A május végi, 2,5 éves csúcsot jelentő szintről kis mértékben, 195 millió euróval 36,08 milliárd euróra csökkentek június végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.
Egyéves mélypontra, fél ponttal 50,3 pontra süllyedt júniusban a lengyel feldolgozóipari beszerzési menedzser index a ma közzétett friss adat szerint, azaz az orosz-ukrán válságot, annak reálgazdasági visszahúzó hatását a kelet-közép-európai térség legnagyobb gazdasága igencsak megérzi.
Vajon mennyit tesznek az egyes országok a közös jóért? Nos, Stimon Anholt és Robert Govers kutatók erre keresték a választ, és különböző szervezetek segítségével megalkották a "jó ország indexet". Magyarország a lista közepén van, de a tudományok terén kifejezetten sokat adtunk a világnak. Összesített eredményben sajnos le vagyunk maradva a visegrádi négyektől, így nagyon büszkék ez alapján egyelőre nem lehetünk magunkra.
A hetet számunka a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntése határozza majd meg, amin a Monetáris Tanács újabb 10 bázisponttal vághatja a kamatokat. Ezen kívül a nemzetközi színtéren sem lesz nyugalom, az USA például szerdán még sokkal súlyosabb visszaesésről számolhat be az első negyedéve kapcsán.
A nemrégiben megjelent, Magyarország előnyeiről szóló cikkünkhöz kapcsolódó szavazás eredménye azt mutatja, hogy megoszlanak a vélemények hazánkról. A válaszadók több mint 90 százaléka szeret itt élni, a hazánkat elutasítók aránya csak valamivel több, mint 8,5 százalék. A Magyarországot szeretők körében minden megadott szempont kapott szavazatot, kiegyenlített eredményt produkálva. A legtöbben, több mint a válaszolók 10 százaléka a hazai veszélytelenebb élővilág miatt tette le voksát hazánk mellett, míg a legkevesebben, a hazai jogrenddel elégedettek.
Az orosz-ukrán válság külkereskedelmi forgalomban okozott hatásainak ellensúlyozására a négy visegrádi ország úgy döntött, hogy az Európai Unió speciális alapjához fordulnak pénzügyi segítségért - jelentette be az érintett országok gazdasági minisztereinek mai budapesti találkozóján Varga Mihály.
A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.
Itthon és a nemzetközi színtéren is egy-egy nagy horderejű döntés lesz a héten. Magyarországon ma ismerhetjük meg a Kúria jogegységi döntését a devizahitelek ügyében, ami akár igen komoly csapást is mérhet a bankrendszerünkre. Ráadásul ezen a héten kell szembenéznünk az Egyesült Államok jegybankjának legújabb lépésével is, mely szerint valószínűleg tovább lassítják az eszközvásárlásaikat, sőt még pesszimistább előrejelzést is adnak az USA idei növekedéséről.
Földrengések, futó tüzek, hurrikánok sújtják a világ számos országát, Magyarországot azonban elkerülik. De nem csak ezek miatt jó itt lakni, a sor még több tényezővel folytatható.
Nyugodt hetünk lesz piaci szempontból, ugyanis nagyobb súlyú esemény, illetve adatközlés nem várható. Az USA-ban egyedül a csütörtöki és pénteki nap lehet izgalmas, míg itthon a szerdai inflációs statisztika érdekelheti a befektetőket a leginkább.
A fogyasztói árindex áprilisi csökkenése után valószínűleg májusban is negatív, vagy legfeljebb zéró lehetett az éves összevetésű infláció Magyarországon - jósolták a jövő heti adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők.
Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentéséből kiderült, hogy Magyarország esetében aggályos lehet a jövőben az inflációs konvergencia fenntarthatósága. Ráadásul hazánkban még a jog sem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre és a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelményeknek. Nekünk még távoli, de Litvánia már jövőre csatlakozna az euróövezethez - noha az EKB szerint, náluk is vannak megválaszolatlan problémák. A jövőben felzárkózódó országnak ugyanis szintén meggyűlhet a baja az inflációs konvergenciával, hiába annyira nyomott náluk is az árindex.
A hazai energiapiaci szereplők - talán már túlságosan is - optimisták Paks II kapcsán, azonban még sok a bizonytalanság. A magyar piac helyzetét pedig borúsnak látják a szakértők, elsősorban az egyre növekvő importfüggés miatt, de szerencsére számos lehetőséget látnak a kilátások javítására - derült ki a Portfolio.hu által idén ötödik alkalommal rendezett befektetési fókuszú energiakonferenciáján, az Energy Investment Forumon.
A konferencia első feléről szóló beszámolónkat az alábbi cikkben olvashatják:
Pénteken hajtja végre a magyar államadós-kockázati osztályzat idei első felülvizsgálatát a Fitch Ratings. Magyarország egyelőre befektetésre nem ajánlott, BB+ besorolással rendelkezik, stabil kilátásokkal.
Az általános nemzetközi tapasztalatok szerint a magas külföldi részarány kiélezett helyzetekben növelheti az adott ország állampapírpiacának sérülékenységét, míg a hazai szereplők jelenléte inkább a stabilitás irányába hat. Magyarországon a külföldiek állományának a válság során látott gyors leépülése is rámutatott a magas nem rezidens állományban rejlő kockázatokra. Az elmúlt időszakban a javuló fundamentumok mérsékelhették az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Emellett az utóbbi években a korábbiaknál valamivel stabilabb befektetői bázis épülhetett ki, ami a magas külföldi állomány jelentette kockázatokat szintén tompíthatja. Nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban a bankrendszer részarányának növekedésére van tér. Az alábbiakban Horváth Dánielnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzését közöljük.
Végre javult Magyarország versenyképessége, miután az elmúlt években folyamatos lecsúszást láthattunk - derült ki az IMD versenyképességi felméréséből. Hazánk leginkább a javuló gazdasági teljesítményének és a fejlődő infrastruktúrának köszönheti az előrelépést a rangsorban, ugyanakkor a kormányzati hatékonyságunk nem javult, sőt az üzleti egyenesen romlott. Mi összesen két helyet léptünk előre a listán, míg a legjobban teljesítő Románia nyolcat, amivel éppen megelőzött minket. A legversenyképesebb ország 2014-ben is az Egyesült Államok volt.
A korrupció és annak kontrollálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma a világ országaiban. Magyarország nem sokat lépett előre az elmúlt 10-15 évben, az uniós csatlakozás bár nekünk is jót tett, de azt látjuk, hogy a velünk csatlakozó országok rangsorában hátrébb kerültünk. A lengyelek viszont jól teljesítettek és bizony meg is előzték hazánkat a Transparency International felmérésében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves konferenciájának korrupcióról szóló panelbeszélgetésén vettünk részt az UniCredit Bank meghívására.
A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.
Bővíti magyarországi k+f központját a Nokia - jelentette be ma délután. A hálózati eszközöket gyártó cég egy évvel ezelőtt stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, most a bővítéshez az állam vissza nem térítendő támogatást biztosít.
Európa békéjének és jólétének megóvásához az Európai Uniónak sokkal egységesebbé kell válnia, hatékonyabban kell érvényesítenie akaratát a világpolitika színterén és növelnie kell nemzetközi szerepét - vallja José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
