Itthon ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de ennek a piaci súlya már igen kicsi lesz, hiszen az egybehangzó vélemények szerint nem vágják tovább a kamatokat. A kérdés innentől kezdve már csak az, hogy meddig maradhatunk a jelenlegi 2,1 százalékos szinten. A hetünk legfontosabb eseményei ezért a nemzetközi színtérre terelődnek, ahol az Egyesült Államok bruttó hazai termékének végleges számára és az eurózónás konjunktúra legújabb mutatóira lesz érdemes figyelnünk.
Nem hozott váratlan döntést a Standard and Poor's hitelminősítő, sem Magyarország adósbesorolásához, sem pedig az ehhez tartozó kilátáshoz nem nyúlt (annak ellenére, hogy a másik két hitelminősítőnél rosszabb osztályzatban van a magyar államadósság). A hitelminősítő megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságának "BB/B" szintű adósosztályzatait pénteken a Standard & Poor's, az eddigi stabil kilátással. Az indoklásban kritikus véleményt fogalmaz meg a magyar gazdaság kilátásairól.
Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.
Az Alkotmánybíróság már kétszer hatályon kívül helyezte, idén februárban pedig nemzetközi jogszabályokba ütközőnek minősítette határozatában a végkielégítéseket terhelő különadót. Az AB határozatán felbuzdulva a 2010 és 2013 között felmentett állami vezetők, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírósági és ügyészségi dolgozók megkezdték a tőlük levont adó visszaigénylését, az eddigi adóhatósági eljárások során azonban nem jártak sikerrel: egy fillért sem kapta vissza az említett összegekből. A kormány az AB döntését követően ígéretet tett a joghézagos állapot rendezésére: nyáron kormányülés keretében tárgyalta az ügyet, majd pénteken törvényjavaslatot terjesztett be a magyar törvényhozás elé. Cikkünkben a különadó visszaigénylésének folyamatáról és az adónem életciklusáról olvashat bővebben.
Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.
A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.
Fontosabb részletek
A fiskális fegyelmet fent kell tartani, azaz továbbra is 3% alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány
A költségvetés kiadási oldalát a GDP 45%-ára kell szorítani a mostani 50% felettről (időkorlát említése nélkül)
A fenntartható növekedést szolgálja az újraiparosítás, és a beruházási ráta 20% fölé emelésének célja
A külföldi működőtőkét fontos ösztönözni, ahogy az itt képződött külföldi profit minél nagyobb részének itt tartása is cél
Az államadósság további csökkentése lényeges, a devizaadósság csökkentése (a jövőre is elmaradó devizakötvény-kibocsátással) segíti, hogy felminősítsék Magyarországot a hitelminősítők
Cél, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonú bankok aránya 50% felett legyen és az MKB-ban csak átmenetileg jelent meg az állam
A devizahiteles probléma rendezése az idén még megszülető elszámolási szabállyal történik majd meg
A devizahitelek forintosítása jövő tavasz körül indul és Varga jelzése szerint (nem teljesen egyértelműen) a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat.
Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor az igazság az, hogy hazánk versenyképessége csak enyhén növekedett, ellenben több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult - írja elemzésében a Kopint-Tárki.
A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.
Holnap ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatvágási ciklus lezárultával már csak az újabb üzenetek lehetnek érdekesek a piac számára - a hosszan alacsony kamatok ígéretét a többség egyelőre szkeptikusan kezeli. Az Egyesült Államokban újabb GDP-közlés várható, míg az eurózónában egy rémisztően alacsony inflációs számmal kell majd szembesülniük a befektetőknek pénteken.
Szijjártó Péter kezdeményezte a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását csütörtökön a bizottság orosz társelnökénél - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,1 százalékra emeli az idei GDP-prognózisát - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel hétfőn. A tárca áprilisban még 2,3%-os idei évi átlagos növekedéssel számolt, így jelentős felfelé módosításról van szó, igaz ez nem váratlan a friss fejlemények tükrében.
A szerdai ünnepnap miatt magyar szempontból "kettétört" hét kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a külföldi makronaptárunkat elnézve és a sokféle adat közül most talán a legnagyobb figyelem a csütörtöki előzetes augusztusi eurózónás feldolgozóipari és szolgáltató szektorbeli menedzser indexekre irányulhat. Ezekből ugyanis megtudhatjuk majd, hogy milyen keményen hatnak az augusztustól életbe lépett oroszok elleni, illetve ő általuk hozott különböző gazdasági szankciók.
"Magyarország illiberalizmusa nem hagyható szó nélkül" címmel közölt szerkesztőségi cikket a The Washington Post című amerikai napilap a hétvégén, amelyben Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének üzenetével és következményeivel foglalkozik, illetve sürgeti az Európai Unió fellépését.
Munkacsoportot hoz létre a kormány a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére - derült ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározatból.
Az Európai Unió leggyorsabb második negyedéves GDP-növekedése a magyar volt, ami a működőképes magyar modellt bizonyítja és a lakossági fogyasztás miatt van még tartalék a gazdaságban - többek között ezt mondta az MR1-Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjúban Orbán Viktor. A kormányfő szavai szerint arra kell törekedni, hogy 5 millióra bővüljön az adófizető munkavállalók köre, így jutunk majd el a munkaalapú gazdaságszerkezethez. Leszögezte: válsághelyzetben a magyar államnak nem a nyugati liberális demokrácia mentén kell gondolkodnia, hanem igenis kötelessége, hogy akár sok százezernyi munkahelyet teremtsen a dolgozni akaró magyaroknak. A tusnádfürdői beszédével kiváltott jelentős hazai és nemzetközi visszhangot természetesnek nevezte, igaz elismerte, hogy a környezetében is sokan lebeszélnék az ilyen gondolatébresztő beszédekről, közben viszont újra kifejtette nézeteit a liberális demokráciáról. A műsorban a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt, így például arról, hogy az Oroszországgal szemben hozott EU-szankciókkal a közösség lábon lőtte magát, így ez a politika nem áll a magyar nemzet érdekében, még ha jogos is az orosz lépések tükrében. Azt is elismerte, hogy jogosan vetik Magyarország szemére, hogy NATO-tagként nem tartja be a katonai kiadásokra vállalt kötelezettségét.
A vártnál gyengébb nyugat-európai GDP-adatok növelik az esélyét a tartósan rendkívül laza, illetve esetleg tovább lazuló európai központi banki monetáris politikának (valamint a kiterjedt eszközvásárlásoknak), így ennek hatására ma történelmi mélypontra esett a francia 10 éves államkötvény hozam és vele párhuzamosan nagyon közel járunk ahhoz, hogy ezt a német hozam esetében is elmondhassuk. Ebben a környezetben, illetve a remek magyar GDP-adat fényében a magyar kötvényhozamok is intenzíven süllyedtek ma.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Negatív tartományba, 0,2 százalékos mínuszba került a lengyel fogyasztói árindex az idei év júliusában. Éves összehasonlításban 32 év után először van defláció az északi szláv országban. A negatív inflációs hullám nem unikális a közép- és kelet-európai régióban: Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is hasonló folyamatok figyelhetőek meg.
