Nyakunkon a júniusi határidő: hogyan készüljenek fel a cégek a digitális akadálymentességre?

Minden piaci szereplő számára alapvető cél az ügyfelek elérése és megtartása, így a vállalkozások nem hagyhatják figyelmen kívül a fogyatékkal élőket sem, akik Magyarországon 1-1,5 millió főt tesznek ki. “A cégeknek nem csupán szakmai, hanem etikai kötelességük is, hogy biztosítsák a digitális hozzáférhetőséget, függetlenül attól, hogy egyelőre még nem jár érte büntetés” – hangsúlyozta előadásában Palincsár László, Customer & Growth szolgáltatások vezetője, EY Magyarország.

Az akadálymentesítés jogi alapját az EU Accessibility Act (EAA) adja, amely 2019-ben lépett hatályba, a hazai megfeleltetése szerint pedig 2025. június 28-tól kötelező bizonyos elvárások teljesítése. A digitális akadálymentesség lényege, hogy a fogyatékkal élők számára is ugyanúgy hozzáférhetőek legyenek a webes és mobil felületek, mint az ép emberek számára. Ez magában foglalja a weboldalakat, applikációkat, dokumentumokat, videókat, e-kereskedelmi felületeket és űrlapokat. Magyarországon gyakran csak a büntetés elkerülése motiválja a változást, míg más országokban, például Svédországban vagy Norvégiában megelőző jelleggel történik az akadálymentesítés. 

A nem megfelelés akár 500 millió forintig terjedő bírságot is vonhat maga után, ezért érdemes proaktívan lépni. Szerencsére már látszik egy kedvező irány, a digitális tartalmak egyszerűsödnek és értelmezhetőbbé válnak. “Ezt a fiatalabb generáció kifejezetten igényli is, hiszen számukra nem a mennyiség, hanem a lényegre törő, jól strukturált információ az értékes. Nem kell tehát rengeteg szöveg és tartalom, ha azt jól szerkesztve, átláthatóan tálaljuk” – mondta el Palincsár László.

"Az akadálymentesítés nemcsak a fogyatékkal élők számára fontos, hanem mindenkinek előnyére válik, például szituációs nehézségek, mint a fáradt szem vagy vakító napfény esetén" – emelte ki előadásában Kovács-Láng Szilvia, Lead Technology Project & Program Manager, Wolters Kluwer Hungary. A digitális akadálymentesítés üzleti előnnyel is jár:

jobb keresőoptimalizálási eredmények, magasabb felhasználói élmény és kevesebb megszakadt vásárlási folyamat érhető el.

“A Jogtár® akadálymentesítése különösen nagy kihívást jelentett, hiszen nem csupán egy jogszabálygyűjtemény, hanem egy több mint egymillió dokumentumot tartalmazó, komplex funkciókkal bíró adatbázis. A korábbi vizuális megoldások, például színkódok, ikonok és egérmozgásra megjelenő információk nem működtek a képernyőolvasók számára, ezért új megoldásokat kellett találni” – emelte ki. 

Az akadálymentesítéshez először felmérték a felhasználói kört, amely rendkívül sokszínű volt, így különösen nagy hangsúlyt kapott az inkluzív tervezés. Ezt követően úgy döntöttek, hogy külső akadálymentességi szakértő segítségét veszik igénybe, mivel a fejlesztők eszköztárában ez a tudás jellemzően még nem elérhető. A használhatósági audit során nemcsak problémákra derült fény, hanem konkrét javaslatokat is kaptak azok megoldására, sőt az érintett felhasználókkal együtt is tudtak tesztelni. 

A Tervezzünk mindenkinek! Felhasználói élmény akadálymentesen c. panelbeszélgetés azt a kérdést járta körbe, hogyan tervezhetünk mindenki számára hozzáférhető digitális élményt – akadálymentesen, inkluzívan, a felhasználói élményre fókuszálva.

Az inkluzivitásnak a munkavédelemhez és a minőségügyhöz is köze van, hiszen a mentális jóllétünket nagyban befolyásolja, hogy a munkahelyünkön hogyan érezzük magunkat, mennyire fogadnak el bennünket. Az inkluzivitás ezért a mentális egészségvédelem szerves része. “A LEGO Csoportnál tudatosan dolgozunk azon, hogy mindenki befogadva és jól érezze magát, akár a munkahelyen, akár a termékeinken keresztül. Az a célunk, hogy minden gyermekhez eljusson a játék élménye, és mindenki számára lehetővé váljon az olyan alapvető készségek fejlesztése, mint az együttműködés vagy a problémamegoldás” – emelte ki Ruzsinszky-Takács Ilona, Minőségügy és EHS Senior Igazgató, LEGO Csoport.

Éppen ezért használják tudatosan az inkluzív dizájnt, amely nemcsak a termékfejlesztésre, hanem a digitális megoldásaikra és rendezvényeikre is kiterjed. A fejlesztések során folyamatosan tesztelnek, és visszajelzéseket kérnek a lehető legbefogadóbb megvalósítás érdekében.

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az egyenrangú hozzáférés biztosítása nem fogyatékossághoz kapcsolódik, hanem az adott körülmények vagy átmeneti igények miatt válik szükségessé. Ilyenkor fontos, hogy a környezet vagy egy adott szituáció hozzáférhetővé váljon mindenki számára. A Magyar Posta már a 2010-es évek végétől kezdve kiemelten foglalkozik az akadálymentesítéssel. “Mint nagyvállalat és a közszféra része, jogszabályi kötelezettsége is, hogy elérhető felületeket biztosítson. Ugyanakkor ez nem csupán törvényi elvárás, hanem emberi igény is, amit a vezetésnek is fel kell ismernie” – mondta el a panelbeszélgetésen Velegi Dorottya, compliance szakértő, Magyar Posta. Ez a hozzáállás teremti meg annak lehetőségét, hogy a hozzáférhetőség szervezeti szinten is fenntartható legyen. 

A 2010-es évek közepén indult el az a folyamat, amelynek eredményeként a Magyar Posta akadálymentes honlapot tudott bemutatni a 2010-es évek végére. Ez fontos lépés volt, hiszen a szolgáltatásaikkal szinte minden magyar állampolgár találkozott már. A Magyar Posta, mint az egyik legnagyobb hazai munkáltató, belső felületeinek akadálymentességére is figyelmet fordít. Ezeket a felületeket a dolgozók használják, és számukra is biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést.

A szervezet nyitottsága és hajlandósága kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.

A digitális akadálymentesítés az OTP Bank vállalati szintjén is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Nagy Árpád, Lead UX Designer, Accessibility expert, OTP Bank fontosnak tartja, hogy a használhatóság ne akadályokat, hanem könnyen követhető folyamatokat jelentsen a felhasználók számára. “Az inkluzivitás alapvető szempontként jelenik meg a digitális fejlesztések során. Olyan felületeket szeretnénk létrehozni, amelyeket mindenki kényelmesen és hatékonyan tud használni. Az akadálymentesítés azonban nemcsak a látható nehézségekről szól, hanem a nem láthatóakról is, például a kognitív kihívásokkal élőkről” – emelte ki. 

A szervezet folyamatosan egyensúlyoz a jogszabályi megfelelés és a tényleges használhatóság között. Hozzátette: első lépésként mindig arra kell törekedni, hogy üzletileg megértsük, kik is a felhasználóink, milyen célcsoportot céloz meg az adott vállalkozás. A cél, hogy

a funkciók univerzálisan használhatók legyenek, és már a fejlesztési folyamat kezdeti lépéseinél figyelembe veszi az inkluzív szemléletet.

Szántai Károly, tanúsított web akadálymentességi szakértő, szakoktató számára az akadálymentességről való gondolkodás első és legfontosabb eleme az, hogy nincs „ők” és „mi”, csak „mi” vagyunk – mindenki érintett, az akadálymentesség mindenkire vonatkozik. Sok tévképzet él az emberek fejében, különösen az épített és a digitális környezet kapcsán. Az épített környezetben sokan azt hiszik, hogy egy rámpa már akadálymentességet jelent, a digitális világban pedig a sárga betű fekete háttéren az egyetlen megoldás. Ezeket a leegyszerűsítéseket szerinte szép sorban le kell bontani. Ehhez először vezetői szinten kell megérteni az akadálymentesítés lényegét, majd onnan haladni lefelé a szervezeti szinteken. 

A tudás hiánya fejlesztői szinten komoly akadályt jelent, ezért az érzékenyítés és az oktatás kulcsfontosságú.

Az akadálymentesítés mindig az aktuális állapot felmérésével kezdődik. “Ez gyakran fájdalmas és nehézkes folyamat, különösen, ha utólag kell javítani a hibákat.” Az auditálás megmutatja, hogy mit lehet és mit kell kijavítani – vagy akár újrakezdeni mindent. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy ez a felelősség nem lehet csak egyetlen ember vállán, hiszen egy személy nem tudja egyedül véghezvinni ezt a feladatot. Az akadálymentesség csak akkor működik, ha az egész vállalat szemléletet vált, minden dolgozónak van benne feladata és felelőssége.

A megfelelés nem csupán egy kommunikációs eszköz vagy „szerepjáték”, hanem komoly stratégiai kérdés, amely mögött játékelméleti megfontolások is állnak. A Digitális marketing – milyen (compliance tech) eszközök segíthetik a megfelelést a digitális marketingben? c. panelbeszélgetésen körbejártuk, hogy a digitális marketing megfelelési kihívásaival szemben milyen technológiák, szakértői megoldások segíthetik a megfelelés biztosítását.

“Az érdekek összeegyeztetése szinte mindig nehéz, különösen a jogszabályi megfelelés területén, ezért a vállalkozások gyakran teherként élik meg az új kötelezettségeket, mint például az akadálymentességet vagy a GDPR-t” – mondta el dr. Keszey Gábor, ügyvéd, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda. A jogi megfelelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a több szereplős együttműködések – például influencerkampányok – esetén világosan szabályozott szerződéses struktúra legyen. Ebben

pontosan rögzíteni kell, hogy kinek mi a feladata és felelőssége: a hirdetőnek, az ügynökségnek és az influencernek is.

Különösen fontos ez fiatal influencerek esetében, akik gyakran nincsenek tisztában a jogszabályi elvárásokkal, például a GVH irányelveivel. A szerződéseknek azt is tartalmazniuk kell, hogyan használhatók a védjegyek, mik a hirdető elvárásai, és milyen szabályok vonatkoznak a versenytársak említésére.

A jogászoknak és a menedzsmentnek közös nyelvet kellene beszélniük, hiszen mindkét fél alapvető célja a kockázatok minimalizálása. Ezzel szemben a marketingesek érdeke elsődlegesen az, hogy minél hatékonyabban értékesítsenek, még akkor is, ha ez olykor kockázatokkal jár.

Ez az érdekellentét gyakran kommunikációs szakadékhoz vezet a két terület között.

Éppen ezért lenne kulcsfontosságú a párbeszéd a jogászok és a marketingesek között, a jogászok nem azért vannak, hogy akadályozzák az értékesítést, hanem hogy visszafogják a túlzott kockázatokat, és segítsenek a vállalatot hosszú távon is biztonságosan működtetni. “Ők a ‘józan énünk’, akik segítenek abban, hogy ne hozzunk meggondolatlan döntéseket” – hangsúlyozta Mondovics Péter, DKSZ tag, marketing manager, Mastercard.

A 16 országban való jelenlét és a tőzsdei státusz miatt az AutoWallis kommunikációja szigorúan szabályozott. A befektetők felé történő tájékoztatásnak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak és a Budapesti Értéktőzsde szabályainak, különösen olyan események esetén, amelyek jelentős hatással lehetnek a vállalat működésére vagy jövedelemtermelő képességére.

“A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miközben biztosítjuk a teljes megfelelést, a vállalat márkaépítését is szem előtt kell tartanunk. A cél az, hogy olyan kommunikációs egyensúlyt teremtsünk, amely egyszerre felel meg a szigorú szabályozásnak és támogatja a pozitív márkapercepció kialakítását” – emelte ki a panelbeszélgetésen Györke Orsolya, marketing igazgató, AutoWallis Csoport.

Egy alkoholtermékeket is gyártó vállalatnál a kommunikációt nemcsak a szigorú törvényi szabályozás határozza meg, hanem az önszabályozás is, amelyet jelentősen befolyásol a cégkultúra és a vezetés kockázatvállalási hajlandósága. ‘Ebben a környezetben a kommunikációs csapat számára kihívás, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Ilyenkor gyakran el is hangzik a csapatomban, hogyha el tudod adni a menedzsmentnek, akkor el fogod tudni adni a fogyasztóknak is” – mondta el Spiegel György, Marketing Director, Borsodi Sörgyár. A márkakommunikáció során külön figyelmet fordítanak az influencerek kiválasztására is. Hiába lenne egy véleményvezér stílusa és tartalma tökéletesen illeszkedő, ha követőinek jelentős része – például 50%-a – kiskorú, az együttműködés nem jöhet létre.

Címlapkép forrása: Portfolio