Hétfőn nyitották meg a Velencei-tó vízpótlása céljából a Pátkai-víztározó szabályozó zsilipkapuját, az átereszteni tervezett vízmennyiség 3 hét alatt nagyjából 4 centivel emeli meg a Velencei-tó vízszintjét - számolt be a Feol.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
Globálisan az ötödik legmelegebb év volt 2022, Európában pedig a második legmelegebb - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán szerdán.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
A hazai kínálatot az aszály, az importot pedig az árstop és a kiszámíthatatlan euró árfolyam veti vissza, ezért a jövő év elején, amikor elfogy a boltokból a magyar burgonya, akár ellátási problémák is felléphetnek - írja a 444.
Az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor továbbra is agrárfókuszú, az interjúkat december 1-jén, a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettük Siófokon. Az adás első részében a parlament előtt lévő földcsomagról volt szó, egyebek mellett szóba kerültek a januártól árverésen értékesítendő területek is. A csomaggal kapcsolatban Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára volt a vendégünk. A műsor második részében Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük más témák mellett az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesüléséről az agráriumban, végül pedig Hollósi Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatóját kértük meg, hogy értékelje a 2022-es Agrárszektor konferenciát.
A Velencei-tó vízszintje ugyan némileg emelkedett az idén nyár végi mindenkori mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített eddig. Fotókon mutatjuk, késő ősszel mi a helyzet a Velencei-tó partján.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Az aszály miatt így is jelentősen kevesebb a hazai krumpli idén, mint tavaly, az ársapka miatt esetlegesen megnövekvő kereslet pedig krumplihiányhoz vezethet – mondta a Burgonyaszövetség az RTL Híradójának.
Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
A World Green Building Council (WorldGBC) ágazati útmutatót adott ki az épített környezetre, mely a globális átmenetet támogatja az olyan infrastrukturális megoldások felé, amelyek az emberekre összpontosítanak. A világszervezet az épületek, a közösségek és a városok szintjén javasol hatékony és gyakorlati lépéseket, támogatva a változó éghajlathoz való alkalmazkodást és ellenálló képességet.
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.
A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Szinte teljesen kiszáradt Kína legnagyobb tavának számító Pojang. Csianghszi tartományában a hónapok óta tartó szárazság okozta vízhiány miatt vörös riasztást adtak ki - írja az al-Dzsazíra alapján a Telex.
A Greenpeace-hez érkezett bejelentések szerint természet- és környezetvédelmi szempontból fontos területeken kezdődött meg a fák kivágása Magyarországon – egyebek mellett erről beszélt Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország Biodiverzitás-kampányfelelőse a Portfolio Checklist szerdai adásában.
Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
Mianmarban is előkerültek az FPV-drónok.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Nem tágítanak a palesztinpárti tüntetők.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
