Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
Miután Orbán Viktor kormányfő vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésében egymásnak ellentmondó magyar és holland parlamenti határozatok születtek, és azt javasolta, hogy célszerű lenne a két parlamentnek egyeztetéseket kezdeményeznie egymással, ennek első lépése meg is történt hétfőn. Kövér László magyar parlamenti házelnök ugyanis levelet írt holland kollégájának, amelyet a Politico is megkapott.
A péntek reggel kezdődött EU-csúcson még hétfő reggelig sem született megegyezés, de az álláspontok több témában közeledni látszanak, és így továbbra is van esély, hogy a maratoni tárgyalások végül hétfőn este sikerrel járnak. Az elmúlt 72 óra jelei alapján hat fontos tanulságot rögzítünk.
14 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, ezzel 4293 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, az elhunytak száma változatlanul 595 fő, 3220-an pedig már meggyógyultak - közölte a kormányzati portál.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek - írja friss elemzésében a KSH. 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.
A legtöbb aktív fertőzött Budapesten van, majd ezt követi Zala, Pest és Borsod megye, négy megyében (Baranya, Somogy, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok) nincs aktív fertőzött. Minden ötödik aktív beteg kórházban van, és jelenleg 5-en vannak lélegeztetőgépen.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.
Az előzetes adatokkal összhangban az áprilisi 36,6% után májusban 27,6%-kal zuhant az ipari termelés volumene év/év alapon munkanaphatástól megtisztítva, és bár havi alapon már látszott az élénkülés (15,6%-os ugrás), de a KSH most közzétett új megrendelésekre és rendelésállományra vonatkozó adatai egyelőre nem sok biztatót mutatnak. A járműgyártásban például az egy évvel ezelőttihez képest 65%-kal alacsonyabb az új megrendelések értéke (az exportrendeléseké 69%-kal), a rendelésállomány így 6,6%-kal alacsonyabb a tavaly májusinál; az összes kiemelt ágazat új megrendelése pedig 38,1%-kal marad el az egy évvel ezelőttinél, így a rendelésállomány 8,5%-kal kisebb.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
Átmenetileg szünetel a nemzetközi személyszállítás Szerbia és Magyarország között, az Ivo Andric nemzetközi gyorsvonat július 14-től nem közlekedik - közölte a MÁV hétfőn az MTI-vel.
A WHO szerint vasárnap több mint 230 ezer új igazolt koronavírusos esetet fedeztek fel a világban, ami új napi csúcsot jelent és ennek legnagyobb része az amerikai és indiai esetszámok gyorsulásához köthető, de több kisebb-nagyobb gócpont is felfedezhető a világban Japántól kezdve a Kolumbiáig. A mi régióban a megelőző napok gyors felfutása után vasárnap több országból is alacsonyabb új esetszámokat közölte, ami a szokásos hétvége-hatással (kevesebb teszteléssel) is összefügghet, így nem árt továbbra is résen lenni és figyelni. A magyarok által kedvelt külföldi, tengerparttal rendelkező kedvelt nyaralóhelyek közül a spanyol, olasz és görög helyzet stabilnak mondható, a portugál és a horvát nagy kilengéseket mutat, így fokozott a bizonytalanság. Közben az osztrák, ukrán, román és lengyel napi új esetszám nyugtalanítóan magasnak mondható, a magyar viszont egyelőre továbbra is örvendetesen alacsony.
Kivételesen alakult a magyar áramtermelés a régióban a járványhelyzet alatt, Magyarországon ugyanis - szemben a többi térségbeli országgal - márciusban, áprilisban és májusban is emelkedett a villamosenergia-termelés az előző év azonos időszakához képest, júniusban pedig csak minimálisan maradt el attól. A jelenség elsősorban a jelentősen növekvő magyarországi naperőművi beépített teljesítménynek és termelésnek, valamint a vízerőművek itteni kicsi súlyának volt köszönhető.
A koronavírus-járvány környékbeli országokban való terjedése miatt ismét szigorít a határellenőrzésen Magyarország: három kategóriába sorolják az országokat fertőzöttség szempontjából és ez alapján kötelezik karanténra és tesztelésre a hazánkba érkezőket - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. A sajtótájékoztató alatt meg is jelent a közlöny, amely listázza a sárga és vörös kategóriába tartozó országokat.
Jókora változást hozhat Magyarország földgázellátásában a várhatóan 2021 őszétől rendelkezésre álló új Török Áramlat 2 – más néven Balkán Áramlat – gázvezeték, amivel egy új, alternatív útvonalon is lehetővé válik az éves fogyasztás 60 százalékát behozni az országba, igazi áttörést azonban akkor jelenthet, ha ezen keresztül sikerülne az orosz mellett egyéb forrású gázt is importálni. Bár a vezeték megépítését nem kis részben a piaci dominanciáját kiterjeszteni kívánó Oroszország szorgalmazta, nem kizárt, hogy egy uniós direktíva miatt hamarosan az orosz gáznak kínálati versenyt támasztó közép-ázsiai gázzal kell osztozniuk a szállító kapacitáson.
5 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 4234 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - adta hírül a koronavírus.gov.hu.
Gulyás Gergely vasárnap tájékoztatót tart a kormány döntéseiről, amelyet a koronavírus terjedése ellen hoztak meg. A kormány a behurcolást kívánja megakadályozni korábbi tájékoztatások szerint.
6 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt két idős, krónikus beteg - írja a koronavirus.gov.hu.
A magyar álláspont szerint igazságosnak, rugalmasnak, és a politikamentesnek kell lennie a gazdasági újraindítást célzó uniós helyreállítási csomagnak. Ezért érthetetlen, hogy a károk enyhítésekor, a támogatási elv kialakításakor aránytalanságok figyelhetők meg egyes országok tekintetében – hangsúlyozta Varga Mihály az unió pénzügyminisztereinek mai, videokonferenciás tanácskozásán.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Többek között az orosz LNG-szektort is érintenék.
A szoftverek és szolgáltatások területét is érintette.
Szakértők segítenek tájékozódni pénzügyi kérdésekben a Z generáció fesztiválján.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
