Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól

2018. szeptember 26. 10:10    
nyomtatás
 
Miután a kétezres évek végén az iPhone széles körben ismertté tette az érintőképernyős technológiát, a magyarok zöme még sokáig gombokat nyomogatva álmodozott a sci-fiket idéző megoldásról. Azonban nem kellett sok idő hozzá, hogy ma már relikviaként gondoljunk a nyomógombos készülékekre. Bár az elektromos autók esetében az átállás nyilván összetettebb, hiszen nemcsak új töltőállomás-rendszer kiépítése szükséges, de a technológiáknak is vannak még fejleszthető területei, mint a hatótávolság - vagyis az akkumulátorok teljesítménye - vagy a töltés gyorsasága. Azonban a klímaváltozás enyhítésére hozott és tervezett állami szabályozások elősegíthetik a folyamatot és az eladási statisztikák is a villanyautók elképesztő ütemű térnyeréséről árulkodnak. Bár összességében még elenyésző a zöld rendszámos autók aránya a magyar utakon, azonban egy, a Bosch által készített kutatás szerint - amely tíz éven keresztül monitorozta a magyar autózási szokásokat - ez már nem sokáig lesz így.



140 év után búcsút inthetünk a kipufogógáznak?


Az elmúlt tíz évben szinte semmit nem változott a magyar utakon futó autók összetétele a gépkocsik meghajtását illetően: többségük most is benzinnel működik (82 százalék), ahogy tíz évvel ezelőtt is (85 százalék), a fennmaradó járműpark pedig gázolajjal, az alternatív meghajtású - gázüzemű, elektromos vagy hibrid - autók aránya elenyésző, statisztikailag még mindig alig kimutatható (összesen 1 százalék).

Mindössze 2014-ről 2016-ra történt figyelemre méltó változás, a gázolajos autók 14 százalékról 18-ra ugrottak a benzines autók kárára, azonban ez a növekedés 2018-ra már megtorpant, sőt 17-re esett, a dízelbotránynak köszönhetően pedig további csökkenése várható - derül ki a Robert Bosch Kft. megbízásából a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet által készített felmérésekből. A Bosch 2008 óta - kétévente - méri a magyar autózási szokásokat, így a rendelkezésre álló adatokból jól látszanak az elmúlt tíz év tendenciái, de a legutóbbi - 2018. márciusi - felmérésből következtetni lehet a jövőbeni piaci változásokra is.

Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól
Klikk a képre!



A dízel technológia visszaszorulása nemcsak a benzines autók felé, hanem az egyre inkább elérhető, gazdaságosan üzemeltethető, különböző támogatásokkal - például ingyen töltéssel és parkolással - megtolt elektromos vagy hibrid hajtású autók felé fordíthatja a vásárlókat. Bár az elmúlt tíz év statisztikái még nem utalnak erre, a 2400 fő megkérdezésével készült reprezentatív tanulmányban azt is vizsgálták, hogy milyen autót vásárolnának most a felmérésben résztvevők.

Elektromos meghajtású autót 9 százalék venne - szemben a mostani 1 százalék alatti részaránnyal - ráadásul, ha a számítást csak azokra szűkítjük, akik nem zárják ki, hogy vennének autót, akkor az elektromos hajtást előnyben részesítők aránya már 12 százalék - a jelenlegi autótulajdonosok körében 9, a potenciális új belépők körében 16 százalék.


A változás mértékét és jelentőségét is növeli, hogy a felmérésben az elektromos meghajtásra vonatkozóan konzervatív értékek szerepelnek, ugyanis a kérdésre adható válaszok között ilyen lehetőség nem szerepelt, csak akkor rögzítették, ha a megkérdezett a kérdésre válaszolva spontán említette. Az is kiderült, hogy az elektromos meghajtás a diplomások, a budapestiek, valamint a 30 évnél fiatalabbak körében kiemelkedően népszerű.

Arányában még elhanyagolható, de elképesztő ütemben jön


Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legutóbbi autóeladásokra vonatkozó adatai jól tükrözik a piaci folyamatokat: a tavalyi elsőnegyedéves statisztikákhoz képest idén a dízeles autók eladása 17 százalékot zuhant, a benzines 14,7 százalékkal, az elektromos autók eladásai pedig 47 százalékkal nőttek, a hibridek 25,7 százalékkal.

2018.09.19 06:00 Soha ennyi autó nem volt a magyar utakon, de ilyen öreg se

Norvégiában úgy számolnak, hogy az év végén - a hibridekkel együtt - már 230 ezer e-autó fut majd az utakon, vagyis majdnem minden tizedik autó - részben - elektromos lesz az országban. És még csak nem is náluk a legnagyobb a kereslet: Németországban az elektromosan tölthető járművek eladása az első negyedévben 70 százalékkal 17 574 darabra ugrott, amivel először előzte meg Norvégiát a negyedéves számok tekintetében. Az értékesítési számokba beletartoznak a teljesen elektromos járművek és a plug-in hibrid autók is. A fordulat pedig már a hétköznapokban, az utcákon is jól érzékelhető, Münchenben például egyre több Tesla, BMW i3 vagy éppen Nissan Leaf hasít az utakon.

Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól



A KSH szerint Magyarországon 2017-ben összesen 3 471 997 személygépkocsi volt forgalomban, ebből mindössze durván 6 ezer elektromos meghajtású vagy hibrid, ugyanis ennyi zöld rendszámot adtak ki idén áprilisig. Ez egyelőre nem tűnik soknak, azonban, ha a növekedés ütemét nézzük, biztatóbb a helyzet: a Jedlik Ányos Klaszter adatai szerint 2016 februárjában 370 zöld rendszámos autó volt az utakon, egy évvel később már 1765, idén áprilisban pedig ki híján elérte a hatezret, azóta bizonyára át is lépte. Az ACEA szerint a tavalyi első negyedév 184 elektromos autójával szemben idén már 481 talált gazdára, míg hibridből a korábbi 711-hez képest idén január és március között 1122.

A tömeges elterjedéshez azonban - az állami támogatás ellenére - a legfőbb korlát a vételár. Ha a másfél milliós támogatást és a kereskedői kedvezményeket is levonjuk, így is legalább 5-6 millióba kerül a legolcsóbb modell, ami nem kevés egy olyan országban, ahol a 2017-es adatok szerint minden hatodik használtautó-vásárlásra jut egy újautó-értékesítés, a forgalomban lévő autók átlagéletkora pedig 14 év.


Norvégiát sem a környezettudatosság hajtja


Magyarországon egy tisztán elektromos Volkswagen Golf listaára - kedvezmények nélkül - 12 millió forint, miközben a benzines modellt - szintén listaáron - 6,5 millióért hirdetik. Ez a kétszeres különbség általában mindenhol megvan, legfeljebb az áfa és egyéb kereskedelmi stratégiák okozhatnak eltérést. Norvégiában például körülbelül 10,4 millió forintra jönne ki az e-Golf ottani ára, míg az 1,2-es benzines modell 7,2 milliótól elérhető.

A norvégok azonban súlyos importvámot vetnek ki a benzines és dízel autókra, miközben az e-autók esetében eltekintenek ettől, sőt a 25 százalékos áfát is elengedik. Így végül az említett alap benzines Golf tényleges ára 11,2 millió forintnak megfelelő korona, vagyis 800 ezer forintos hátrányba kerül az e-Golffal szemben. Mivel utóbbinak a fenntartása is sokkal olcsóbb - például nem kell a parkolásért vagy az útdíjért fizetni - nem kérdés melyiket veszi inkább a lakosság. Más kérdés, hogy felmérések szerint a norvég e-autó tulajdonosok 70 százalékának hagyományos hajtásláncú modellje is van, mert, ha vidékre kell menni, akkor a fejlett töltőinfrastruktúra ellenére is félnek attól, hogy útközben lemerülnek, vagy kényelmetlennek tartják a hosszadalmas újratöltést.

Bár a norvég modell magyar viszonylatokba való átültetése - vagyis a benzines/dízeles modellek megdrágítása - a fizetőképes kereslet hiányában nem járható út, az nyilvánvaló, hogy 140 év után a belső égésű motor nem csak, hogy méltó kihívóra talált az elektromos hajtásban, de csak idő kérdése mikor váltja le azt.


A Bloomberg 2018-as New Energy Outlook (NEO) elemzése szerint 2040-re a világszerte eladott új autók 55 százaléka már elektromos hajtású lehet.

Ez pedig nem tűnik túlzó becslésnek, tekintve, hogy Franciaország és Nagy-Britannia 2040-től betiltja a hagyományos hajtású - benzines vagy dízeles autók - értékesítését, de Norvégiában például már 2025-től csak nulla emissziós értékű gépjárművek értékesíthetők, Németország, Hollandia és India pedig 2030-as céldátumot tűzött ki. De az autógyártók is elszántak: a Volkswagen 2025-ig egymillió elektromos autó leszállítását tervezi, a Toyota pedig bejelentette, hogy megkezdi dízel személyautóinak kivezetését az európai piacról.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium