-4 milliárd euró között mozgott, és évente 3-4%-os további növekedés várható. A növekedést ebben a szegmensben olyan tényezők ösztönzik, mint az élelmiszer-biztonsági szabványok, a kiskereskedelmi és logisztikai ágazat terjeszkedése, valamint a fóliák tartóssága és hatékonysága az áruk biztonságos szállításában.

Az ügyvezető-igazgató szerint a megfelelő típusú fólia kiválasztásával és a csomagológépek beállításainak javításával, korszerűsítésével 30-50% közötti mértékben csökkenteni lehet a fóliafelhasználást, de akár az 50-70%-ot is el lehet érni. “Ez már önmagában egy nagy lépés, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy az ügyfél feleannyi fóliával fog dolgozni, hanem azt is, hogy feleannyi kőolajra, alapanyagra, energiára lesz szükség a felhasznált fóliához.” A Manupackaging több mint 20 éve van jelen Magyarországon,

a partnereikkel közösen jelenleg éves szinten több mint 2000 tonnával csökkentik a hazai műanyagfólia-felhasználást.

Minden anyagot begyűjteni és újrahasznosítani

A Manupackaging Magyarország ügyvezető-igazgatója hangsúlyozta a körkörös műanyagok iránti kereslet növekedését, amit elsősorban a változó szabályozások és a márkák fenntarthatóság iránti elkötelezettsége hajt. 

A csomagolástechnikai vállalat különböző megoldásokat kínál a műanyag-felhasználás csökkentésére, beleértve a fogyasztás után újrahasznosított műanyagból készült PCR, azaz Post-Consumer Recycled és a biológiailag lebomló fóliákat. Ezek drágább termékek, mint a hagyományos kőolajból készült fóliák, de a fenntarthatóság irányába fontos lépés a cégek részéről, ha úgy döntenek, hogy megfizetik az árát.

Ha át tudunk állni arra, hogy PCR alapú anyagokat használjunk, akkor amit korábban hulladéknak hívtunk, már másodlagos nyersanyagnak fog számítani, aminek újra életet tudunk adni.

A műanyagok begyűjtése, visszagyűjtése Európa-szerte jól működik, egyre több külföldi vállalkozás már házon belül szelektálja a polietilén és a polipropilén hulladékokat is, hiszen “a szelektált másodlagos nyersanyag sokkal nagyobb érték”. A Manupackaging fenntarthatósági programjának részeként az ügyfelektől 12 hónapon belül visszagyűjtött már felhasznált stretchfóliákból újra fóliát gyártanak nekik, a rendszer neve M. Loop. Arató Gábor elmondta, hogy gyártóként itt tudnak nagyon sokat tenni a környezeti terhelés mérsékléséért és ez a hozzájuk kapcsolódó karbonlábnyom drasztikus csökkentésével is jár. “Akár 50-90%-os karbonlábnyom-csökkentést is át tudunk adni az ügyfeleinknek.” 

Magyarországon tavaly július 1-től lépett életbe a hulladékgazdálkodási jogszabály, ami alapján a gyártóknál keletkező hulladékot a MOHU kezeli. “Bízunk benne, hogy előbb-utóbb hazánkban is megvalósul az a keretrendszer, ami lehetővé teszi, hogy az általunk szállított fóliákat az ügyfeleinktől vissza tudjuk gyűjteni arra a célra, hogy abból újra fóliát tudjunk gyártani, és így egy valódi körforgás tudjon kialakulni. Ha komolyan gondoljuk a körforgásos gazdaságra való átállást, akkor azt gondolom, hogy ilyen partnerségekre van szüksége a magyarországi gyártóknak, de magának a MOHU-nak is” – emelte ki.

Egy 2 tonnás rakatnál már kihívás, hogy stabil legyen

A csomagolás legfontosabb feladata, hogy megvédje a terméket a környezeti hatásoktól és a környezetet a termék által okozott károktól, mert ha például útközben valahol leborul és kiömlik, az is komoly gondokat tud okozni. Mivel az egyes rakatok elérhetik a 2-3 méter hosszúságot is, a súlyuk pedig 10 kilogrammtól 2 tonnáig bármekkora lehet, ezért kiemelten fontossá vált a rakatstabilitás mérése és tesztelése. A becsomagolt rakatok stabilitását a Manupackaging németországi üzemében tesztelik. A folyamat során különböző

próbacsomagolásokat végeznek az adott rakaton, majd egy gyorsító-fékező pályán megnézik, hogy a rakat a gyorsítás-fékezés során mennyire leng ki.

Ha az érték a tűréshatáron belüli, akkor számít stabilnak, ha kívüli, akkor tovább kell dolgozni a stabilizáláson. “Azért fontos mindez, mert a stretchfólia-felhasználás csökkentésében már annyira a határon mozgunk, hogy egy üzemi körülmények között elvégzett gyorsteszt többé nem elegendő. A szabványosított mérések során a gyárunkban az ügyfél jelenlétében, vele együttműködve tudunk azon kísérletezni, hogy hogyan alakítsuk át a fóliázást, a gépi beállításokat, esetleg más típusú fóliára váltsunk-e.” 

Éves szinten Magyarországon közel 150 tesztet végeznek el a partnereiknél, európai szinten havonta 150-et. Ehhez hasonló teszteket Magyarországon a győri Széchenyi István Egyetemen végeznek, akikkel a vállalat együttműködik.

fotók: Mónus Márton/Portfolio

A cikk megjelenését a Manupackaging támogatta.