Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.
A héten jött a hír, hogy a baloldali Hlas és a Smer koalícióra lépnek egymással, harmadikkét pedig a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártot veszik be a kormányba. Ez utóbbi felbőszítette Robert Fico és Peter Pellegrini európai pártcsaládját, ezért felfüggeszti tagságukat - írja az Újszó.
Váratlanul izgalmas lehet a szlovák parlamenti választás hajrája egy friss közvéleménykutatás szerint. A TV JOJ 24 friss közvélemény-kutatása szeptember második felében kérdezte meg a szlovák választókorú népességet, és meglepő eredmény született: úgy néz ki, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) képes megfordítani az állást, és legyőzni a Robert Fico vezette Smert - írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben két súlyos vereséget volt kénytelen elkönyvelni az európai radikális baloldal. A görög Sziriza elvesztette a görög parlamenti választásokat, és megfelezte szavazóinak számát a 2015-ös nagy győzelméhez képest, amikor négy évre a kormányzást is magához ragadta Görögországban. A spanyol, jelenleg a kormánykoalíció kisebb pártjaként működő Podemos pedig súlyos vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon, a július 23-án esedékes parlamenti megmérettetésen pedig már nem is önálló pártként indul, hanem egy nagyobb baloldali szövetség tagjaként. Miközben 2015-ben még mindenki a radikális baloldal előretöréséről beszélt, nyolc évvel később már a hívek jó része sem lát reményt a rendszerkritikus baloldali pártok újjáéledésére.
A július 23-i spanyolországi választások előtt a jobboldali pártok némileg veszítettek népszerűségükből a szocialisták vezette baloldali kormánykoalícióval szemben, de a legújabb felmérések szerint még mindig vezetnek. A konzervatív Néppárt és a szélsőjobboldali Vox párt, a lehetséges koalíciós szövetségesek az előrejelzések szerint elegendő mandátumot szerezhetnek ahhoz, hogy abszolút többségbe kerüljenek a 350 fős alsóházban.
Alexisz Ciprasz, a görög baloldali Sziriza párt vezetője csütörtökön bejelentette lemondását a jelentős választási vereséget követően.
Nicolás Maduro venezuelai elnök és Luis Inacio Lula de Silva brazil államfő hétfőn együtt kritizálta a Venezuela elleni amerikai szankciókat egy Brazíliában tartandó dél-amerikai regionális csúcstalálkozó előtt - írja a Reuters.
Jelentős győzelmet aratott a görögországi parlamenti választáson az Új Demokrácia (ND) nevű konzervatív párt a csaknem végleges adatok szerint, de Kiriákosz Micotakisz kormányfő pártja, többség híján, egyedül nem tud kormányt alakítani. A kormánypárt győzelme mellett azonban az ellenzék oldalán is számos váratlan eredményt hozott a hétvége; ismét nem igazán sikerült megjósolni az eredményeket a közvéleménykutatásoknak.
Görögországban vasárnap parlamenti választást tartanak. A választás egyik sajátossága, hogy bár a baloldali pártok a felmérések szerint többséget szereznek, mégis mindenki jobboldali kormánnyal számol. A legesélyesebb, kormányon lévő Új Demokrácia párt a választási rendszer sajátosságai miatt bármilyen koalíció nélkül egy második forduló után többségi kormányt alakíthat. A török választások esetén azonban láttuk, hogy mekkora eltérések lehetnek a felmérések és a valóság között. Ebben bízhat az ellenzék legerősebb pártja, a Sziriza is: ha ő vagy szövetségesei a közvélemény-kutatásokon mutatottaknál jobban teljesítenek, ismét kormányra kerülhet.
A brit Munkáspárt, így a parlamenti ellenzék vezetője, Keir Starmer kegyetlen, ám sokak szerint szükségszerű javaslatot vert át pártja bizottságán: a döntés értelmében a szervezet korábbi vezetője, Jeremy Corbyn nem indulhat a Munkáspárt jelöltjeként a következő választáson. Míg Starmer árnyékkabinetében látszólag támogatást élvez a határozat, Corbyn választókörzetében, az észak-londoni Islington North-ban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Amennyiben a szervezet balszárnyának korábbi ikonja elindul a következő választáson a Munkáspárt jelöltjével szemben, az számos konfliktust és problémát okozhat, vagy éppen zárhat le a Nagy-Britanniát kormányozni készülő pártban.
A „baloldal vallásának” nevezte Ukrajnát Donald Trump fia, Donald Trump Jr. és azt javasolta, hogy szerinte az Egyesült Államoknak nem kellene fegyvereket küldenie a „világ egyik legkorruptabb országának.”
Mintegy tízezren gyűltek össze a rendőrség adatai szerint Berlinben a Brandenburgi kapunál szombaton, hogy tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követeljék egy nappal a háború kitörésének első évfordulója után.
Legkésőbb február elején feláll a miniszterelnöki székből Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő, és nem pályázik az újraválasztásra - közölte csütörtökön televíziós nyilatkozatában az Új-Zélandi Munkáspárt vezetője. A 2017-es kormányra kerülése, majd 2020-as választási győzelme utáni kihívások kezelése miatt Ardern többször is a média figyelmének középpontjába került, nemzetközileg is népszerű politikussá válva.
Az Egyesült Királyság legnagyobb ellenzéki pártja, a baloldali Munkáspárt programjában vázolta, hogy kormányra kerülésük esetében megszüntetnék a Lordok Házát, amely a brit parlament felsőházaként működik. A munkáspártiak egy demokratikus, örökölhető címekre nem építő házzal helyettesítenék a jelenlegi kamarát, amelynek eltörlése már száz éve téma a brit politikában.
Jair Bolsonaro hivatalban lévő brazil elnök panaszt nyújtott be a választási ügyekben illetékes bíróságon az elnökválasztási eredmények "rendkívüli ellenőrzését" szorgalmazva - jelentette kedden CNN Brasil helyi hírtelevízió.
A radikális republikánusok a házelnök fejét követelik.
Június közepéig várják az érdeklődőket.
Ha Európa lép, azonnal élesítik a válaszintézkedéseiket.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
