Három év alatt meghódították a magyar piacot a fogyasztóbarát lakáshitelek

Az MNB három éve, 2017 tavaszán a bankrendszeri verseny élénkítése és a pénzügyi stabilitás növelése érdekében fogyasztóvédelmi célokat is szem előtt tartva alkotta meg a nemzetközi szinten is egyedülálló Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) keretrendszert. A minősítés keretében a bankok önkéntes alapon pályáznak a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékminősítés és a kapcsolódó logó használatára. Az MNB a minősítést kizárólag a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő, a fogyasztók számára könnyen áttekinthető, egyszerűen összehasonlítható, legalább három, 2018 októberétől pedig legalább öt évre kamatfixált lakáshitelek esetében ítéli meg. A hosszabb távú kamatfixálás révén az MFL termékek törlesztési kötelezettsége kiszámíthatóbb a változó kamatozású lakáshitelekhez képest, ezzel védve a fogyasztókat a potenciális kamat- és törlesztőrészlet emelkedéssel szemben.

Az elmúlt három év alatt több mint 1.000 milliárd forint értékben közel 80 ezer hitelfelvevő vett fel minősített lakáshitelt, jellemzően 10 éves kamatrögzítéssel vagy a teljes futamidő alatt fix kamatozással. Az MFL kihelyezés volumene a termékek 2017. szeptemberi tényleges piacra lépése óta dinamikus növekedést mutatott, így 2020 májusára a bankok már átlagosan havonta mintegy 40-45 milliárd forint minősített lakáshitelt nyújtottak. Az MFL termékek folyósítását a koronavírus-járvány sem csökkentette érdemben. A hitelezési folyamatok eredményeként az MFL termékek piaci részesedése az új lakáshitel folyósításon belül 2020 első felében már meghaladta a 70 százalékot, így a lakáshitelpiac meghatározó termékévé váltak.

Az MFL kihelyezésen belül a hosszabb időszakra kamatfixált termékek magas részesedése – az MNB egyéb intézkedései mellett – jelentős mértékben hozzájárult a változó kamatozású hitelek visszaszorulásához és a fix kamatozású hitelek térnyeréséhez. Az MFL minősítés bevezetése előtt az új lakáshitel-kihelyezés 40-50 százaléka jellemzően változó kamatozású volt. Az MFL folyósítások növekedésével párhuzamosan azonban egyre elterjedtebbé váltak a hosszabb időszakra, jellemzően 5, 10 évre vagy akár a teljes futamidőre kamatfixált hitelek. 2019 elejére pedig gyakorlatilag megszűnt a változó kamatozású lakáshitelek nyújtása. A kedvező állapot fenntartását és az egyre hosszabb kamatrögzítési időszakokat pedig a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató 2018. októberi módosítása támogatta. A kamatrögzítés hossza az MFL termékek esetében is folyamatosan nőtt: 2020 májusára a kihelyezett MFL termékek háromnegyedét már a 10 évre vagy a teljes futamidőre kamatfixált konstrukciók adják. A folyamatok eredményeként a jelenlegi hitelciklusban a háztartások kiszámíthatóbb törlesztési pályával rendelkező, hosszabb időszakra kamatrögzített, kiszámíthatóbb lakáshitelekkel rendelkeznek.

Az MFL hitelek térnyerésével párhuzamosan több mint 1 százalékponttal csökkent az éven túl kamatfixált lakáshitelek kamatfelára is. Az MFL minősítés bevezetését megelőzően, 2016-2017-ben az 1 éven túl kamatrögzített lakáshitelek referenciakamat feletti kamatfelára átlagosan 4-5 százalékpont körül ingadozott. 2020 elejére a lakáshitelek kamatfelára már 3 százalékpont közelébe esett, a minősített termékeké pedig még alacsonyabb, 2,5 százalékpont körüli szinten állt. A kamatfelárak csökkenését az MNB egyéb intézkedései mellett a 3,5 százalékpontos maximális kamatfelár mellett nyújtható MFL hitelek terjedése és a banki verseny intenzitásának növekedése magyarázhatja.

Az MFL termékek nem minősített lakáshitelekhez viszonyított alacsonyabb kamatfelára a fogyasztói csoportok széles körében, kockázati jellemzőktől függetlenül érvényesül. A lakáshitelek árazását leginkább befolyásoló tényezők, azonos futamidő, hitelösszeg, jövedelem és hitelfedezeti érték mellett nyújtott minősített termékek rendre alacsonyabb kamatfelárral rendelkeznek a nem minősített termékekhez képest. Ez alátámasztja, hogy a minősítés bevezetése nagyban hozzájárulhatott a bankrendszeri verseny élénküléséhez és az alacsonyabb kamatfelárak széleskörű elterjedéséhez.

A kamatfelár-korlát mellett az MFL számos további, a fogyasztók számára előnyös tulajdonsága is hozzájárult a termék népszerűségének növeléséhez. Így az egyes ügyintézési folyamatok maximált átfutási ideje segítette a hitelfelvétel kiszámíthatóságát, tervezhetőségét, míg a jogszabályi maximumnál kedvezőbb előtörlesztési díj és az MFL termékek egyszerű összehasonlíthatósága – segítve a hitelkiváltást is – versenyösztönzően hat.

Az MFL termékek népszerűsége és a minősítési keretrendszer ismertsége megfelelő alapot teremtett a Minősített Fogyasztóbarát (MF) termékcsalád bővítéséhez. Ennek eredményeként 2019. év végén az MNB megalkotta a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás koncepciót, amelynek célja egy olyan egységes, csomag alapú lakásbiztosítási termék keretrendszerének kialakítása volt, amely a kockázatok széles körét lefedő, valós veszélyektől védi a fogyasztót. Az MF termékcsalád bővítése a hitelpiacon is további fejlesztési lehetőségeket jelent, így 2021 januárjától elérhetővé válhatnak a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel termékek. A bevezetés újabb lökést adhat a banki versenyképesség növelésének, valamint a digitális megoldások térnyerésének, ami a járványidőszak tapasztalatai alapján még inkább kiemelt jelentőséggel bír.

A szerzők az MNB munkatársai.

Címlapkép: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ