Penny: kiszámíthatóbb piaci környezet, alacsony infláció hozhatja vissza a vevőket

Milyen tényezők játszottak szerepet tavaly abban, hogy a kiskereskedelem növekedése elmaradt attól a szinttől, amit a reálbéremelkedés alapján gondoltunk volna? Milyen lépések szükségesek a fogyasztói bizalom helyreállításához? Milyen HR-fejlesztéseket és képzéseket terveznek a fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében?

Mathias Mentrop: A 2024-es évben a kiskereskedelmi szektor ismét számos kihívással szembesült. Bár az infláció mértéke csökkenő tendenciát mutatott, az áremelkedések hatására a fogyasztók továbbra is visszafogták költéseiket, elhalasztották a nagyobb vásárlásokat, és fokozott óvatossággal döntöttek kiadásaikról. Operatív kihívást jelentett valamennyi szereplőnek a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer bevezetése, amelyek hatással voltak a piacra és a működésünkre is.

Az intézkedések folyamatos egyeztetéseket és rugalmas alkalmazkodást igényeltek a kiskereskedelmi szektortól.

Fontos megemlíteni, hogy az ártárgyalásokat jelentősen befolyásolta a kialakult helyzet, és kemény harcokat vívtunk, hogy  a hosszútávú és kölcsönösen előnyös együttműködések megmaradjanak a beszállítói körökkel, miközben a legfontosabb, hogy a fogyasztói igényeknek  eleget tudjunk tenni.

A fogyasztói bizalom visszaállításához kulcsfontosságú a stabil és kiszámítható piaci környezet, valamint az élelmiszerinfláció alacsonyan tartása. A reálbérek növekedése még nem hozta meg a várt fellendülést a fogyasztásban, a fellendüléshez versenyképes árkínálatra, vonzó akciókra és megbízható, magas minőségű termékkínálatra van szükség. Az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettünk ezek érdekében, és bár hivatalos adatok még nem publikálhatók, de 2024-ben is növekvő árbevételt tudtunk elérni.

Silke Janz: A kiemelt értékeink között szerepel, hogy munkavállalóink magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóinknak. Célzott képzési programokat biztosítunk, amelyek nemcsak a szakmai tudást, hanem az ügyfélközpontú szemléletet is fejlesztik. 2024-ben a képzési fókusz a barátságos és segítőkész ügyfélkiszolgálás erősítésére helyeződött, és továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a munkavállalók folyamatos fejlődésére, hogy a belső munkahelyi kultúra is erősödjön. A megfelelően képzett és motivált szakemberek kulcsszerepet játszanak a fogyasztói bizalom kialakulásában, miközben a munkavállalói elégedettséget és lojalitást is biztosítjuk.

Hogyan jellemeznék a magyar kiskereskedelmi szektor jelenlegi működési környezetét Magyarországon? Milyen trendekre számítanak a szektorban idén?

S.J.: A magyar kiskereskedelmi szektor működését számos tényező befolyásolja, de különösen meghatározó a jogszabályi környezet alakulása. Az elmúlt években számos új szabályozás lépett életbe, amelyek jelentős alkalmazkodást követeltek meg az ágazat szereplőitől. Bízunk benne, hogy a jövő inkább a piaci verseny erősödéséről, nem pedig további szabályozások szigorításáról fog szólni.

M.M.: A 2024-es évben több fontos trend alakította a szektort. A fogyasztás fokozatos élénkülése a vásárlóerő lassú növekedésével párosult. A tudatosabb vásárlási szokások előtérbe kerülése miatt pedig egyre nagyobb kereslet mutatkozik a kiváló minőségű, kedvező ár-érték arányú sajátmárkás termékek iránt. Növekszik az érdeklődés a magas hústartalmú felvágottak, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök iránt is. Az akciózás továbbra is meghatározó, ami az árverseny fokozódásához vezethet a piaci szereplők között.

Az infláció és az árverseny miatt a diszkontláncok pozíciója várhatóan tovább erősödik,

hiszen a fogyasztók az alacsony árakat és a költséghatékony megoldásokat keresik.

S.J.: Az erősödő promóciós ajánlatok és a csökkenő polci árak hatással lesznek az árversenyre , továbbá az árfigyelő rendszer termékkörének várható bővítése is, amely még nagyobb transzparenciát teremt a piacon. A technológiai fejlesztések, például az önkiszolgáló kasszák és az e-kereskedelmi megoldások elterjedése szintén kulcsszerepet játszanak az iparág jövőjének formálásában.

A diszkontáruházak súlya ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik Magyarországon: milyen tényezők vezettek, vezetnek ehhez? Mi várható a következő években, hol lesz a PENNY helye ezen a piacon?

M.M.: A diszkontáruházak térnyerése folyamatosan erősödik Magyarországon, amit több tényező eredményez. A gazdasági környezet hatására a vásárlók egyre inkább árérzékennyé válnak, és előnyben részesítik a kedvező ár-érték arányú termékeket. A diszkontláncok stratégiája erre a változó fogyasztói magatartásra reagál, hiszen céljuk, hogy a lehető legjobb árakat, széles sajátmárkás kínálatot és rendszeres akciókat biztosítanak.

A PENNY különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy vásárlóinak hétről hétre vonzó ajánlatokat nyújtson. Egyes termékkörök esetében ugyan elkerülhetetlen volt az áremelkedés, de számos alaptermék esetében nem növeltük az árréseinket, így a fogyasztók kizárólag a beszerzési árak változását érzékelik. Kiemelt példa erre a tejtermékek piaca, ahol a végső fogyasztói ár a beszerzési költségektől és a nemzetközi nyers tej ártendenciáitól is függ.

Lehetségesnek tartják, hogy egy low-end lánc belépjen a magyar piacra alacsonyabb árakkal? Kell erre a konkurenciára készülni a diszkontoknak?

M.M.: A magyar kiskereskedelmi piac már eléggé telített, és bár az ár egy meghatározó tényező, a vásárlók számára a minőség és a termék származása is egyre fontosabb szemponttá vált. A PENNY-nél kiemelten figyelünk arra, hogy választékunk jelentős részét hazai beszállítóktól szerezzük be – jelenleg az árukínálatunk mintegy kétharmada hazai termék. Éppen ezért kérdéses számomra, hogy egy low-end lánc belépése esetén hogyan tudná teljesíteni az árakon túlmutató fogyasztói elvárásokat.

Egy új szereplő piacra lépése során számos előírásnak kell megfelelni, többek között a hazai beszállítói kapcsolatok kialakítása és fenntartása is kulcsfontosságú tényező. Az együttműködés szigorú szabályokhoz kötött, így egy új lánc belépése csak akkor lehet reális opció, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul meg tud felelni.

A diszkontoknál kulcskérdés a sajátmárkás termékek alkalmazása: mennyire nőtt a sajátmárkás termékek részesedése a kiskereskedelmi forgalomban? Hogy áll a PENNY ehhez a kérdéshez?

M.M.: A sajátmárkás termékek szerepe a kiskereskedelemben továbbra is kiemelkedő, és a PENNY esetében ez a választék mintegy 50%-át teszi ki. Az elmúlt években a vásárlók egyre nagyobb bizalmat szavaztak ezeknek a termékeknek, hiszen a megfelelő ár-érték arány lehetővé teszi, hogy minőségi alternatívát nyújtsanak a márkatermékek mellett.

A PENNY választékstratégiájában a sajátmárkás termékek kiemelt szerepet játszanak, és folyamatosan dolgozunk azok fejlesztésén, legyen szó a csomagolás korszerűsítéséről, a receptúrák tökéletesítéséről vagy új hazai beszállítók bevonásáról. A friss hús és feldolgozott húsáruk mellett a tejtermékek, az alapvető élelmiszerek és a háztartási vegyi áruk forgalma is mutatja, hogy a fogyasztók előszeretettel választanak sajátmárkás termékeket.

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb kiskereskedelmi folyamata az üvegvisszaváltási rendszer indulása volt. Visszatekintve, hogy értékelik ezt a folyamatot? Mi az, amin fejleszteni kellene a jövőben? Mennyire hatékony az együttműködés a MOHU és az üzletláncok között?

M.M.: Az üvegvisszaváltási rendszer bevezetése számos operatív és logisztikai kihívást hozott magával. Nem csupán az automaták telepítése és üzemeltetése jelentett jelentős feladatot, hanem az új folyamatok integrálása a napi működésbe is. Az italválaszték nagy részének újra listázása, a termékregisztrációs eljárások bevezetése, valamint a megfelelő elszámolási mechanizmusok kialakítása egyaránt jelentős erőforrásokat igényelt.

Pozitív tapasztalatként kiemelhető, hogy a kollégák és a vásárlók is gyorsan alkalmazkodtak az új rendszerhez, ami hozzájárult ahhoz, hogy a készletkezelés zavartalan maradjon a raktárakban és az üzletek polcain. Az átállás gördülékeny lebonyolítását ugyanakkor megnehezítette, hogy az italgyártók többsége a megadott felkészülési időszak végére koncentrálta az átállási folyamatot. Ez fokozott figyelmet és hatékony erőforrás-menedzsmentet kívánt a kereskedők részéről.

A jövőbeni fejlesztések szempontjából kulcsfontosságú a rendszer további finomhangolása, különös tekintettel a vevők kiszolgálására, a logisztikai hatékonyság és az elszámolási folyamatok optimalizálására.

Az együttműködés a MOHU és az üzletláncok között folyamatos, és bár az indulás során adódtak kihívások, a közös cél továbbra is egy stabil és ügyfélbarát visszaváltási rendszer kialakítása.

Hogyan befolyásolta az üvegvisszaváltás utalványos rendszere a fogyasztói keresletet? Egyes vélekedések szerint a kuponok extra keresletet generálnak, hiszen azt csak a visszaváltás helyén lehet levásárolni.

M.M.: Arra, hogy a kuponok beváltása extra forgalmat generál-e, nincs pontos elemzésünk. A vásárlók egyébként választhatnak visszautalást, jótékonysági felajánlást, illetve kérhetnek készpénz kifizetést is a kasszánál, tehát nem kötelező a kupon levásárlása.

Milyen technológiai fejlesztések várhatók a következő években? Hogyan viszonyul a PENNY az önkiszolgáló kasszákhoz? Tervezi-e személyzet nélküli üzletek bevezetését Magyarországon?

S.J.: 2021-ben vezettük be az önkiszolgáló kasszákat, amelyek jelenleg országszerte 15 üzletben működnek, ebből 9 Budapesten, 6 pedig vidéki településeken található. A vásárlói visszajelzések egyértelműen pozitívak: ügyfeleink egyre inkább előnyben részesítik ezt a fizetési módot, amely gyorsabb és rugalmasabb vásárlási élményt biztosít. A bevezetett rendszer kifejezetten népszerű a fiatalabb generációk körében, de minden korosztályban egyre nagyobb az elfogadottsága. Elkötelezettek vagyunk a modern és hatékony vásárlási megoldások iránt, ezért a jövőben további 20 üzletben tervezzük az önkiszolgáló kasszák telepítését. Célunk, hogy a vásárlási folyamatot kényelmesebbé és gördülékenyebbé tegyük, különösen a nagyobb forgalmú időszakokban, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú.

A személyzet nélküli üzletek lehetőségének vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy egy érdekes megoldás lehet. Az automatizált rendszerek hatékonysága mellett viszont továbbra is szükség van olyan munkatársakra, akik az infrastruktúra karbantartásában és az üzemeltetésben kulcsszerepet töltenek be. Elsődleges célunk nem a munkaerő csökkentése, hanem a hatékonyság növelése és a vásárlói élmény folyamatos fejlesztése.

Mekkora terhet jelent a kiskereskedelmi adó, és hogyan befolyásolja annak fenntartása az idei év terveit? Milyen hatással van ez a beruházásokra?

S.J.: A kiskereskedelmi adó fenntartása továbbra is komoly kihívást jelent, hiszen a kereskedelmi szektor egyébként is számos gazdasági és szabályozási tényezőhöz kénytelen alkalmazkodni. Véleményünk szerint egy kedvezőbb adózási környezet nagyobb mozgásteret biztosítana a vállalatok számára, amely elősegítené a fejlesztési tervek gyorsabb megvalósítását.

Tartanak újabb árbeavatkozó intézkedésektől most, hogy az élelmiszerinfláció újra növekszik, és ez már a kormány figyelmét is felkeltette? Mennyire voltak hatékonyak a kormányzati intézkedések a zsugorinfláció csökkentésében?

M.M.: Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen típusú szabályozások sok esetben nem várt piaci reakciókat váltanak ki, és hosszútávon negatív hatással lehetnek a kereskedelemre.

Az ársapkák bevezetése egyes termékkategóriákban jelentősen befolyásolta a fogyasztási szokásokat,

egyes termékekre jelentősen megnőtt a kereslet, míg másoknál csökkent. Különösen a tejtermékek piacán figyelhettük meg, hogy az alacsonyabb árral rendelkező 2,8%-os UHT tej iránti kereslet növekedett, miközben az 1,5%-os ESL tej iránti kereslet visszaesett. Ennek következtében a tejzsír iránti igény is megváltozott, amely további beszerzési nehézségeket és többletköltségeket eredményezett. A beszerzési árak emelkedése révén ezek az intézkedések végül a fogyasztókra is visszahathatnak.

A jogszabályok azt is előírják, hogy az adott termékkategóriában biztosítani kell a folyamatos elérhetőséget, ami komoly operatív kihívásokat okozhat a feldolgozóipar mellett a kereskedőnek is, hiszen a kereslet mértéke gyakran nehezen jelezhető előre.

Milyen nehézségek merülnek fel a kiskereskedelmi szektorban a munkaerőhiány kapcsán? Nagyobb feladatot jelent a megfelelő munkaerő megtartása 2025-ben, mint a korábbi években? Mennyire lehet technológiai fejlesztésekkel válaszolni ezekre a kihívásokra?

S.J.: A egyik legnagyobb kihívás a fizikai munkaerő folyamatos biztosítása és megtartása, hiszen a munkakör természetéből fakadóan magas a fluktuáció, emiatt kiemelt figyelmet fordítunk erre a területre.

Számos stabil, erős kohézióval rendelkező csapat alakult ki vállalatunknál. Egyik jó példa a karcagi raktárunk, ahol 2024 végén a fluktuáció körülbelül 17%-os volt. Ez a szektorban egy remek eredménynek számít, miközben a dolgozók jelentős része már 2008 óta, azaz több mint 15 éve a vállalatnál dolgozik. Ez is mutatja, hogy a megfelelő csapat, juttatási rendszer és munkakultúra kialakításával a munkaerő megtartása lehetséges.

Azon dolgozunk, hogy a folyamatainkat optimalizáljuk és digitalizáljunk, ami hosszútávon sok terhet levesz a munkatársak válláról és a hatékonyság növelésére tudunk fókuszálni.

Van tervben új üzletek nyitása a közeljövőben? Milyen földrajzi területben, milyen méretekben gondolkoznak? Hogyan befolyásolja a plázastop a nyitásokat? Előfordulhat, hogy nem tudnak ideális méretű egységet nyitni?

M.M.: Jelenleg a diszkontjaink körülbelül 90%-a vidéki településeken található, amely stratégiai célkitűzésünk része. A további expanziót is ezen az irányvonalon folytatjuk, de fontosnak tartjuk a nagyobb településeket is, hogy a fogyasztóknak ezekben a régiókban is tudjunk pénztárcabarát választékot biztosítani. Fontos megjegyeznem, hogy

a jogszabályi környezet korlátozhatja az új egységeink méretét, ami hosszú távon a vásárlói élményre is hatással lehet,

hiszen kisebb alapterületen nehezebb biztosítani a széles termékkínálatot és a kényelmes vásárlási lehetőségeket. Az idei évben több üzletnyitással is készülünk, hamarosan megnyitjuk a 240. üzletünket.

HR szempontból milyen kihívásokkal kellett szembenézniük tavaly? Van olyan tényező, amely befolyásolta a növekedést?

S.J.: A munkaerőpiacon tapasztalható nehézségek ellenére a PENNY stabil munkáltató maradt, amit több felmérés is alátámasztott. A kutatások szerint jelenlegi munkavállalóink elégedettek, és sokan nyitottak lennének arra, hogy csatlakozzanak hozzánk. Bár a munkaerőpiaci helyzet hatással lehet az új üzletek működtetésére, nem tekintjük ezt a növekedés fő akadályának. Jövőre 30 éves fennállásunkat fogjuk ünnepelni, ami mutatja, hogy munkáltatóként, illetve kereskedőként is vesszük az akadályokat, és közös sikerekkel megyünk előre.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megjelenését a Penny támogatta.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.